Magyar Péter gyenge, Kapitány nem jött, hanem küldték – itt az új Mesterterv (VIDEÓ!)
A gyenge, kormányzásra alkalmatlan Magyar Péter helyett Kapitány István lehet Brüsszel és a nagytőke végső jelöltje? Itt a Mesterterv!
Életre kelt a régi Erdély! – Megnéztük a Magyar menyegző című filmet
2026. január 24. 08:43
Két budapesti fiatalember, András és Péter a hetvenes évek végén Budapestről egy mérai falusi lakodalomba utaznak, ahol nem csak az ő sorsuk fordul meg. A Magyar menyegző tánc-filmbe csomagolt romantikus mozi, amely a közelmúlt történelméből is felvillant néhány kockát.
2026. január 24. 08:43
„A versenykínálatból a két kedvencem közül a Magyar menyegző volt az egyik. A nyolcvanas években játszódó, vibráló romkom a szívében is pont ugyanúgy tele van élettel, mint amilyen életteliek a benne látott táncok” – írta a mostantól a hazai mozikban is futó filmről egy amerikai kritikus. Ő még novemberben a tallinni filmfesztiválon találkozott Káel Csaba rendezésével.
Az alkotás a fesztiváligazgató szavait idézve berúgta az ajtót – már az sem túl gyakori, hogy egy A kategóriás seregszemlét egy magyar alkotással vezessenek fel.
Hogy mi varázsolta el nem csupán az említett szakírót, de a fesztiváligazgatót és a nemzetközi közönséget is, nem nehéz kitalálni: a Magyar menyegző készítői a szélsőségekre hajlamos, szenvedélyes magyar lélek esszenciáját csomagolták önmaga jogán is igen látványos népzenébe, néptáncba. Méghozzá kalotaszegibe, hiszen a sztori saját élményekből táplálkozik: Káel Csaba még építész egyetemistaként, 1981-ben Magyarvistán csöppent bele véletlenül egy, a filmbélihez hasonló lakodalomba, majd az élmény hatására a vidék és hagyományai örök szerelmese lett. Ő és az operatőri székbe csak e produkcióra visszaülő Lajos Tamás évtizedeket várt a már akkoriban megfogant ötlet megvalósulására, azaz hogy
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Bajnai után újabb figyelmeztetést kapott Magyar Péter
az itt talált kincseket bárki által fogyasztható játékfilm formájában is megmutassák a nagyvilágnak.
A fogyaszthatóság – különösen a fiatalabb nemzedékekre gondolva – egyik fontos összetevője volt a két főszereplő kiválasztása; az egymásért minden akadályt (országhatárok, elnyomó rendszerek, évszázados szokások) leküzdő szerelmespárt alakító Törőcsik Franciska és Kovács Tamás pedig valóban remekül néznek ki külön-külön és egymás mellett is. Élettel azonban kevésbé a fordulatosnak szánt, ám többször elvékonyodó forgatókönyv tölti meg őket, inkább – különösen előbbi esetében – a filmes rutin menti a helyzetet, és ez látszik az örömszülőket kiválóan alakító Györgyi Annán és Lengyel Ferencen is.
A Magyar menyegzőnek a csodálatos kalotaszegi viseleteken és a valóban energikus táncjeleneteken kívül az áll a legjobban, amikor a humor is előkerül, ami ugyancsak az idősebb generációnak fekszik jobban. A háttérben viszont pluszként szépen megidéződik sok más mellett Novák Ferenc Tata és Korniss Péter alakja, munkássága;
és egy kis történelmi gyorstalpalót is kapunk a határon túli magyar kisebbség hetvenes évek végi, nyolcvanas évek eleji mindennapjairól.
Ennek hitelességéről két mérai asszony győzött meg a kolozsvári díszbemutatón, akik egy bizonyos csempészős jelenetnél sokatmondóan összenéztek, és az egyik csak annyit mondott: „Hú, ez tényleg így volt, jó ez a mozi!”
