Az indonéziai Agung vulkán 2017-es kitörése szerencsére nem vált globális katasztrófává, azonban egy olyan nagy, globális hatású kitörés esélyét, amely átmenetileg megszüntetné a nyarat, a kutatók jelenleg mégis 25 százalékra teszik. Az MTA doktora szerint a kitörések hazánkat korábban európai viszonylatban is súlyosan érintették. Ezért is kutatja a székelyföldi szunnyadó tűzhányót, a Csomádot, amely szerinte a látszat ellenére potenciálisan aktív. Egy-egy globális hatású kitörés járványokat és forradalmakat indíthat el.
Történelmi viszonylatban mennyire jelentős a 2017-ben kezdődött indonéziai kitöréssorozat?
Az Agung vulkáni működése történelmi viszonylatban egyáltalán nem mondható jelentősnek, legalábbis egyelőre. Azonban nagyon sok tanulsággal szolgál: utoljára a vulkán 1963-ban tört ki, azt megelőzően pedig 1843-ban. Mindkét kitörés jelentős mennyiségű, egy köbkilométernél nagyobb térfogatú vulkáni anyagot hozott a felszínre, azaz nagynak mondható. Mindezek után különös figyelemmel kísérték a szakemberek és magam is a tűzhányó minden jelét, hiszen tudjuk, hogy kitörése sok veszélyt hordozhat. A döntéshozók – nagyon helyesen – emelték a készültségi szintet, amikor hirtelen megugrott a földrengések száma és heteken keresztül több százezer embernek kellett elköltöznie és ideiglenes szállásokon élnie.
A vulkáni működés végül november végén indult el, azonban ahogy jött, úgy ment és nem történt meg a várt nagy robbanásos vulkánkitörés. Így nem volt mit tenni, nagy volt a nyomás arra, hogy az emberek visszatérjenek otthonaikba és Bali szigetén, ahol a turizmus jelentős bevételi forrás, minden a régi kerékvágásban folytatódjon. A vulkanológusok egy része azonban még nem teljesen nyugodt: vajon megfordulhat-e a helyzet és bekövetkezhet egy nagyobb kitörés? Követi-e a tűzhányó újra a korábbi működési történetét vagy tud csendesebben is működni? Ezek is a vulkanológia nagy kérdései közé tartoznak, a válaszhoz még kevés a tapasztalatunk. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a helyi vulkanológusok eddig nagyszerűen végezték a munkájukat.
Hogyan hat majd a globális hőmérsékletre az Agung vulkán kitörése? Elképzelhető globális katasztrófa?
Az Agung 1963-as kitörése hatott a globális éghajlatra, ha nem is olyan mértékben mint később az 1991-ben kitört Pinatubo vulkán. Vélhetően hasonló hatású lehetett a korábbi 1843-as kitörése is. Azonban a kérdés ismét az, hogy ez egy elkerülhetetlen, az Agung vulkáni működésére mindig is jellemző kapcsolódó hatás vagy lehet kisebb erősségű vulkáni működése is? Ki kell még várnunk e mostani vulkáni működési szakasz végét, hogy biztosabb kórképet tudjunk adni.
Miért kedvezőtlen ha egy vulkán kémiai anyagokat juttat a levegőbe? A globális felmelegedés lassítása kedvező hatásnak tűnhet.
A globális éghajlatváltozást okozó vulkáni működés során nagy mennyiségű, több millió tonna kén-dioxid jut a magas légkörbe. Ehhez nagy erejű, robbanásos kitörés szükséges, hogy a kitörési felhő a sztratoszférába jusson. Ez egyenlítői területeken 18-20 kilométer, sarki területeken 15 kilométer körüli magasságot jelent. A sztratoszférában hosszú ideig, akár évekig is megmaradhatnak a vulkáni gázok, míg ez alatt, a troposzférában az eső viszonylag gyorsan kimossa a levegőből. A kén-dioxid vízzel reagálva egy többlépcsős reakció után kénsav aeroszollá alakul, ezek a piciny cseppek pedig kiterjedt felhőréteget képeznek, ami visszaveri a beérkező napsugarak egy részét. Ez lehűlést okoz a földfelszín közelében.
