Felrobbant, színt váltott, de így is imádjuk – 150 éves a Margit híd

Napra pontosan 150 éve, 1876. április 30-án avatták fel a magyar főváros ikonikus építményét, a Margit hidat, amely a Lánchidat követte a pest-budai Duna-hidak sorában. 

Építését még a városegyesítés előtt, 1872-ben kezdték el. A helyszínt sokan vitatták, de a kormány végül úgy döntött, hogy 

A hidat francia mérnök tervezte, és az ő cége építette.

A híd teljes hossza a parti részekkel együtt 607,6 m, a szélessége pedig 16,9 m volt az építéskor. A kocsipálya 11,1 métert, a fapallós járdák 2,9-2,9 métert tettek ki. A vasszerkezet tömege 5012 tonna volt. A felújítások és újjáépítés miatt a paraméterek többször változtak.

A Lánchíd bizonyította, hogy megéri hidakat építeni 

A két évtizeddel korábban „született” Lánchíd kiváló példa volt arra, hogy hidat építeni a Dunán megéri gazdaságilag, és az is nyilvánvaló volt, hogy közlekedési okokból is szükség van egy újabb átkelőre Pest és Buda között. A problémát némileg leegyszerűsítve az jelentette, hogy 

és egy jogi akadály is útban állt.

Végül egyfajta befektetési sorsjátékból jutott 24 millió forinthoz az állam, ebből fedezte Budapest fejlesztését – és az új híd építését, aminek a jogi feltétele volt a Lánchíd megvásárlása is. Érdekesség, hogy 

és olcsóbb volt, mint a Lánchíd megvétele, amiért nagyjából 6 millió 700 ezer forintot fizettek.

Ádáz viták folytak a híd leendő helyéről, amit jól érzékeltet az akkori pénzügyminiszter egyik megjegyzése: „Itt a hídépítés tekintetében azon szerencsétlen állapot van, hogy a felső részen, 

Tehát akár hová építjük a hidat, vagy nem találunk összekötendő Pestet, vagy nem találunk Budát.”

A francia mérnök mindent (is) megoldott

A pályázatra 43 pályamű érkezett a világ minden tájáról, a nyertes a francia Ernest Gouen lett, aki a híd felépítését is vállalta a tervezés mellé. A francia szakember a rugalmasságával minden problémát „áthidalt”: az utolsó pillanatokban leadott változási igényeket is elfogadta, a híd szélességét például még három hónappal az építkezés kezdete előtt sem döntötte el a befektető.

Elkezdődött a munka. A Lánchídnál az alapozáshoz szükséges cölöpök leverése hosszadalmas és irgalmatlanul fáradságos munka volt, de 

vasból készült hatalmas süllyesztőszekrényeket engedtek le a folyómederbe, hét mm vastag, egy méter magas vasgyűrűket, amelyeket egymáshoz szegecseltek. A munkások sem gátakkal ölelt, nyitott gödörben ásták az alapot, hanem túlnyomásos kamrában.

Jól haladtak, és 

A híd a nevét Gyulai Pál korabeli író javaslatára kapta.

A megnyitóról így írt a Vasárnapi Ujság: „Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margithidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját.”

Gyors művészettörténészi pillantás az elkészült műremekre: „A historizáló francia ízlés és könnyedség stílusáról árulkodnak a finom vonalazású ívek és a szerencsés tömegeloszlású falazatok, pillérek, szobrok, valamint a párkányok faragványainak, díszes kandelábereinek és obeliszkjeinek kialakítása.”

A híd építésével szinte egy időben a Duna mindkét belvárosi szakaszán kiépültek a rakpartok. 1879-ben lóvasutat alakítottak ki a hídon, 

A szárnyhíd és a bővítés

A szakemberek a hidat mára a Nagykörút szerves kiegészítéseként fogják fel, amely a korábbi pesti külvárosok, Lipótváros, Terézváros és Erzsébetváros fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárult. 

