Így állunk. Aki nem így látja, szóljon. Nekem elmondhatja, legfeljebb közben bekapcsolom a zsebemben a diktafont.
Rogán, Kreml, Karmelita. Három lehetséges megrendelő. Illetve kettő, ha Rogánt és a Karmelitát egynek veszem. Maradjon tehát kettő, ez a kettő viszont stabilan felbukkant már az én szerény közéleti jelenlétem kapcsán is.
Arról van szó ilyenkor, azzal zárják rövidre a diskurzust a megszólítottak, hogy az írás nyilvánvalóan megrendelésre készült.
Messziről látszik rajta, messziről bűzlik, hogy a szerző megkapta az ukázt, a sorvezetőt, és ezek után nem volt más dolga, mint hogy (FAM szép szavával) „KISZ környéki stréberként” megírja, amit rejtélyes megbízói elvárnak tőle. Illetve dehogy a rejtélyes megbízói, mert hát tudjuk, hogy Rogán-Karmelita és Kreml. Én ebbe a szerény megrendelői körbe további opcióként azért bevonnám a Mandiner vezetését is. Afféle stréberként egyenesen Szalai Zoltánt például, és azt mondanám, hogy a lapigazgató úr rendszeresen küld nekem témaajánlatokat különféle lapszéli megjegyzésekkel, amelyek arra vonatkoznak, hogy miféle hangnemben, milyen kötelező kulcsszavak használatával gyalázzak valakit.
„Kedves Ákos, a héten két publit várunk tőled, az egyikben írj Farkas Attila Mártonról (a cikkben lehetőleg szerepeljenek a következők: Puzsér, Finga, kokián, buddhizmus, munkásőr, sátánizmus), a másikban pedig Lovasi András Kossuth téri fellépését kellene gyalázni (ajánlott kifejezések: véglény, falunap, militáns szavazók, homofób, fasizmus, Dunába hajított telefon és persze itt is Puzsér). Előre is köszi, üdv, Zoli.”
Az olvasó fantáziájára bízom, hogy szerinte kapok-e ilyen leveleket, vagy csak most találtam ki az egészet. Be lehetne illeszteni egy szavazást erről ebbe a cikkbe, voltam is annak idején egy ilyesmiről szóló szakmai továbbképzésen, de már aznap estére elfelejtettem, hogyan kell ezt csinálni. Azt sem tudom, hogyan kéne átállítani a billentyűzetet cirill betűsre, pedig szívesen beidéznék egy levelet, amit a Kreml illetékes főosztályáról kaptam néhány napja, és amiben megírja nekem valamilyen Anatolij, Gennadij vagy Jurij, hogy mi lenne a feladatom az aktuális hétre.
A bankszámlaszámomat furcsa módon eleve tudták, el se kellett küldenem nekik.
Legutóbbi utalásuk közlemény rovatában ez állt (ez legalább nem volt cirill betűs): akos djorfi megbizasi dij kreml propaganda junius 2025. Az összeget nem árulhatom el, erre nyomatékosan megkért Anatolij, Gennadij vagy Jurij. Tehát hallgatok róla, mint a Magyar Művészeti Akadémia egynémely ösztöndíjasai, akik nem óhajtják a saját közegük orrára kötni, hogy pénzt kunyeráltak a faskóktól. Hogy nézne már ki.
Jó, hát el lehet itt viccelődni ezzel (persze ki tudja, hogy viccelek-e), miközben a lényeg az, hogy
ennek a megrendelést emlegetésnek a mélyén nyilvánvalóan az van, hogy az emlegetők nem tudják vagy akarják (inkább az utóbbi) elképzelni, hogy a szerzőnek ténylegesen az a véleménye, ami.