Erre mondhatnánk azt, hogy akár jó is lehet, hiszen mérsékeli a felmelegedést. Ez azonban a történetnek csak egy felvonása. Egyrészt ez a mérséklés nem tart tovább néhány évnél és utána visszaáll a megszokott éghajlati trend. Másrészt, a kénsav aeroszol felhőnek további hatása is van. Nem engedi át, hanem megköti a felszínről visszaverődő infravörös sugarakat és ezért a sztratoszféra felmelegszik. Ez jelentős mértékben hat a globális légtömeg-mozgásokra, és
Továbbá, a kénsav aeroszol felhőben további reakciók játszódnak le, ami többek között az ózonréteget is károsíthatja.
Összességében tehát sokkal több káros hatása van egy ilyen eseménynek, mint hogy leegyszerűsítsük a hőmérséklet csökkenésére. Az éghajlatváltozás pedig olyan környezeti hatásokkal jár, amelyek kedvezőtlenül hatnak a társadalmakra és a történelmi példák arra intenek, hogy ezek komoly átrendeződéseket is okozhatnak.
Mekkora tömegek élnek vulkánok közvetlen közelében a világon? Miért élnek ott, ha lehet tudni a közvetlen veszélyt?
Egy néhány éve készült felmérés szerint jelenleg a Föld lakosságának közel tíz százaléka, azaz
Ez megint egy olyan kihívás a vulkanológusok számára, amivel a jövőben foglalkozni kell. Persze ez nem csak a vulkanológusok gondja, ebbe más területek szakembereit is be kell vonni, hiszen olyan hatásokat kell felmérni, amelyek a modern, sok esetben technológiailag fejlett társadalomra vonatkoznak: miként fog reagálni e társadalom egy eddig még nem tapasztalt természeti hatásra, aminek viszont már tudjuk a lehetséges veszélyeit. A következő évtizedekben egyre nagyobb az esély, hogy ilyen esettel élesben foglalkozni kell majd. Jobb, ha addig már valamennyire lesznek felkészülési tervek. Egyelőre ilyenek még nincsenek.
Emberek pedig sokan élnek vulkánok közelében. Ennek számos oka van, legtöbbet a vulkáni talaj különleges tulajdonságait emlegetik, ami miatt sokkal nagyobb terméshozamok érhetők el. Vonzó a vulkánok adta természeti érték is, ami fontos turisztikai bevételeket jelent.
Összességében a vulkánok és emberek kapcsolata már több tízezer évre nyúlik vissza. A mostani helyzet kritikus volta abban kereshető, hogy bolygónk túlnépesedett és a tűzhányók körül is sokkal nagyobb embertömeg él, mint valaha.
Mekkora ez esély, hogy lesz globális katasztrófát okozó kitörés évszázadunkban? A történelem során előfordult már, hogy több éven át „elmaradt a nyár”.
Nehéz ezt előrejelezni. Amit tudunk, hogy minden évszázadban van néhány jelentős vulkánkitörés, ami a globális éghajlatra is kihat. A jégfurat minták elemzése is azt mutatja, hogy évszázadonként átlagosan 2-3 nagy, globális kihatású vulkánkitörés történik. Eddig a 21. században ilyen nem volt, azonban nincs kétség afelől, hogy lesz.
ennek az esélyét a szakemberek mintegy 25 százalékra teszik, ami nem kevés.
A következmények beláthatatlanok a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján, hiszen nem tudjuk, hogy egy modern társadalom hogyan reagál egy ilyen extrém természeti veszélyre.
Ön mely kárpát-medencei vulkánokat kutatja? Miért lehet ez releváns? Hogyan lehet ezt megindokolni egy potenciális finanszírozónak?
A 2013-ban vezetésemmel indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport célja, hogy a vulkáni működés széles vertikumát tanulmányozza és erre térségünk kiváló lehetőséget ad. Nem kell ugyanis ahhoz egy éppen működő, aktív tűzhányó hogy megértsük a vulkánok működését. Térségünkben az elmúlt 18 millió évben nagyon változatos vulkáni működések voltak. Éppen most publikáltunk egy tanulmányt arról, hogy
Hatalmas vulkánkitörések történtek akkor, még több mint ezer kilométer távolságban is hullt a vulkáni hamu. Ez régen volt, azonban e képződmények tanulmányozása segít abban, hogy jobban megértsük az igazán nagy vulkánkitörések kiváltó okait.