Magyar menyegző. Rendezte Káel Csaba. 2026. január 22-étől a Fórum Hungary forgalmazásában országszerte a mozikban
Nyitókép: Fórum Hungary
Pál István Szalonna: „Négy éve nem tudtam hazamenni Kárpátaljára, ennek a fájdalmát mindennap megélem”
Január 22-től látható a mozikban a Magyar menyegző című film, amely egy hetvenes évek végi kalotaszegi lakodalom kulisszái között beszél a magyar népzene és néptánc soha el nem fogyó erejéről. A zenei rendező Pál István Szalonnát erről is kérdeztük.
Minden kiderült: ezeket a magyar filmeket nézik legszívesebben a kormányban (VIDEÓ)
Belföld
Kultfilmtől a közigazgatáson át, Krúdyig minden szóba került.
„Itt, Kárpátalján épül az új világ” – mozikban a Romzsa Tódor mártír püspökről készült játékfilm
„Krisztusért meghalni annyi, mint örökké élni.”
Koltay Gábor: Szlovák szomszédainknak valószínűleg rossz a lelkiismeretük, félnek a kisebbségektől
Akinek tiszta a lelkiismerete, és akiben megvan a becsület, az előtt nincs tabu, az minden lehetőséget megad, hogy a szégyenletes történelmi események fel legyenek tárva, a múlt bűneit megvallják.
Káel Csaba: „A nagy filmfesztiválok előnyben részesítik a politikai állásfoglalásokat a nézőkhöz képest”
Kultúra
A filmügyi kormánybiztost a magyar filmgyártás tavalyi rekordévéről, a Mohács-moziról és a 2026-ban érkező produkciókról is kérdeztük.
Nincs meglepetés: Bajnai és Soros köreiből érkezett a Tisza új arca
Orbán Anita tagja a Soros György által alapított European Council on Foreign Relationsnek is, ahol többek között Soros Györggyel, Alex Sorossal és Korányi Dáviddal szerepel egy testületben.
Sokkoló számok: így alakítja át a bevándorlás a német iskolákat
A német iskolákban már nem kivétel, hanem mindennapos jelenség a migráns hátterű diákok magas aránya, és a teljesítménybeli különbségek is egyre látványosabbak.
Ezért nem engedték el a játékosaikat a Fradihoz – Borbély Balázs elárulta a Mandinernek
„Egyelőre itt vannak, és remélem, ez nem is fog változni.”
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gullwing
2026. január 24. 10:18
Aki Magyar megnézi.
Tiszaszaroknak TLOS!
Válasz erre
0
0
you-brought-2-too-many
2026. január 24. 10:17
Örülök h a szerző is lapos forgatókönyvről mesél a film kapcsán, ami már a trailer alapján is sejthető volt.
Kaptam is sorban a diszlájkokat, amikor erre rávilágítottam, de ezek szerint jogosan.
Hiába, ez a rutin. 😁
Válasz erre
1
0
Welszibard
2026. január 24. 09:43
Ez a film és csodálatos kulturális értékei meg kell, hogy dobbantsák mindazon erdélyiek szívét, akik a jobb élet reményében hűtlenek lettek eredeti erdélyi szülőfalujukhoz, Erdélyországhoz.
Érezniük kell, hogy a befogadó országban - főleg, ha nyugatra mentek - örök életükben csak másod-harmadrendű állampolgárok lehetnek, és az elfogadtatásukért sokszorosan meg kell küzdeniük.
E küzdelem során elhalványul és elvész a film által bemutatott egykori anyanyelvi kincs, a szokás, a dal, a tánc és a zene, amit felvált az idegen. Ezért tartozunk köszönettel a film rendezőinek, szereplőinek, mert tartják bennünk a közös hitet és nem engedik a minden elpusztító felejtést eluralkodni.
Válasz erre
3
0
buckafej-2
2026. január 24. 08:48
Jövő héten megnézem, már a listámon.
Válasz erre
2
0