Ezekben az országokban élnek a legboldogabb munkavállalók. Egy felmérés szerint a magyarok az elsők közé tartoznak.

A munkavállalói boldogság indexről

Egy szervezet humán tőkéje, munkatársainak képessége és a cég iránti elkötelezettsége fontos versenytényező. Ha figyelembe vesszük azt a munkaerőpiaci jelenséget is, hogy a fejlettebb országokban a fiatal munkaerő létszáma folyamatosan csökken, ezért a tehetségekért folytatott harc fokozódik, akkor nyilvánvaló, hogy a megszerzést és a megtartást befolyásoló tényezők vizsgálata vitális fontosságú az országok, a munkaadók és a szervezetek HR munkatársai szempontjából egyaránt. 

Ezért az Universum (egy munkáltatói márkával és tehetségmenedzsmenttel foglalkozó tanácsadó cég) megjelentette az éves „Global Workforce Happiness Index”-et, miután készített egy kiterjedt felmérést arról, hogy a világ országai közül melyekben érzik magukat legjobban a fiatal munkatársak. A tanácsadó cég 57 ország több mint kétszázezer fiatal szakemberét vonta be (férfiakat és nőket, természettudományos, technológiai és üzleti képzettséggel rendelkező munkatársakat) a felmérésbe, így ez a kutatás a hasonló rangsorkutatások között az egyik legalaposabbnak tekinthető. (Maga a vizsgálat egy éven át, 2015 szeptembertől 2016 szeptemberéig tartott.) 

Ez motiválja a dolgozót

Az eredmények viszonyítási pontként szolgálhatnak a munkatársak elégedettsége és lojalitása terén, lehetőséget nyújtanak az innovációra és a növekedésre gyakorolt hatás elemzéséhez, illetve a tervezett intézkedések megalapozásához is. 

A felmérés tanulsága többek között az, hogy a tapasztalt tehetségek megtartása nem egyszerűen csak az elégedettségre vezethető vissza, hanem azzal is összefügg, hogyan értékelik a munkatársak saját helyzetüket más szervezetekben dolgozó referencia személyekéhez képest. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ha a fiatalok hátrányt érzékelnek, könnyebben elcsábíthatók más szervezetekhez, akár a versenytárshoz is.

Általánosan ismert, hogy a munkahelyváltás fő motivátorai a jobb fizetési csomag és az előrelépés lehetősége. Ezek a tényezők függetlenek a munkahelyi boldogság érzetétől (itt ezek a kérdések nem képezték a vizsgálat részét). A felmérés érdekes tanulsága, hogy azokban az országokban, ahol kevésbé boldogok a fiatal munkatársak, ott a szakmai fejlődés és a tanulás lehetősége lép a harmadik helyre, míg a szerencsésebb országokban (magas GWHI esetén) a munka-magánélet egyensúly megteremtésének lehetősége.

Hol vannak a legboldogabb munkavállalók?

Hogy megtudják, hol élnek a legboldogabb dolgozók, a vizsgálat során a következő három kérdést tették fel a válaszadóknak: 

• Mennyire elégedett a munkahelyével?
• Ajánlaná-e cégét másoknak?
• Mit gondol, fog-e a közeljövőben állást változtatni?

Az első két tényező esetén egy 1-10 skálán értékeltek a részvevők, a harmadik kérdésnél igen vagy nem válaszadási lehetőség volt.

A teljes ranglistán a nyugat-európai országok, általában az EU tagállamok és ezen belül a skandináv országok különösen jól szerepeltek. Az első tíz helyezett pedig:

1. Dánia. Az elmúlt felmérés óta négy helyet lépett előre. A dán munkaadóknak elsőrangú prioritás a munkatársak boldogsága. Törekednek a hatalmi egyensúly megteremtésére, például minden cégben, amely 35 főnél többet foglalkoztat, a menedzsment csapatban teljes jogú tag az alkalmazottak egy képviselője.

2. Norvégia. Épp csak lemaradt az első helyről. Az OECD Better Life Indexében is magas teljesítményt ért el, 10-ből 9 pontot kapott a munkahelybiztonság és jövedelem tényezőkben.

3. Costa Rica. Az egyetlen dél-amerikai ország az első 10 között. Az ország fejlődő turizmusa és az élelmiszerexportáló ágazatok állandó foglalkoztatást és elégedettségre okot adó munkahelyeket hoztak létre.

4. Svédország. A skandináv nemzet híres a munka-magánélet egyensúlyának ápolásáról. Csak a munkavállalók 1 százaléka dolgozik többet heti 50 óránál, a szülőtársak 480 napot vehetnek igénybe egy gyerek gondozásához, bármilyen megosztásban apa és anya között.

5. Ausztria. Nem sok panasz lehet Ausztriában az alkalmazottak kilátásait illetően. Magasak a bérek, emellett 5 hét fizetett szabadság jár mindenkinek és további 13 munkaszüneti nap van egy évben. Nagyvonalú az anyasági szabadság is, 8 hét fizetett távollét jár a szülés előtt és után is.

6. Hollandia. Hollandiában tudják, hogy a munka kifáradással jár, ezért szigorúan körülbástyázzák a munkavégzés feltételeit. A munkaidőt szabályozó törvény szerint a foglakoztatás napi maximuma 9 óra, heti maximuma 45 óra lehet.

7. Finnország. Nem csak az Universum kutatása igazolta, hogy a finnek boldogok a munkájukban. Az EU Bizottsága is azt állapította meg, hogy a finn dolgozóknak mindössze 4,7 százaléka elégedetlen a munkahelyével, ami Európában a legalacsonyabb érték.

8. Belgium. Belgium volt az előző felmérésben a lista első helyén, most visszaesett a nyolcadikra (ez nem azt jelenti, hogy romlott a belga munkavállalók helyzete, csak azt, hogy más országok sokat fejlődtek), ezzel együtt a munkatársi elégedettség a világban továbbra is a legmagasabbak közé tartozik. 

9. Magyarország. A felmérés azt mutatta, hogy a kelet-európai országok közül itt élnek a legboldogabb munkatársak. A fiatalok érzik, hogy a munkaadók értékelik és megbecsülik őket (aminek oka lehet a korosztály alacsony létszáma és a jelentős elvándorlás miatt érzékelhető munkaerőhiány is).

10. Csehország. Az Universum egyik szakértője szerint a munkaadóhoz való lojalitás a cseh néplélekkel magyarázható, miszerint kötődnek a helyhez, ahol élnek, nyugodtak és stabilak. Kutatások szerint a cseh emberek nem nagyon keresik a kihívást, más népekhez képest kevésbé karrier- és sikercentrikusak.

A legtöbb ország esetében, például a skandináv országoknál az eredmények a várakozásoknak megfelelőek voltak.

Az angolul beszélő országok gyengén szerepeltek, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem kerültek be az első felébe sem, a 36. és a 32. helyen végeztek. 

***