Rengeteg szív, lélek és munka van benne, és végre megérkezett – Íme Hunyadi!

Több mint húszmilliárd forintos költségvetés, nagyjából száz beszélő színész, ötször ennyi statiszta és kaszkadőr, százhetven forgatási nap, számos forgatási helyszín Budapesttől Visegrádon át Babatpusztáig, a fóti filmstúdióban négy hónap alatt felépített nándorfehérvári erőd, kilenc nyelven felhangzó mondatok – csak néhány a nemzetközi koprodukcióban készült Hunyadi sorozattal kapcsolatban megemlíthető száraz tények közül. Ami talán ennél is fontosabb, az a rengeteg szív, lélek és munka, amit az alkotók beletettek, hogy a közös álmuk valóra váljon. Az nem más, mint hogy 

az esendősége révén pedig a föld bármely pontján élő néző könnyedén azonosulhat vele.

A Hunyadi létrejötte követendő példája az összefogásnak is, hiszen nem csak a Nemzeti Filmintézetnek köszönheti megvalósulását: a monumentális produkció gyártásába a világ vezető filmes vállalata, a német Beta Film, valamint a magyar TV2 mellett az osztrák ORF csatorna is beszállt. Vezető producernek sikerült megnyerni a kanadai–magyar Robert Lantost, aki szinte minden platformon hangsúlyozza, számára valóban szívügy volt, hogy a Hunyadi ilyen minőségben és volumenben megszülessen – tényleg a globális piacra szánva.

Körülbelül tizenkét évvel ezelőtt került Robert Lantos kezébe Hazai Kinga és Cecília, a sorozat magyarországi producerei révén Bán Mór azonos című regényfolyamának első néhány része.

„Nagyon fiatal voltam, amikor elhagytam Magyarországot, és bár tudok magyarul írni és olvasni, ezen végigmenni, éppen a nagyszerű részletessége miatt, különösen nagy feladat volt. Viszont ezerszeresen megérte, hiszen a kötetek, amelyek a sorozat alapjául is szolgáltak, sok mindent megtanítottak nekem a történelemről. Többek között, amire csak halványan emlékeztem, hogy miért és kinek az emlékére szól a déli harangszó. Ez volt az első inspiráció a filmes feldolgozás szükségességéhez; szerettem volna, hogy minél többen megismerjék a legendát. A másik ok annak belátása, hogy mostanra nem sok arra érdemes hőstörténet maradt, amit még nem mesélt el senki a világon. Hunyadi Jánosé ilyen, pluszban még a miénk, magyaroké is, ezért szinte kötelességünk kezdeni vele valamit” – mesél a kezdetekről a vezető producer. 

Azzal a mindvégig szem előtt tartott jelmondattal, hogy Hunyadi Jánosból nem szentet kell építeni; „ne azért legyen érdekes, mert makulátlan, hanem azért – vagy éppen annak ellenére –, mert vannak hibái is”. Ez Lengyel Balázs, a sorozat vezető rendezője szerint sokkal nehezebb feladat volt, mint amilyennek elsőre látszik.

Rengeteget töprengtek számtalan apróságnak tűnő, de a történet belső logikája szerint nagyon fontos dolgon is. Például azon, miként tudnák elérni, hogy Hunyadi János két egymást követő részben is minél hihetőbben szerelembe essen –  ráadásul az erejükben, elszánásukban közös, de a külsejüket tekintve két teljesen különböző karakterű nőbe. Ez a huszadik verziónál is szinte lehetetlen küldetésnek tűnt, de jöttek ezek a „gyönyörű tekintetű” színészek (Kádár L. Gellért – Hunyadi János; Törőcsik Franciska – Brankovics Mara; Rujder Vivien – Szilágyi Erzsébet), és „gond nélkül megoldottak mindent”.

A színészekkel kapcsolatban hasonló tapasztalatokról számolt be Robert Lantos is. Ő ilyen koncentráltan még soha nem dolgozott együtt magyarokkal, ezért elképedt, amikor a több éven át tartó előkészületek, majd a forgatás során megtapasztalta, mire képesek az itteni színészek. „Törőcsik Franciska megtanult szerbül, törökül, Hermányi Mariann németül, Gellért olaszul a minél nagyobb hitelesség kedvéért. Amerikai színészt ilyesmire nem is kérnék, mert úgysem csinálná meg” – állítja.

Rujder Vivien szerint talán azért is lehetett bennük ekkora a lelkesedés, mert páratlan élmény volt részt venni ebben a nagy ívű munkában, és nem csupán a honi keretek között szokatlan grandiózussága, hanem a színészekhez való különleges hozzáállás miatt. Legalábbis őt alaposan meglepte, hogy miután megkapta Szilágyi Erzsébet szerepét, akkor sem hagyták magára, hanem őszintén kíváncsiak voltak a véleményére a karakterével és a forgatókönyvvel kapcsolatban, és az ötleteit, kisebb változtatási javaslatait kivétel nélkül figyelembe vették.

„A kedvesem meglepetésből elvitt Vajdahunyad várába, hogy körbenézhessek végre az igazi otthonomban. Akkor láttam meg az udvaron azt a kutat, amely két török fogoly emlékét őrzi. Hunyadi János szabadságot ígért nekik, ha addig ásnak, míg vizet nem érnek. Hiába sikerült nekik, mert Hunyadi meghalt, hazatérő özvegye pedig kiáradó dühében nem ismert pardont, és kivégeztette a rabokat. Ők a haláluk előtt csak annyit írtak a kút falára: »vizetek van, de lelketek nincs«. Én pedig valahogy végig ezt kerestem ebben a nőben, a kezdetet; hogyan, miből táplálkozva indult el azon a veszélyes és emberpróbáló úton, amin a férje halála után egyedül volt kénytelen járni” – idézi fel az élményt.

A sorozatban további ismert magyar színészeket láthatunk, többek között Fekete Ernőt (Cillei Ulrik), Gálffi Lászlót (Zsigmond király), Ónodi Esztert (Borbála királyné), Jordán Adélt (Kottanner Ilona) vagy Nagypál Gábort (III. Vlad havasalföldi fejedelem). Robert Lantos kifejezetten ragaszkodott hozzá, hogy az idegen nyelvű karakterekre lehetőleg az adott országból válasszanak színészt, ezzel is érzékeltetve a korban teljesen megszokott és természetes soknyelvűséget.

Így a szerb despota Brankovics Györgyöt a sok más mellett a Blöffből és a Harry Potterből is ismert horvátországi szerb Rade Serbedzija, Habsburg Albert herceget, későbbi magyar királyt a Barbárokban feltűnt osztrák Laurence Rupp, III. Frigyes német-római császárt a szintén osztrák Cornelius Obonya alakítja. 

Hogy a márciusi bemutató után hogyan alakul majd a Hunyadi János és vele a Hunyadiak felemelkedését egyszerre érzelmesen és akciódúsan bemutató tízrészes sorozat sorsa, azaz befutja-e a remélt világ-, de legalább európai karriert, a jövő zenéje.

A streamingjog a TV2-nél van, és Lengyel Balázs elképzelhetetlennek tartja, hogy a nagy platformok felől ne legyen érdeklődés a közeljövőben. Káel Csaba mozgóképiparért felelős kormánybiztos pedig, egyfajta pilotprojektként hivatkozva az egészre, siker esetén halványan még a folytatásra is ígéretet tett.

Nyitókép: Aknay Csaba