Sosem nulla, inkább 70 százalék az optimális államadósság

Az adósság akkor jó, ha van

Egyszerű belátni, hogy adósságra szükség van, amennyiben azt valós, értékteremtő beruházásokra fordítjuk. Ha egy háztartás új autót vesz hitelre, akkor sok évig használja azt, például bevásárlásra, vagy a gyerekek iskolába szállítására. A beruházás az évek alatt óriási értéket teremt, hiszen segít a családnak a mindennapi életben, vagy akár egy vállalkozás beindításában. Ezzel szemben ha extravagáns partikra költjük a hitelt, akkor valóban nem mozdítottuk előre utódaink életét, de saját magunkat is hosszú spórolásra kárhoztatjuk, amikor megpróbáljuk majd visszafizetni a hitelt.

Hasonlóan, ha egy kormány kölcsönkér, hogy utat építsen, ezzel a jövőbe fektet és ezt minél előbb érdemes megtenni. Az infrastruktúra beruházásokat, munkahelyeket és jólétet eredményez, így az utódok már egy sokkal gazdagabb országba születnek. Az adósság persze azt is jelenti, hogy tőlük kértük azt kölcsön (hiszen rájuk hagyjuk majd és nekik kell egy részt visszafizetni), de ez már csak így természetes:

Még akkor is, ha még éppen nem születtek meg.

A professzor hozzáteszi, hogy a kormány abban különbözik egy háztartástól, hogy a háztartásnak mindenképp vissza kell fizetnie a kölcsönt, de a kormánynak a gyakorlatban nem biztos, hogy így kell tennie. Szerinte az is mítosz, hogy az államadósságot költségvetési többletek felhalmozásával kellene visszafizetni. Az adósság GDP-hez viszonyított nagysága már akkor is csökken, ha a gazdasági növekedés magasabb, mint az a kamat, amellyel az állam kölcsönkért.

Az optimális adósság 70 százalék

Roger Farmer a különböző generációk közötti kereskedelmet magába foglaló modellt használva arra az eredményre jut, hogy a legjobb adósságszint a 70 százalékos. A szám önkényesnek tűnik, amit persze ő is bevall, ahogyan azt is, hogy rendkívül nagy sávban mozoghat az optimális adósság. Szerinte a brit államadósság optimális esetben 5 és 140 százalék között bárhol lehet. 

A hetvenes bűvös számmal elsősorban arra akart rámutatni, hogy az adósság nem rossz dolog, amit meg kellene szüntetni. Az adósság tehát nem akkor jó, ha nincs, hanem akkor, ha jó célokra fordítják és ha nem nő túl nagyra.