Röviden: Szent Kinga felmenőinek összessége volt minden tekintetben.
1939-ben bélyeget adtak ki Szent Kinga (Kunigunda) tiszteletére. Ekkor írta egy szenvedélyes filatelista, hogy
jó, jó, a bélyeg szép, de mit tudunk mi Kingáról?
S valóban, 2000-ig alig félezerszer említették a lapok, pedig ezen a néven három magyar királynő és egy német császárné is ismert. 2000-től viszont csendben kialakult a kultusza, azzal összefüggésben, hogy a lengyel pápa 1999-ben szentté avatta. Július 24-én hunyt el, ez az ünnepnapja. Azért egy prózai okot is említeni kell. Kinga Árpád-házi szent, számos templomi ábrázolása ismert, köztük például Róth Miksa üvegfestményei a városligeti Jáki kápolnában.
Rengeteg felsorolás tartalmazza tehát a nevét, anélkül azonban, hogy érdemlegeset mondana róla.
Itt mindjárt meg is kell állni picit. Az 1930-as években megszülető turisztika fedezte fel a külföldön alig ismert tényt, hogy az Árpád-ház adta a legtöbb szentet az európai uralkodócsaládok közül. El is kezdték terjeszteni az igét. S milyen a véletlen, az iparág vezetője akkoriban gróf Széchenyi Károly volt, aki tisztét főnökétől, Klebelsbergtől örökölte, együtt a Magyar-Lengyel Szövetség vezetői székével. Később a Magyar-Lengyel Egyesület, majd 1939-ben a Lengyel Menekültügyi Bizottság első elnöke is lett.
Kinga bemutatását célszerű Szent Erzsébetnél, nagynénjénél kezdeni. Aki a katolikus világ egyik legnépszerűbb szentje, minden kontinensen van temploma.
Ugyanakkor már a harmincas években leírták róla, hogy magyar származása alig ismert külföldön, mivel osztrák földre házasodott, ott lett királyné, és rendszerint „Türingiai Erzsébetnek” hívják. Csak 24 évet élt, jóságával, emberségével mégis képes volt beírni magát a történelem lapjaira. Kórházat alapított, betegeket ápolt, segéllyel támogatta a szegényeket és a gyermekeket. Hozzá kapcsolódik Európa első ismert gyógylikőrjének és fertőtlenítő szerének („kölnijének”) a neve, melyet Erzsébet Víznek vagy Magyar Víznek hívtak. Állítólag a rozmaring volt a fő alapanyaga. Osztrák zenészek előadásában viszont meghallgatható a Youtube-on egy korabeli dal, Ungarischer Tantz – 13th a címe.
Ha valaki képet akar szerezni a tatárjárás koráról és saját magyarságáról, meg kell hallgatnia.
Csupa pompa, büszkeség, intelligencia, ugyanakkor lendület, erő, sőt vidámság és humor. Bár magyarok játszanák!
Kinga másik nagynénje Szent Margit volt, a budapesti sziget névadója. Jól ismert személy, Kinga édesanyja azonban nem. Dacára, hogy a második honalapító, IV. Béla felesége volt, merthogy Kinga az egyik legjelentősebb királyunktól származott. Laszkarisz Mária tíz gyermeket szült, de ne valami tatár elől menekülő asszonyságot képzeljünk, aki esténként sírdogál. Társuralkodóként számos csatát vezetett, egyszer például akkor, amikor hírét vette, hogy a horvátok magyarokat ölnek Spalatonál. Itt nevelkedtek egyébként gyermekei.
Annak a magyar nőtípusnak a képviselője, amelyik Saroltával kezdődik, Kanizsai Dorottyával és Orsival folytatódik Zrínyi Ilonáig és Zichy Antóniáig.
