A tábla a képernyő a ghánai informatikaórán

A tanári motiváció szükséges, de nem elégséges

A múlt héten vált világhírűvé Richard Appiah Akoto (Facebookon Owura Kwadwo Hottish), aki krétával rajzolja fel a Microsoft Word szövegszerkesztő program képernyőképét a ghánai diákoknak, akik őt követve, le is rajzolják azt füzeteikbe. A ghánai Sekyedomase település 33 éves tanára azért igyekszik kreativitással pótolni a számítógépek hiányát, mert az afrikai országban 2011-től a 14 és 15 éves diákok továbbtanulásának feltétele egy kötelező országos felvételi teszt megírása. E tesztben pedig az informatikai ismeretekre is rákérdeznek.

Az eset azért vált világhírűvé, mert egy népszerű ghánai humorista megosztotta azt. Felhívásának hatására a Microsoft felajánlott egy számítógépet, bár valójában csak ennek az egy iskolának közel ötven számítógépre lenne szüksége a követelmények teljesítéséhez.

Rosszul működő ingyenes állami oktatási rendszerek

A ghánai főváros, Accra diákjai összemérhetetlen előnnyel rendelkeznek az oktatás terén, hiszen a jövőjüket eldöntő tesztet ők úgy írhatják meg, hogy láttak már számítógépet, míg sok vidéki diáknak ezt úgy kell megtennie, hogy informatikával csak a táblán és a füzetében találkozott – nyilatkozta Akoto. 

A fejlődő világban továbbra is óriási növekedési potenciál rejlik a diákok alap- és középszintű képzésében és a (digitális) írástudás erősítésében. Az afrikai családok azonban sok esetben arra kényszerülnek, hogy drága magánintézményekben taníttassák gyermekeiket: az elmúlt években egy teljes magániskolai üzleti szektor alakult ki, amely a szegényebb családokat célozza. Probléma ugyanakkor, hogy ezek az intézmények is elsősorban a városokban találhatók.

A kenyai fővárosban, Nairobiban például már az általános iskolás diákok több, mint fele magánintézménybe jár annak ellenére, hogy a kormány 15 évvel ezelőtt meghirdette az ingyenes alapfokú képzés programját.

Egy kutatás szerint Afrikában még a szegényebb szülők is hajlamosak menekíteni gyermekeiket az állami iskolákból, mert azok átláthatatlanul működnek, illegális díjakat szednek és a tanárok sokszor meg sem jelennek az órákon. A szülők azért is döntenek így, mert igyekeznek elkülöníteni gyermekeiket a legszegényebbektől. Megfigyelhető egy generációs váltás is: a fiatal szülők érzékenyebbek az oktatás minőségére így nekik az sem számít, hogy az olcsó magániskolák is kétszer költségesebbek, mint az állami intézmények.