A 28 országot tömörítő Európai Unióban 2010-ben 38,4, 2006-ban pedig 39,0 százalékon, míg az euróövezetben ugyanekkor 39,2, illetve 39,9 százalékon állt a GDP-arányos összadóbevétel.
A legmagasabb, 47,6 százalékos arányt tavaly Franciaországban mérték, majd Dánia (47,3 százalék), Belgium (46,8 százalék), Svédország (44,6 százalék), Finnország (44,3 százalék), Ausztria és Olaszország (42,9 százalék), valamint Görögország (42,1 százalék) következik. A lista alján áll Írország 23,8 százalékkal, majd Románia (26,0), Bulgária (29,0), Litvánia (30,2), Lettország (31,6) és Szlovákia (32,4) jön a sorban. Érdekesség, hogy a legnagyobb adóztatók a közgazdászok által a leghatékonyabbnak és legfejlettebbnek tartott államok.
Magyarország a 11. helyre került: a 2015-ben mért 38,4 százalékról tavaly 39,6 százalékra nőtt a GDP-arányos összadóbevétel. Az első kilenc ország mindegyikében 42 százalék fölött áll ez a mutató, így hazánk a középmezőnyben helyezkedik el.
Tavaly a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal, Görögországban, illetve 1,5 százalékponttal, Hollandiában emelkedett a GDP-arányos összadóbevétel, míg a legnagyobb csökkenést, 2 százalékpontot Romániában, 0,9 százalékpontot Ausztriában és 0,8 százalékpontot Belgiumban mérték. A romániai rendkívüli adóbevétel-csökkenés is jól mutatja, hogy a román gazdasági növekedés egyre több elemző szerint fenntarthatatlan és az állami gazdaságélénkítésre épül.
Az Európai Unió adóbevételeinek legnagyobb része, GDP-arányosan 13,6 százalék, a termelésre és az importra kivetett adókból származott, ezt követik szorosan (13,3 százalék) a társadalombiztosítási járulékok, majd a jövedelmi és vagyonadók (13,0 százalék).
(MTI nyomán)