A történelem visszatér: szempontok a német választások értékeléséhez

„Kérdéses, hogy az Európai Unió jövőjére milyen hatást gyakorol, ha a jelenlegi várakozásoknak megfelelően úgynevezett Jamaica-koalíció alakul. (A pártok színei együtt a jamaicai zászlóra emlékeztetnek.) Az érintett pártok ugyanis –noha erősen Európa-pártiak, és támogatói az integráció elmélyítésének, több, az EU jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben más-más álláspontot képviselnek, de legalábbis máshová helyezik a hangsúlyokat. A teljesség igénye nélkül említhetjük ezek között a migrációhoz való viszonyt, illetve az eurózóna és a gazdasági kormányzás kérdéseit. A Zöldek többször bírálták az elmúlt időszakban is Merkelt a migránsok befogadása kapcsán tapasztalt »mérséklődő« lelkesedése, és a CDU óvatosan végrehajtott politikai fordulata kapcsán, következetesen befogadáspárti álláspontot képviselve. Ugyanők radikálisan más álláspontot képviselnek a »pénzügyi renitens« tagállamok megregulázásával kapcsolatosan is: elvben nem zárkóznak el az eurókötvények bevezetésétől, a közös adósságfinanszírozástól sem. Mindezekkel mereven szembeállítható az FDP álláspontja, amely a gazdaságpolitikában a tradicionális ordoliberális elvek alapján ellenzi mind a közös EU-büdzsé és a közös adósságfinanszírozás bevezetését, a bevándorlás, a Németországban való letelepedési jogok kérdésében pedig mérsékelt, rendpárti álláspontot képvisel. Ezekben az ügyekben a koalíciós partnereknek először megállapodásra kell jutniuk, ez azonban jelentősen lassíthatja az európai színtéren is elkerülhetetlen egyezkedéseket, Merkel kancellári pozícióját, cselekvőképességét pedig az előző ciklusokhoz képest jelentősen beszűkítheti.

A választások kimenetele nem ad tehát okot maradéktalan optimizmusra az EU jövőjét illetően. Hiába látszik körvonalazódni egy határozott konszenzus az EU »mag-államai« mindenekelőtt Németország és Franciaország között az integráció elmélyítéséről, az eurózóna megerősítéséről és bővítéséről, Merkel várható belpolitikai küzdelmei, politikai meggyengülése, és mellette Macron küzdelmei a gazdasági és szociális reformok elindításáért Franciaországban mindkettejük energiáit elvonhatja az »európai projekt« fejlesztéséről.”