A fogyasztói árak lassú növekedésére számítanak a következő hónapokban az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott jelentése alapján úgy vélik, éves átlagban idén is a jegybanki célérték alatt maradhat az infláció, és továbbra is laza maradhat a monetáris politika.
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, decemberhez viszonyítva pedig 0,3 százalékkal nőttek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év első hónapjaiban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Az év végére ugyanakkor kissé mérséklődhet az árak növekedése, így a szakértő az idén átlagosan 2,6 százalékos inflációra számít. Hozzátette: a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció azonban fékezhetik az árak emelkedését.
Suppan Gergely közölte, továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,5 százalékra mérséklődött, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai összességében stagnáltak a tavalyi decemberhez képest.
A meglepetést az élelmiszerárak 4,4 százalékos éves drágulása okozta, amit ellensúlyozott a szolgáltatási árak vártnál jóval mérsékeltebb növekedése,
– fogalmazott.
A szakértő szerint a jegybank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél – mutatott rá kommentárjában.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, az első negyedévben még a januári, mérsékelt szinten maradhat az infláció, az ezt követő hónapokban viszont a nemzetközi környezet, valamint a belső kereslet miatt 3 százalék közelébe kerülhet a mutató.
A szakértő szerint az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének hatását nem számolva az éves infláció januárban legalább 0,1 százalékponttal magasabb lett volna, ami gyorsulást jelentett volna. A múlt évben csaknem 30 százalékos növekedést produkáló építőipar is hatással van az inflációra, az építőipari termelői árak tavaly több mint 5 százalékkal emelkedtek – tette hozzá.
Németh Dávid szerint februárban 2 százalék körüli szintre lassulhat az inflációs mutató, majd az első negyedév után jöhet a gyorsulás.
A nemzetközi szinten is gyorsuló inflációt megemlítve elemzésében kifejtette: az Eurostat által mért harmonizált infláció 2014-től 2016-ig az EU-ban átlagosan stagnálás körüli volt, míg 2017-ben már 1,7 százalékos, ez a folyamat pedig az „importált” infláció miatt felfelé húzza a magyar árindexet.
A jelenlegi kilátások alapján az elemző arra számít, hogy idén decemberre az infláció elérheti a 3 százalékos szintet.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a következő hónapokban szintén nem vár érdemi változásokat az éves inflációs mutatóban, várakozása szerint éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt maradhat a fogyasztói árak drágulása.
Kommentárjában egyebek mellett kiemelte, hogy az élelmiszerárak alakulása fontos inflációgyorsító tényező volt januárban, és ez a tendencia várhatóan fennmarad az idén. A szakértő úgy látja: továbbra is igaz, hogy az eurózónából „importált” alacsony infláció segíthet megelőzni bármilyen látványosabb árrobbanást. Ugyanakkor a benzin és élelmiszerek árának alakulása várhatóan a tavalyinál kevésbé lesz támogató, és inkább gyorsíthatja az inflációt.
A szakértő úgy fogalmazott: a mögöttes gazdasági folyamatok, az élénkülő belső kereslet által vezérelt növekedés, illetve a béremelkedések továbbra is azt sugallják, hogy az infláció lassan, de tartósan magasabb pályára kerülhet a második félévtől, és közelítheti a 3 százalékos jegybanki inflációs célt.
A cél alatt lévő, és várhatóan csak visszafogottan emelkedő infláció továbbra is hagy teret a jegybanknak, hogy laza monetáris politikát folytasson – fejtette ki.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