Megmagyarázva, hogy nálunk a 19. században mért nem lett a nő gyámoltalan, és emiatt jogfosztott lény, mint a viktoriánus Angliában, s miért hazug a woke ezzel ellentétes tanítása itthon. Mária nem mellékesen a saját vagyonából építtette az első kővárat Visegrádon és Budán, és irdatlan műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt. Ami nem csoda, hiszen a Bizánci Császárságból érkezett, korának Amerikájából. Akárcsak dédapja, a szintén rendkívüli III. Béla.
Emberi nagyságát mutatja, hogy gyermekeinek csaknem fele szent lett.
A felmenőknél járva II. Andrást, Kinga nagyapját is említeni kell. A Bánk bánból köztudott, hogy felesége, Gertrudis német volt, kiknek igen megnőtt a befolyása nálunk. Olyannyira, hogy Erdélyben valóságos miniállamot hoztak létre, erőszakoskodva és rabolva. Amikor már a központi hatalmat fenyegették, András kiűzte őket, félve az országszakadástól. A németek észak felé vettek irányt, ahol a lengyelek és litvánok befogadták őket, nem tanulva András esetéből.
Így jött létre rengeteg vér árán a porosz királyság, s ez az egyik oka Lengyelország 1795-ös bukásának, de a II. világháborúnak is.
András keresztes hadjáratáról tankönyvíróink rendszerint lekezelően szólnak, holott szellemtörténetünk fontos állomása. Itt ismertük meg az akkor Európa-szerte ritka hatalommegosztás intézményét. Az Aranybulla tehát nem az angol Magna Charta másolása. A történetet Divéky Adorján, a két világháború közötti idők neves jogtörténésze, polonistája dolgozta fel két könyvben. A másodikban azt elemezte, hogy milyen hatással volt Aranybullánk a lengyel közjog fejlődésére. Röviden: 150 évvel András után Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt, és a Kassai privilégiummal lányának, Szent Hedvignek is biztosította.
Vitte ugyanakkor magával Lengyelországba az Anjoukra jellemző, nálunk oly sikeres fejlett pénzpolitikát, továbbá az Aranybullát, mint alapvető alkotmányos jogforrást.
Divéky szerint ez repesztette meg a monopolisztikus királyi hatalmat Lengyelországban, és ez biztosította, hogy a nemesség mint politikai osztály kifejlődhessék. Ennek emlékét őrzi a V4, hiszen királytalálkozók, fontos diplomáciai találkozók Krakkóban, Budán, Visegrádon és másutt is voltak akkortájt.
Különös, de Nagy Lajost a lengyelek rossz királynak tartják. Egy 20. század eleji történészük szerint ennek oka az, hogy amikor 1795-ben szomszédai felszámolták, az akkor indult tudományos gondolkodás bűnbakot keresett a történelemben. Lajos két népszerű uralkodó család közötti időben uralkodott, a Piastok és a Jagellók között. Akikhez nem lehetett nyúlni, így esett rá a választás.
Mondjuk, ezeket ne nagyon ismételjük lengyelek társaságában, főleg, ha vodka is van az asztalon.
Beszéljünk inkább arról, hogy Galileo Galilei édesapja, a neves lantművész szerint András hozta be Európába a lantot.
Évente egyszer, úrnapján, Krakkó polgárai vidám felvonulást tartanak, melynek élén egy falóra ültetett, díszes (törökös) ruhába bújt, szakállas figura halad. Lajkonik a neve, és a város szimbólumává vált. A cégérektől a villamosülésen át a pólókig mindenre ráfestik. A hagyomány szerint Lajkonik a tatárjárásra emlékeztet. Érdekes, hogy a rablás, erőszak, gyilok a lengyeleket is megviselte, mégis mulatsággal, életörömmel tudnak emlékezni rá.
Talán a magyar régészet mostani sok új felfedezése nálunk is hasonló eredményre vezet.
Van még egy 800 évesnek tartott szokásuk a krakkóiaknak. Negyedóránként megfújnak egy kürtöt a főtéren, fenn a Mária-templom tornyában. Állítólag a tatárok támadására figyelmeztettek így. Hogy milyen szoros volt akkoriban a lengyel-magyar kapcsolat, azt jól jelzi, hogy a szokást hejnałnak nevezik, ami a magyar hajnal szóból való.
