A magyarok továbbra is szeretik állampapírba fektetni a pénzüket
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Az MNB és a Kormány növekedésösztönző programjai a következő években stabil, 3-4 százalék közötti éves növekedést eredményeznek.
„2017-ben 3,6 százalékos, míg az elkövetkező években 3-4 százalék közötti gazdasági növekedésre számítunk, amellyel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta tovább csökken és a beruházások tovább bővülnek. A beruházások a gazdasági növekedés meghatározó elemévé válnak. Az egyedi nagyberuházások mellett a vállalati beruházási alapfolyamatok erősödése, a lakáspiac élénkülése, valamint az uniós forrásfelhasználás felfutása hozzájárul a beruházások növekedéséhez. A bérek dinamikus emelkedése a vállalatokat hatékonyságnövelő beruházásokra ösztönzi. A vállalati hitelállomány növekedése és a lakáspiaci folyamatok is támogatják a beruházások emelkedését. A kkv-hitelezés bővülése 2015 végétől éves bázison az 5-10 százalékos sávban alakult, ami összhangban áll a fenntartható hitelbővülés mértékével. A teljes vállalati hitelezés folytatódó emelkedésére számítunk, amelyet az idei évben már a Piaci Hitelprogram második szakasza is támogat. A lakossági fogyasztás tartós bővülését az emelkedő foglalkoztatottság mellett a dinamikus reálbéremelkedés és a historikusan magas fogyasztói bizalom támogatja. Emellett a korábban felhalmozott nettó pénzügyi vagyon és a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt hozzájárulnak a fogyasztásbővüléshez. Az előrejelzési horizonton összességében a költségvetés keresletösztönző hatással bír.
Legfontosabb exportpiacaink gyorsabb gazdasági növekedésére és a külső kereslet élénkebb bővülésére számítunk. 2018-tól kezdődően az új járműipari kapacitások kiépülése is támogatja a kivitel növekedését, így exportpiaci részesedésünk tovább emelkedik. Előrejelzésünk szerint az MNB és a Kormány növekedésösztönző programjai a következő években stabil, 3-4 százalék közötti éves növekedést eredményeznek. A kibocsátási rés fokozatos záródásával a dinamikus gazdasági növekedés szempontjából a termelékenység és a versenyképesség javításának lesz egyre meghatározóbb szerepe.”