Ha elfogadnák, hogy a szerzőnek ez a véleménye, az egy párbeszédre alkalmas helyzetet hozna létre, lehetne véleményeket ütköztetni, vitázni. A megrendelés emlegetése viszont arra való, hogy ennek még a lehetőségét is elkerüljék, a szerzőt lenullázzák, karanténba helyezzék és elintézzék annyival, hogy bértollnok. Az a vélemény, ami nem egyezik a megrendelést emlegetők véleményével, nyilvánvalóan a Kreml vagy a Karmelita nagyvonalú támogatása által formálódott meg. Ez van gondolva és mondva minden ilyen esetben. Működik ez persze visszafelé is, olyankor meg az van mondva, hogy ez vagy az a vélemény a CIA, az Amnesty International vagy a CDU nagyvonalú támogatása által formálódott meg.
Ami szemenszedett rágalom minden esetben, ezt nem is érdemes tovább magyarázni.
Ne legyen félreértés: nekem nem azzal van bajom, ha bértollnoknak, KISZ környéki strébernek vagy a Kreml fizetési listáján szereplőnek titulálnak. Nem vagyok mimóza, az ilyesmit én mosolyogva fogadom. Annyiszor küldtek el a kurva anyámba, annyiszor fenyegettek torokelvágással, pöcslevágással vagy közös megegyezést nélkülöző anális közösüléssel
(„asszonnyá teszlek!” – ordította többször is az arcomba egy Zsolti nevű hajléktalan, Isten nyugosztalja)
a szociális szférában eltöltött éveim során, hogy az ilyesmi tényleg meg se legyint. Nem erről van szó. És nem is rólam van szó, bármilyen furcsán is hangzik. Azokról van szó, mindazokról, akiknek ebben az országban a megrendelést emlegetőktől eltérő véleménye van. Bármivel kapcsolatban. A megrendelést emlegetőktől eltérő véleményeknek ma nincs létjogosultságuk, azok nemlétező vélemények, legfeljebb megvezetett vagy megvett nyomorultak szánalmas böfögései lehetnek. A megrendelést emlegetők bármivel kapcsolatos véleménye az irányadó bármivel kapcsolatban, az ettől való eltérés szigorúan tilos, és amennyiben valaki mégis megengedné magának az ettől való eltérést, úgy joggal számítson arra, hogy
a megrendelést emlegetők részéről szánalommal kevert agresszióban lesz része.
A szánalom és az agresszió aránya esetenként változó lehet a megrendelést emlegetők vérmérsékletének függvényében. Az irányadó véleményektől való eltérés tetszőleges irányból érkezhet, tehát jöhet balról, jöhet jobbról, jöhet középről, az iránya lényegtelen, mert a fogadtatása minden esetben ugyanaz lesz. Ha nem tévedek, ezt úgy nevezik, hogy véleménydiktatúra. Amely véleménydiktatúra, mint már utaltam rá, nemcsak az úgynevezett konzervatívokat sújtja, hanem a magukat kommunistának, liberálisnak vagy mondjuk szociáldemokratának tartókat is. Tehát nem arról van szó, hogy csak a faskókat, hanem mindenki mást is, aki elméletilg nem faskó. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy aki elméletileg nem faskó, mert mondjuk szélsőbalos, a megrendelést emlegetők szemében bizony szintén faskónak minősül, mert
mindenki az, aki az irányadó véleményeket magára nézve nem tartja irányadónak.
Így állunk. Aki nem így látja, szóljon. Nekem elmondhatja, legfeljebb közben bekapcsolom a zsebemben a diktafont.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A gyarlóság mégoly impozáns tárházát felmutató NER az emberi térfogat határain belül működik. Ami szemben áll vele, annak viszont nincsenek tulajdonságai. Nem valamilyen, hanem semmilyen. Nem leírható. Üres. Győrffy Ákos írása.
(Nyitókép: Fortepan / Lissák Tivadar)
Ezt is ajánljuk a témában
Ha ezt bármelyik mai magyar zenekar adta volna elő a színpadon, nem érdekelne. De, kedves, András, te mostanáig egyike voltál a kétségbeejtően kevés nemzeti minimumnak. Győrffy Ákos írása.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
Még bőven van mit tanulnia, ha valóban sikeres miniszterelnök akar lenni.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Ismét a zászlójuk és a himnuszuk használatával versenyezhetnek.
Óriási üzlet lett az eredménye Brazília és a svéd vállalat együttműködésének.