Kutatócsoportommal a vulkánok alá nézünk, és azt igyekszünk feltárni, hogy a tűzhányók alatti magmatározókban milyen folyamatok vezetnek vulkánkitöréshez. Ez pedig a vulkanológia kulcskérdései közé tartozik, hiszen az előbbiekben is arról beszéltünk, hogy a jövőben milyen nagy vulkánkitörések várhatók. Fontos tehát megtudnunk e folyamatok mechanizmusát, a kapcsolódó jeleket. Végeztünk számításokat arra is, hogy milyen gyorsan jut a felszínre a magma. Lefordítva ez azt jelenti, hogy vajon mennyi idő lehet a felkészülésre a jelek felfogásától. A bazaltos vulkáni működéshez kapcsolódóan megállapítottuk, hogy a magma egyes esetekben akár nagyon gyorsan, néhány nap alatt áttörheti a földkérget. Volt már ilyenre példa, amikor váratlanul következett be a vulkánkitörés.
A kutatócsoportom egyik kiemelt kutatási területe a térségünk legfiatalabb vulkánjainak vizsgálata. Ezen belül
A nagyon sok területre kiterjedő tudományos munka során eljutottunk oda, hogy a Csomádról szerzett ismeretek általában is a hosszan szunnyadó vulkánok működésének megértéséhez nagymértékben hozzájárulnak. A 30 ezer éves szunnyadási időről – szintén egy frissen publikált tanulmányunk alapján – elmondhatjuk, hogy teljesen szokványos az ilyen vulkánok életében. Kimutattuk azt, hogy korábban többször volt már ilyen hosszú nyugalmi időszakra példa, sőt volt, amikor több mint 100 ezer éves szunnyadás után is felújult a vulkáni működés. Abban is vannak jelentős eredményeink, hogy mi okozza a vulkáni működés megindulását és azt is kimutattuk, hogy habár a vulkánkitörések meglehetősen ritkák,
A kérdés adódik, hogy vajon jelenleg van-e olvadéktartalmú magma a Csomád alatt. Kutatási eredményeink erre is adtak választ, miszerint nagy valószínűséggel van, és ez azt jelenti, hogy a lehetőség adott arra, hogy a jövőben e látszólag inaktív vulkán kitörjön. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy biztos ki fog törni, de a lehetőség megvan rá. Most nincs jel a mozgolódásra, de a pontos kórképre további műszeres vizsgálatok szükségesek. Azt gondolom, hogy már ez a néhány példa is igazolja, hogy van létjogosultsága egy vulkanológiai kutatócsoportnak térségünkben. Kutatási eredményeinkre odafigyel a szakma és ez tükröződik egyre bővülő nemzetközi kapcsolatainkban is. Még sok dolgunk van, bízunk benne, hogy lesz további lehetőségünk, támogatásunk a kutatómunkára.
Még ha Magyarországon kevés vulkánról is tudunk, biztonságban sosem lehetünk, mivel egy jelentős kitörésnél mindegy, hogy a világ mely pontján történik.
Így van, egy globális éghajlatváltozást okozó vulkánkitörés térségünkre is kihathat. Ezt a kérdést is vizsgáltuk és vizsgáljuk. Néhány éve derült például arra fény, hogy
Ugyancsak ismerjük az izlandi Laki 1783-as kitörését követő hatásokat, ami azt jelenti, hogy egy újabb ilyen vulkáni esemény bekövetkezése komoly problémát és komoly áldozatokat is jelenthet itt, a Kárpát-medencében.
E mellett azt is látnunk kell, hogy Európában is vannak olyan potenciálisan nagy kitörésre képes, jelenleg szunnyadó vulkánok, amelyek működése esetén térségünkben is lehet vulkáni hamuhullás. A 2010-es izlandi Eyjafjallajökull kitöréshez kapcsolódóan kutatócsoportunk mutatta ki, hogy Budapest levegőjében is volt vulkáni hamuszemcse. Habár ez semmilyen káros hatással nem járt, azt világosan jelzi, hogy egy nagyobb vulkánkitörés esetében ez a lehetőség sem kerülhető meg.
