Kutya kötelességünk jobbra és balra is játszani – Lukács Sándor a Mandinernek

Az első időpontot elhalasztottuk, mert orvosi kontrollra kellett mennie. Hogy érzi magát?
Minden a legnagyobb rendben. Tavaly kiderült, hogy van egy kis szívritmuszavarom, de gyógyszerekkel tökéletesen karbantartható, teljesen jól vagyok. Leszámítva egy kis tegnapi bosszúságot.

Mi történt?
A feleségem meg a kis unokám a pesti lepkemúzeumból próbáltak hazajutni Budára, és a hidak lezárása miatt ez több órába telt. Elkeserítő, sőt inkább felháborító látni ezeket a tüntetéseket. Hogy csúcsidőben egy nagyváros négy hídján is lehetetlenné teszik a közlekedést, azt politikai hova­tartozástól függetlenül csak elítélni lehet. Csakúgy, mint a mocskos, trágár beszédet, ami kifejezi a résztvevők szellemi színvonalát. Nem azt mondom, hogy ne lehessen politikai akaratot, nemtetszést kinyilvánítani. Lehessen. De ne így, és ne ilyen eszközökkel. Én már éltem a Rákosi-időkben, ezért pontosan tudom, milyen a diktatúra. 

Máskor is bosszantja magát ilyesmikkel? Figyeli az aktuálpolitikát?
Magánemberként nagyon, de mint színész nem igazán szoktam megnyilvánulni ilyen ügyekben. Azt meghagyom az ezt életfeladatuknak érző fiatalabb kollégáimnak. Én más felületeken szeretem kifejezni, amit a világ állapotáról gondolok. Ott vannak például a verseim, és persze egy színész a szerepein keresztül is mindig állást foglal valamelyest.