Szálasi rémuralmának sötét történetét máig nem tárták fel teljesen – ez a munka napjaink történészeire vár

Szálasi Ferencet az amerikaiak 1945. október 3-án adták ki Magyarországnak, a népügyészség pedig rohamtempóban, néhány hónap alatt állította össze a vádiratot. 1946 februárjában a Zeneakadémia fagyos nagytermében kezdődött meg Szálasi és néhány politikustársa, Vajna Gábor, Szőllősi Jenő, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, Beregfy Károly népbírósági pere.

de ez nem jelenti azt, hogy nem csúszhattak a perbe bizonyos hibák, pontatlanságok. A per anyagát ma a Budapest Főváros Levéltárában lehet elolvasni, a mellékletekkel, bizonyítékokkal együtt több mint hatezer oldalon.

Az eljáró népügyész, a volt munkaszolgálatos Frank László kevés időt kapott a felkészülésre, és a vádiratban több adatot elrontott, például egyes nyilas kormánytisztviselők pontos beosztását, az áldozatok számát. Vádbeszédét politikai alapokra építette:

Nem zavartatta magát annak kapcsán, hogy a nyilas párt egészen a puccsig ellenzéki párt volt, hogy Horthy belső elhárítása végig árgus szemekkel figyelte meg és bomlasztotta, és hogy eszmerendszerében a nyilas párt gazdaságilag határozottan baloldali, (nemzeti)szocialista volt, világnézete számos ponton közelebb állt Frankéhoz, mint Horthyéhoz. A Dachauban elhunyt vitéz baráthi Huszár Aladár írta, hogy úgy tudta:

Szálasi Ferenc semmifajta belátást, megbánást nem tanúsított pere során. A nehéz kérdések elől kitért, igazához ragaszkodott, hungarizmusának tételeit bizonygatta, és úgy vélte, ő semmiben nem tévedett, vagy ha bármiben tévedett, akkor megvezették. Börtönnaplója, amely ma már kritikai kiadásban is olvasható, még hajmeresztőbb olvasmány. (A peranyagban mindig az eredetihez kell nyúlni; a szocializmus végnapjaiban, 1988-ban kiadott válogatás számos fontos részletet kihagy, érthetetlen módon egyes részeket összefoglalva, átírva közöl.)

máshol pedig szomorúan nyugtázta, hogy Péter Gábor úgy véli, már nem lehet belőle újra miniszterelnök, mert egyszer már „elrontotta”. Egy helyütt kifejtette, hogy ha elmagyarázhatná világnézetét Sztálinnak, biztosan megértené őt. Számos pszichológusi szakvélemény született Szálasiról, megoszlanak a vélemények arról, hogy elmebeteg volt-e.

Azt még a szakmán kívüli szemlélő is láthatja, hogy valami nem volt rendben. 

A nyilas vezetőt háborús bűntetteiért 1946. március 1-jén ítélte halálra a Jankó Péter által vezetett népbíróság.

 kifigurázta őt, pedig az ügy emelkedettebb, méltóságteljesebb kezelést kívánt volna. Sokkal jobb munkát végzett ennél az izraeli ügyész, Gideon Hauszner: 1961-es vádbeszéde retorikai szempontból is kiemelkedő. Szálasit 1946. március 12-én 15.24-kor végezték ki kötél által, együtt Gera József párttitkárral, Vajna Gábor belügy-, Beregfy Károly honvédelmi és Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterrel.

ez a munka napjaink történészeire vár.

Nyitókép: Szálasi Ferenc, Vajna Gábor és Beregfy Károly a népbíróság előtt
Fotó: Fortepan/Rózsa László