Vannak, akik az emberiség történetének számos nagy sokkját és eseményét vulkánkitörésekhez kötik. Milyen kulturális, politikai, technológiai eseményeket köszönhetünk vulkáni működésnek?
Azt nem lehet állítani, hogy minden történelmi katasztrófa mögött vulkánkitörés állt, azonban ismeretünk egyre jobban gyarapszik arra vonatkozóan, hogy nagy vulkánkitörések miképpen befolyásolták társadalmak életét. Voltak jelentős társadalmi átrendeződések, kultúrák hanyatlása, újak felvirágzása, amelyek nagyobb vulkánkitörések okozta éghajlati, környezeti hatásokra vezethetők vissza. Ezekről érdemes tudni, mert
Ezért ezt az összefüggést is vizsgáljuk a kutatócsoportomban és sok előadást tartok ezekről az eseményekről, mert fontos ismeretük, fontos, hogy ezekből tanuljunk és erre építhessünk jövőbeli felkészülési tervet. Ennek első fontos lépcsője az ismeretek összegzése, hogy lássuk a kölcsönhatásokat, majd lehet elemezni azt, hogy ezek a kölcsönhatások hogyan jelentkezhetnek a modern társadalomban.
Egyes elméletek szerint az 1840-es évek forradalmi hullámát szintén egy távoli vulkánkitörés miatti klímaváltozás indíthatta el.
Az 1835-ös nicaraguai Cosiguina kitörésnek voltak klimatikus hatásai, azonban nem ismeretes, hogy az 1840-es forradalmi hatásokhoz hozzájárult volna.
Nehéz ezt tisztán látni, azonban valóban nincs kizárva, hogy volt közvetett hatása.
Igaz, hogy ma az egyik leginkább figyelmen kívül hagyott kockázat a vulkánokban rejlik? Egyesek szerint a „sötét középkorért” is a vulkánkitörések a felelősek. Márpedig nagyobb kitörés 100-200 évente történik. Ahogyan a múltban is, ez forradalmakat, migrációs nyomást, esetleg háborúkat eredményezhetne? Ráadásul a levegőbe kerülő kéndioxid károsíthatná a számítógépeket és információs válságot is előidézhetne.
Az elmúlt években jelentős áttörés következett be, a vulkáni működés folyamata először került be a természeti veszélyeket összesítő ENSZ tanulmányokba, és először került be például a brit természeti veszélyekkel foglalkozó éves jelentésbe. További hasonló értékelő munkák is megjelentek, amiket óriási lépésnek tartok, hiszen ez jelentheti az alapját annak, hogy hatékonyan felkészülhessünk egy jövőbeli, globális hatással is járó vulkáni veszélyhelyzetre.
Ahogy azt korábbi válaszaimban is jeleztem ez egy új kihívás a vulkanológus szakemberek számára is, hiszen olyan kérdésekre kell választ keresni, amire még nem volt korábban példa. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban is foglalkozunk ezzel a témával és a jövőben erre még nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni, mivel egy ilyen esemény térségünket is súlyosan érintheti.
***
Freund Tamás elhatárolódott minden olyan kijelentéstől, amely arra utalt, hogy az egyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti.
Az egyetemi hallgatóval szembeni diszkrimináció, ami politikai nézeten alapul, nemcsak törvényellenes, hanem az oktatás szellemiségével is ellentétes.
Erre az ELTE kihirdeti, hogy ott bizony nem történt modellváltás, ott Orbán Balázs doktori disszertációja ellen szavaznak többen, elismerve, hogy a szerző politikai szerepvállalása a bajuk.
Szakértői, tanácsadói tevékenysége egytől egyig a 2010 előtti balliberális Medgyessy-, illetve Gyurcsány-kabinetek idejére tehető.
Szerencsére az ELTE vezetése a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja.
Szakmai szempontból nem volt ellene kifogás, mégis megpróbálták megakadályozni, hogy Orbán Balázs az ELTE-n védje meg doktori disszertációját. Most az egyetem közleményt adott ki.
Erre eddig senki nem gondolt.
