A nemzetközi szinten is gyorsuló inflációt megemlítve elemzésében kifejtette: az Eurostat által mért harmonizált infláció 2014-től 2016-ig az EU-ban átlagosan stagnálás körüli volt, míg 2017-ben már 1,7 százalékos, ez a folyamat pedig az „importált” infláció miatt felfelé húzza a magyar árindexet.
A jelenlegi kilátások alapján az elemző arra számít, hogy idén decemberre az infláció elérheti a 3 százalékos szintet.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a következő hónapokban szintén nem vár érdemi változásokat az éves inflációs mutatóban, várakozása szerint éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt maradhat a fogyasztói árak drágulása.
Kommentárjában egyebek mellett kiemelte, hogy az élelmiszerárak alakulása fontos inflációgyorsító tényező volt januárban, és ez a tendencia várhatóan fennmarad az idén. A szakértő úgy látja: továbbra is igaz, hogy az eurózónából „importált” alacsony infláció segíthet megelőzni bármilyen látványosabb árrobbanást. Ugyanakkor a benzin és élelmiszerek árának alakulása várhatóan a tavalyinál kevésbé lesz támogató, és inkább gyorsíthatja az inflációt.
A szakértő úgy fogalmazott: a mögöttes gazdasági folyamatok, az élénkülő belső kereslet által vezérelt növekedés, illetve a béremelkedések továbbra is azt sugallják, hogy az infláció lassan, de tartósan magasabb pályára kerülhet a második félévtől, és közelítheti a 3 százalékos jegybanki inflációs célt.