A megtört tengelyű hídhoz középen csatlakozik a Margit-szigetre vezető, sokunk által ismert szárnyhíd, amely 1899 és 1900 között készült, és a lakosság számára könnyen elérhetővé tette a város imádott pihenőhelyét. Bizony, 

A 20. század fordulója után a híd egyre nehezebben bírta a rajta áthaladó forgalmat. 1935-ban „a híd főtartóit kétcsuklós ívekké alakították a kedvezőbb erőjáték érdekében. Csuklókat iktattak a lapvégződések helyébe. Szükség is volt erre az átalakításra, mely a szerkezet lényegét érintette, ugyanis a lapokon támaszkodó ívek berágódásokat okoztak a talpköveken. A meglévő főtartó mellé két újabb főtartót helyeztek el a déli oldalon. Déli irányban megtoldották a hídfőket és a pilléreket is, a pilléreken álló szobrokat áthelyezték. 

 – írják a híd történetének a kutatói.

Csúcsforgalom alatt robbant föl a híd, rengetegen haltak meg

Történt, hogy a második világháború során aláaknázták a hidat, ami katasztrófához vezetett. A robbanótöltetek váratlanul, véletlenül robbantak fel 1944 november 4-én, déli 12 órakor, csúcsforgalom idején – nem pont akkor szerették volna, de ez nem von le semmit a német hadsereg felelősségéből.

Csupán a középpillér tömege akadályozta meg azt, hogy a brutális erőhatás miatt a híd mindegyik nyílása a vízbe zuhanjon. 

köztük Kabos Endre kardvívó olimpiai bajnok.

A baleset közvetlen, hivatalos oka egy hibás gázvezetékből kiáramló gáz lángralobbanása volt, amit egy égő cigaretta okozhatott – a láng végül felrobbantotta a gyújtófejet.

Végül a németek a Margit híd épségben maradt részeit is lerombolták, kivéve a szárnyhidat, amit nem sikerült. Csupán a pillérek maradtak meg.

„Manci” és az újjáépítés

A háború után ideiglenes kábelhíd és cölöphíd oldotta meg a kapcsolatot a városrészek között, de a cölöpöket egy jégzajlás elsodorta, 

Ez négy méter széles volt és gyalogosok részére épült. 

A Margit híd 1948-ra „támadt fel”. Az eredeti híd vasszerkezetétől eltért az új acélszerkezet, ám ez szinte észrevehetetlen volt a laikusok számára: az íves kialakítású hat nyílás, a hatnyomú útpálya, középen a villamos, és kétoldalt a járdák megmaradtak. 

így a rendeltetésének és az esztétikai elvárásoknak jobban megfelelt.

Sárga lett és bicikliutat is kapott

A Margit hídon komolyabb felújítás 1978-ban történt először az újjáépítés óta: az átkelő 

A fél évig tartó munkálatok magukban foglalták többek között a burkolat cseréjét, a villamospálya korszerűsítését, valamint a korrózióvédelmet. 

A híd állapota a 2000-es évekre nagyon leromlott. Az újjáépítést követő második komolyabb felújítás 2009 és 2011 között zajlott: próbálták visszaállítani a második világháború előtti megjelenést, vasbeton helyett strapabíróbb pályalemezt építettek rá, új korlátokat helyeztek ki, díszkivilágítással látták el, szélesítették a híd közepén a forgalmi sávokat, 

 – ezeket láthatjuk, használhatjuk ma is.

*

Nyitókép: Wikipédia

Felhasznált irodalom:

https://budapestcity.org/hidak/Margit-hid/index.html

https://pestbuda.hu/cikk/20220801_a_varosegyesites_elott_kezdtek_meg_a_margit_hid_epiteset_150_eve_indult_a_colopozes

http://hidak.bparchiv.hu/04_Margit_hid/margithid.html

Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története (In. Lánchíd füzetek 6.)

dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984.