Az amerikai cégek egyszeri alkalommal igen kedvező adózás mellett utalhatják haza külföldön keletkezett nyereségüket az amerikai kongresszus által szombaton jóváhagyott és várhatóan a következő napokban végleges elfogadásra kerülő adóreform értelmében.
A szenátus által elfogadott új adótörvény kiegészítése szerint a repatriált nyereséget sújtó adó 14,5 százalékra csökken a jelenlegi 35 százalékról. A The New York Times című lap szerint, ha a cégek élnek a lehetőséggel, akkor több száz milliárd dollár friss pénz áramolhat az amerikai gazdaságba, a vállalatok befektetésekre költhetik a pénzt, növelve ezzel a foglalkoztatottságot, vagy éppen nagyobb osztalékot fizethetnek, ami viszont például élénkíti a lakossági fogyasztást.
Egyes számítások szerint az amerikai cégek több mint 3 ezer milliárd dollárt tartanak külföldi számláikon, az Apple például 252 milliárd dollárt, a Pfizer gyógyszeripari vállalat pedig 22 milliárd dollárt.
A Bloomberg hírügynökség olyan elemzői véleményeket ismertetett, amelyek szerint a nyereség hazautalása például felgyorsítaná a vállalatfelvásárlásokat és -egyesüléseket a biotechnológiai ágazatban. A The New York Times című lapnak nyilatkozó szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az amerikai cégek részben nem dollárban, hanem más devizákban, így euróban, jenben vagy éppen svájci frankban tartják pénzüket külföldi számláikon. Így ha hirtelen kivonnák az amerikai cégek a pénzeiket és dollárra váltanák, az gyengítené ezeknek a külföldi devizáknak az árfolyamát.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mindenki szerint óriási dolog, hogy az USA alelnöke Budapestre látogatott.
A szeretkező-verekedő elefántok közül az egyik, úgy tűnik, minket nagyon szeret – és ebből Magyarország csak profitálhat. Kohán Mátyás írása.
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Lengyelország és Románia is hasonló cipőben jár.
Sneider Tamás a Kontextusnak: Támogasd a Fidesz jelöltjeit!
A tiszás fiatal ledöbbent. És mivel azt tapasztalta, hogy a valóság nem olyan, mint szeretné, nem elgondolkozott, hanem elkezdte a valóságot megváltoztatni.
