Az ideológiai spektrum szabadpiaci szélén elhelyezkedő számos közgazdász számára a keynesianizmus az elfogadhatatlan kormányzati beavatkozást képviseli.
„De a szakma nem figyelt, és csak az újklasszikus ortodoxiától való legkisebb eltéréseket fogadta be a főáram. A költségvetési stimulus ötlete nagyrészt tabu volt. Nobel-díjakkal jutalmazták azokat a közgazdászokat, akiknek az elméleteiben kereslethiány nem létezhet, miközben nem kaptak díjat az új-keynesiánusok, akik ennek ellenkezőjét állították. Amikor beütött a nagy válság, akkor néhány makroökonómiával foglalkozó kiváló közgazdász megmosolyogta az ötletet, hogy egy stimulus segíthetne.
Christiano esszéje a szükséges figyelmeztetés lehet a szakmának, amiért ellenállt a keynesi gondolatoknak épp akkor, amikor azokra a legnagyobb szükség lett volna. De felvet egy kényelmetlen kérdést is: miért nem kapcsoltak a közgazdászok a válság után éveken át?
Az egyik magyarázat szociológiai. Talán az olyan legendás alakok befolyása, mint Robert Lucas, Thomas Sargent és Edward Prescott – mind anti-keynesiánusok, akiknek ma nagy aranymedáljaik vannak Svédországból – elegendő volt ahhoz, hogy elrettentse a fiatal közgazdászokat a keynesi gondolatoktól. Néhányan a makroökonómia belső kritikusai közül, például a Világbank vezető közgazdásza, Paul Romer is felvetette ugyanezt. A politikai megfontolások szintén szerepet játszhattak – az ideológiai spektrum szabadpiaci szélén elhelyezkedő számos közgazdász számára a keynesianizmus az elfogadhatatlan kormányzati beavatkozást képviseli.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Mi már csak egy kávét kérünk.
Mutatjuk az álproblémát. Szakos Enikő írása.
Minden értékes magyar hagyaték külföldre kerülése súlyos vesztesége a magyar kultúrának és a hazai tudományos életnek.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A hírek szerint felbonthatják a szerződését.
„Karácsony közeledtével könnyű azt hinni, hogy egy kölyökkutya vagy kiscica a tökéletes meglepetés, de aztán jön a valóság” – fogalmazott Ovádi Péter.
