Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
Soha nem látott feszültségek tapasztalhatók a magyar társadalomban. A különböző táborok között mély árkok húzódnak. Felmerül a kérdés: vajon ezek betemethetők-e?
A kiengesztelődéshez mindenekelőtt szándék szükséges:
belső nyitottság arra, hogy kapcsolódni akarjunk egymáshoz, még a különbségek ellenére is.
Amikor pedig morális kérdésekről beszélünk, különösen fontos, hogy ne csússzunk át moralizálásba. A moralizálás ugyanis könnyen az ítélkezés lejtőjére visz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene világosan látnunk a jót és a rosszat. Éppen ellenkezőleg: a helyes erkölcsi rend felismerése nélkülözhetetlen. A hangsúly azon van, hogy ne mások fölött mondjunk ítéletet, hanem saját életünkben keressük az igazságot. Mi emberek ugyanis könnyen esünk abba a hibába, hogy mások bűneit vizsgáljuk, a saját szívünk rendezetlensége fölött viszont elsiklunk. Sziénai Szent Katalin „Dialógus”-ában olvashatjuk: az önismeret és az alázat az a tér, ahol az igazság valóban megszülethet – nem pedig a mások fölött kimondott ítéletekben.
A morális rend helyreállításának ezért az egyik legfontosabb útja az önvizsgálat.
Egyéni és közösségi szinten egyaránt érdemes feltennünk a kérdést: miben vagyunk mi magunk felelősek azért, hogy a morális keretek fellazultak? Átléptük-e azokat a személyes életünkben? Ha igen, mikor? Hol? És hogyan? A háborúskodás a szívekben kezdődik. Vizsgáljuk meg, milyen szerepet játszanak ebben a szívünkben hordozott indulatok, reakciók, belső feszültségek.
Mi lehet a helyes irány?
A megosztottságnak aktuálisan más okát is látom. Ma Európában egyfajta értékzavar figyelhető meg. Relativizálódnak az értékek, és sok esetben maga az igazság is. Már abban sincs egyetértés, hogy mi tekinthető helyes iránynak.
Ahogy Carl Trueman kortárs keresztény gondolkodó és egyháztörténész is rámutat, egy társadalom stabil működésének alapfeltétele, hogy tagjai között legalább alapvető egyetértés legyen arról, mi a jó és mi a rossz. Ha ezek a közös erkölcsi premisszák meggyengülnek, az együttélés keretei is bizonytalanná válnak, és az egyéni, szubjektív értékítéletek kerülnek előtérbe, ami könnyen feszültségekhez és széthúzáshoz vezethet. A közös értékek hiánya így nem csupán elméleti probléma, hanem a társadalmi kohéziót is közvetlenül veszélyezteti.
Ha a magyar társadalom a jövőjét biztos alapokra szeretné helyezni, akkor ezekben a kérdésekben újra közös nevezőre kellene jutnia.
És ha már oly sokat emlegetjük a kereszténységet, akkor jó, ha ezekhez az alapokhoz térünk vissza.
Egy ilyen turbulens időszakban különösen fontos kérdés: miként tudunk elcsendesedni, különösen a nagyböjt idején?
Ma is dolgozom, de jóval visszavonultabban, a nyilvánosságtól távolabb, és számos olyan szolgálatban veszek részt, amely nem a megélhetésről, hanem a hivatásról szól.
Gyakran beszélek arról a tanúságtételemben, hogy még a legaktívabb időszakomban is egy órával korábban keltem, hogy a napomat imával kezdjem. Ez valóban áldozatot kíván, de ha fontos számunkra a belső egyensúly, akkor ezek az áldozatok szükségszerűek.
Isten szabad akaratot adott az embernek. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk döntéseket hozni – így az elcsendesedés mellett is.
valóban vágyom arra, hogy visszavonuljak a zajtól, akkor meg tudom teremteni ennek a kereteit.
Ez elsősorban szándék kérdése.
Ráadásul minél zajosabb, sűrűbb és terheltebb az életünk, annál nagyobb szükségünk van a csendre. Az arányokat mi magunk határozzuk meg.
A kereszténység lényege Krisztus követése. Ha ezt komolyan vesszük, akkor ez nemcsak a hitünket, hanem a döntéseinket, időbeosztásunkat és munkaszervezésünket is meghatározza.
Felmerül a kérdés: ebben a zűrzavaros világban, Jézus feltámadásának ünnepén miként támadhat fel újra az emberség a szívekben? Mit üzenhetünk húsvétra?
Nagypéntek nélkül nincs feltámadás. Ahhoz, hogy új élet születhessen, a réginek meg kell halnia bennünk:
Meg kell tanulnunk meghajolni Isten akarata előtt, és szabaddá tenni a szívünket.
Az élet – az üdvösség – örök.
De ha a szívünk tele van zajjal, túlterheltséggel és rendezetlenséggel, akkor nem marad hely benne Isten számára.
Ha mást helyezek az első helyre, akkor Isten nem tud kibontakozni az életemben.
A feltámadás személyes valósággá akkor válik, ha Krisztust elfogadom életem Uraként. A megváltás ingyenes ajándék: Jézus szeretetből halt meg a kereszten, és ez a szeretet mindenki számára elérhető.
Aki megnyitja a szívét, megbánja bűneit, és hozzá fordul, annak az örömhír ma is szól: Meg vagy váltva, és Krisztusban az életed el van rendezve!
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miért van kiemelt jelentősége Jézus keresztfán kimondott szavainak? Mi ad(hat)ja „a szenvedés értékét”? Tényleg túlságosan „búskomor” a katolikus egyház? A Sursum Kiadó vezetőjét kérdeztük.
Ezt is ajánljuk a témában
Jobb aktívan szembesülni, mintsem passzívan szembetalálkozni vele. Jobb egyszer egy évben alámerülni az emberi semmibe, mint ki sem emelkedni belőle észrevétlen. Kohán Mátyás írása.
Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid
Ezt is ajánljuk a témában
Mesterségesintelligencia-kutatás a közoktatásban, betartott óvodafejlesztési ígéret, egy 35 éves közlekedésfejlesztési álom beteljesülése – ezekről ki hallott az elmúlt héten? Francesca Rivafinoli írása.
A Szijjártó Péter lehallgatásában segédkező Panyi Szabolcs Magyar Péterrel is kapcsolatban áll és három külföldi szolgálattal működik együtt.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
A négy napból háromban minden zárva lesz.
Ma a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékszik. Arra, hogy magára vette bűneinket és felvitte a Golgotára, a keresztre; életét adta értünk, hogy nekünk örök életünk lehessen. Vágvölgyi Gergely írása.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Érdemes szembenéznünk egy olyan problémával, amely nemcsak aktuális, hanem örök: a szegénység és a kiszolgáltatottság kérdésével.
J. D. Vance látogatása miatt forgalmi változtatásokra kell készülni Budapesten április 6. és 8. között.
Megdöbbentő módon fonódott össze az ellenzéki „újságírás”, a külföldi hírszerzés és a tiszás politikai szereplők tevékenysége.
A visszahívásban több népszerű márka is érdekelt, például a Peugeot, a Citroën, a Fiat, vagy az Alfa Romeo.
