A kényelmetlen igazság a migrációról

2017. december 20. 00:54

A migrációs fiatalító kúra a végtelenségig tart.

2017. december 20. 00:54
null

A régi közgazdaságtan szerint a migráció előnyös, de nagyot téved

A neves brit gazdaságtörténész, Robert Skidelsky szerint a hagyományos közgazdasági elmélet a migrációval kapcsolatban nagyot téved, nem is egy helyen. Az elmélet azt állítja, hogy a bevándorlás csökkenti a béreket, ami megnöveli a vállalatok profitját. Ez azért jó, mert a cégek emiatt többet ruháznak be, ez pedig végül több munkahelyet teremt. Ha minden feltétel teljesül, végül a bérek csökkenése is megáll. A migrációnak köszönhetően hosszabb távon egy nagyobb népesség élvezheti ugyanazt az életszínvonalat, amit a korábbi, kisebb népesség is élvezhetett. Az elmélet szerint legalábbis. 

Skidelsky hivatkozik a cambridge-i közgazdász, Robert Rowthorn új tanulmányára. Ebben Rowthorn leírja, hogy a migráció átmeneti negatív hatásai nem ideiglenesek, a bércsökkenés akár tíz évig is elhúzódhat. A pozitív hatások pedig csak akkor érvényesülhetnének, ha nem jönne semmiféle gazdasági válság, ami kapitalista gazdaságokban ugye kevésbé valószínű. De még ha nem is jönne válság, a folyamatos bevándorlás hatására a munkakereslet folyamatosan a munkakínálat mögött kullogna: mindig többen akarnának dolgozni, mint amennyien tudnak. Talán túlzás, hogy a bevándorlók elveszik a munkát és lenyomják a béreket, de nem mindig tévedés – írja ugyanis Rowthorn.

A második közkeletű tévedés, hogy a migráció majd jót tesz a közpénzügyeknek, hiszen fiatal, tettrekész adófizetőket importálunk saját gazdaságunkba.

A migrációs fiatalító kúra a végtelenségig tart

– véli a cambridge-i közgazdász. Ha ugyanis a migránsok beáramlása leáll, a népesség korszerkezete idővel visszatér az eredeti állapotába és követi a korábbi fenntarthatatlan pályáját. A kutató szerint a nyugdíjkorhatár emelése is jobb, mint a migránsok általi fiatalítás hamis reménye. A migráció által ugyanis csak úgy tud fenntarthatóan fiatalodni a társadalom, ha a beáramlás sosem ér véget. 

A gazdasági hatása bizonytalan, a kulturális költsége nagy lehet

Ezért Skidelsky szerint a migrációval kapcsolatos gazdasági érvek nem meggyőzőek. Ha viszont a gazdasági hatást nehéz felmérni, akkor más szempontok alapján kell döntenünk. Ilyen lehet a társadalmi hatás: a társadalmi sokszínűségnek bizonyos mértékig lehetnek előnyei, de a társadalmi kohézió elvesztésének is lehetnek hátrányai.

Hivatkozik David Goodhartra, aki nem foglalkozik azzal, hogy a sokszínűség morálisan jó, vagy rossz. Egyszerűen azt veszi figyelembe, hogy az emberek általában a hozzájuk hasonlóakkal akarnak együtt élni, ezt a politikusoknak pedig szerinte tiszteletben kell tartaniuk.

Goodhart szerint a liberálisok azért ellenzik a migrációs korlátokat, mert a társadalomról individualista szemszögből gondolkodnak. Tegyük hozzá, hogy sokáig a közgazdaságtan is egyszerűen atomisztikus egyének halmazaként képzelte el a társadalmat, család, identitás, kultúra, kötődések és hálózatok nélkül. Mivel e szempontokat nem értik meg a társadalomképükből eredően, a liberálisok a migrációval szembeni idegenkedést irracionálisnak és rasszistának bélyegzik. Ha ugyanis a társadalom valóban egyének kapcsolatok nélküli puszta halmaza, akkor az integráció problémája valójában nem is létezik. Nincs társadalom, tehát nincs hova integrálódni.

Viszont ha a bevándorlók nem tesznek erőfeszítést a beilleszkedésre, akkor a bennszülöttek számára is nehéz lesz őket a saját, „elképzelt közösségük” tagjaként elfogadni.

Skidelsky szerint ebből az következik, hogy a migránsok túl gyors beáramlása a szolidaritás kötelékeit és a jóléti állam alapjait is meggyengíti.

A gazdasági liberálisok a nemzeti határokat a globális piacok integrációjának irracionális akadályainak tartják. Ezek az akadályok szerintük az emberiség globális integrációját akadályozzák.

De létrehozhatunk új közösségeket egyszerűen a piacok és a politika eszközeivel? – teszi fel a kérdést Skidelsky.
 

(Címlapkép: afrikai bevándorlók tüntetnek Rómában 2017. december 16-án. MTI/EPA/Massimo Percossi)

 

Összesen 68 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
választópolgár
2018. június 06. 03:01
Én csak egyetlen kérdésre várom a választ: Milyen jogon követeli bárki is egy 10-12 milliós néptől, a magyarságtól, tőled és tőlem, hogy egy generáció alatt önfelszámolja magát azáltal, hogy felső határ nélkül "befogad", eltart és "integrál" túlszaporodott több száz milliós arab és milliárdos afrikait? Mi vagyunk a védendő kisebbség ezen népek tengerében!
balbako_
2018. április 27. 09:21
Egyszerű józan paraszti ésszel belátható, hogy a migránsok melletti érvelés agyrém! Egyszerűen nem igaz.
lajkakutyus
2018. január 25. 15:14
Te valami iszlamista ügynök vagy? Lassan becsinálsz az erőlködéstől, hogy bebizonyítsd, milyen szép jövő áll előttünk, ha mindenféle néger, arab, ázsiai ingyenélőt importálunk az országba. Az erdélyi hasonlatod meg ostoba ferdítés.
kgyula
2018. január 25. 15:12
"Erdely a torok alatt jobban viragzott, mint a csonka felsoorszag Ferdinand alatt. Vajh miert?!" Te nem tanultál magyar történelmet? Erdély nem volt a "török alatt". A törökök vazallusa volt, de okos alkalmazkodással sikerült elkerülnie, hogy a török megszállja és a birodalomhoz csatolja. A hódoltsági területen pedig a török nemigen keveredett a lakossággal, nem térített, csak szedte az adót, ami az oszmán birodalom lényege volt. Szóval ez egészen más történet, mint a bevándorlás. Az meg egy szemét csúsztatás a részedről, hogy menekültekről beszélsz, miközben túlnyomórészt olyan országokból érkeznek a migránsok, ahol nincs veszélyben az életük, csak a nyugati világ gazdagságából akarnak részesedni, "természetesen" az alkalmazkodás kötelezettsége nélkül.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!