Jelentősen javította a feltörekvő európai gazdaságok, köztük a magyar gazdaság növekedési ütemére adott előrejelzéseit kedden Londonban ismertetett átfogó őszi helyzetértékelésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), elsősorban a vártnál erőteljesebb globális növekedési lendülettel és a feltörekvő gazdaságok kedvező finanszírozási kondícióival indokolva a felülvizsgálatot.
Hét éve nem látott közép-európai élénkülés
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni székhelyű bank a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósol. A pénzintézet 0,8, illetve 0,4 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest.
Működési területének egészében az EBRD az idén 3,3 százalékos, 2018-ban 3 százalékos átlagos növekedést vár a tavaly mért 1,9 százalékos növekedési átlag után. A térség idei növekedési előrejelzését a bank – amely az elmúlt években kiterjesztette tevékenységét a Földközi-tenger keleti és déli régióira is – a májusi becsléshez képest 0,9 százalékponttal, a jövő évi térségi prognózist 0,2 százalékponttal javította.
Keddi tanulmányában a bank közölte, hogy a negyedéves növekedési adatokat szolgáltató 36 EBRD-ország közül az idei év első felében 27 számolt be a gazdasági növekedés éves összevetésű gyorsulásáról.
Az EBRD szerint az igen kedvező külső finanszírozási környezetet még a gyengébb hitelminősítői besorolású térségi gazdaságok is ki tudták használni. Tádzsikisztán például, amelynek államadósságára a Standard & Poor's rendkívül gyenge, B mínusz besorolást tart érvényben, szeptemberben tízéves futamidőre 500 millió dolláros kötvényt értékesített több mint hatszoros túljegyzéssel, 7,1 százalékos hozammal. A kibocsátás a tádzsik GDP-érték 7 százalékának felelt meg.
A közép-európai és a balti EU-gazdaságokban az EBRD számításai szerint 4 százalékos lehetett az átlagos növekedési ütem 2017 első hat hónapjában a tavalyi azonos időszakban mért 2,8 százalékos éves növekedési átlag után.
A beruházások és a bérnövekedés is hajtja a magyar gazdaságot
A keddi térségi prognózis Magyarországról összeállított fejezete szerint a magyar gazdaság növekedési üteme 2017 első felében 3,6 százalékra gyorsult a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva,
A beruházások 24 százalékkal emelkedtek éves összevetésben az idei első fél évben, és ennek hajtóereje az EU-folyósítások gyorsítása, valamint – az előző hét évben mért folyamatos visszaesés után – a hitelkihelyezések újbóli növekedése volt. Az EBRD szerint e két tényező rövid távon továbbra is elősegíti a magyar gazdaság növekedését, és ehhez járulnak még a várható bérnövekedések, amelyekről az állami vállalatoknál és az autógyáraknál született megállapodások intézkednek. Emellett a minimálbér emelése és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is a növekedés hajtóerői között lesz.
Az európai feltörekvő térség és a magyar gazdaság robusztus növekedését más nagy londoni házak is jósolják. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics új negyedéves előrejelzésében közölte: az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) alapján azt valószínűsíti, hogy
A ház szerint ugyanakkor a feltörekvő európai térség gazdaságainak növekedése valószínűleg a harmadik negyedévben tetőzött. A cég által használt előrejelzési modell – GDP Tracker – 2017 egészére 4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos, 2019-re 2 százalékos növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban. A Capital Economics közgazdászai elismerték, hogy a következő két évre adott magyarországi növekedési prognózisuk a londoni konszenzusos előrejelzési sáv alsó szélén van. Hangsúlyozták azonban, hogy megítélésük szerint még ezek az ütemek is meghaladnák a magyar gazdaság növekedési potenciálját.
A Morgan Stanley is derűlátó
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai nemrégiben a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzésüket egyaránt jelentősen emelték, és bár 2018-ban szintén a lendület valamelyes mérséklődésére számítanak, derűlátóbban ítélik meg a jövő évi kilátásokat, mint a Capital Economics elemzői.
A Morgan Stanley új prognózisa szerint a magyar GDP-érték az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett. A felülvizsgálatot a Morgan Stanley elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal magyarázta.
A robusztus növekedési környezetben több londoni elemzőház is jegybanki kamatemelést jósolt 2018-ra vagy 2019-re Magyarországon.
(MTI nyomán)
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
„Köszönjük!” – írta a miniszterelnök.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
A balkáni útvonalon összességében csökkent az illegális határsértők száma, de ez a magyar határon nem így csapódik le.