Ki volt hát Kinga? Nagy műveltségű királynő, aki 15 évesen került Lengyelországba. Vagyonával hozzájárult az ország újjáépítéséhez a tatárjárás után.
Férjével együtt máig példát mutató, aszkéta életet élt, s támogatta a szegényeket, betegeket ápolt. Élete utolsó bő évtizedét özvegyként élte testvérével, Boldog Jolánnal, aki egy lengyel herceg özvegye volt. Klarissza apácák voltak, mely a ferences rend női ága. Gondolatait tehát Assisi Szent Ferenc és Assisi Szent Klára elvei irányították, mert szerette az embert. Legfontosabb tárgyi emléke a wieliczkai sóbánya, melyet ő nyitott meg, a só korának aranya volt.
Röviden, Kinga felmenőinek összessége volt minden tekintetben.
Életéből azonban sosem emelik ki, hogy az állami és diplomáciai életnek is a részese volt. Egyik leveléből, melyet Rurik (Magyarországi) Kunigunda cseh királynőnek írt, tudni lehet például, hogy azt kérte, a csehek ne adjanak segítséget apja ellenségeinek. Továbbá napjainkban az életéből nálunk nem a tatárjárást emelik ki, hanem hogy József-házasságban élt. Férje V. (Szemérmes) Boleszláv fejedelem volt, akivel szinte gyerekként házasodtak össze. Mivel szüzességi fogadalmukat ritkán magyarázzák el az írók az olvasóknak, azok legtöbbször lemondással terhes, értelmetlen, természetellenes dolognak tartják ezt, ahogy egy elanyagiasodott korban kell. Rosszabb esetben a papi munkát megkönnyítő, munkaszervezési problematikának.
Mindez a lélek tagadásából fakad. Aki nem érti ezt, az azt sem értheti, hogy Kinga 68 éves koráig tiszta szívvel, önzetlenül szolgálta embertársait és a lengyel nemzetet.
Kiforgatva kissé József Attila szavait: tudta, hogy az igaz ember csak másban moshatja meg arcát.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Alasdair MacIntyre szerint kontinensünk jövője a benedeki örökség mélyén rejlik: „Nem Godot-ra várunk, hanem egy új – a történelmitől kétségtelenül nagyon eltérő – Szent Benedekre.” Czopf Áron esszéje.
(Nyitókép: Mandiner / R.J.)
Ezt is ajánljuk a témában
Sokak számára talán idegenül hangzik a kifejezés: „Jézus Szíve”. Jézus kezét vagy szemét miért nem ünnepeljük? Az ünnep lényegéről, aktualitásáról Tornya Erika Sacré Coeur nővért kérdeztük.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miért van kiemelt jelentősége Jézus keresztfán kimondott szavainak? Mi ad(hat)ja „a szenvedés értékét”? Tényleg túlságosan „búskomor” a katolikus egyház? A Sursum Kiadó vezetőjét kérdeztük.
Reagált a vádakra a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője.
Amikor jobbos újságírók mentek Orbánnal, akkor szánalmas, elfogult talpnyalók nyalták fényesre a miniszterelnök sejhaját.
Az Ansage cikke szerint kulcsszerepet kapott a folyamatban Donald Tusk miniszterelnök, külügyminisztere Radoslav Sikorski, valamint a varsói székhelyű VSquare nemzetközi oknyomozó portál hálózata is.
Kínos jelenetekről, túlzó politikai szimbólumokról és infantilis gesztusokról írt a lengyel sajtó.
A magyar kormányfő beszélt a V4-ek jövőjéről, az ukrajnai háborúról és az európai biztonságról.
Szimbolikus látogatásról beszélnek.
Az amerikai elnök támogatása a nacionalista-konzervatív kelet-európai vezetők felé meghaladja a hagyományos szövetségi logikát – írja az onet.pl.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
