A titokzatos Városliget premierjével indult a Magyar Zene Háza Hangdómjának új vetítéssorozata, de más szenzációkra is készül az idén harmadik születésnapját ünneplő intézmény, amelynek csak 2024-ben hétszázezer látogatója volt.
Nyitókép: A titokzatos Városliget sajtóbemutatója a Magyar Zene Háza megújult Hangdómjának újranyitása alkalmából. (MTI/Hegedüs Róbert)
Elegáns, kalapos urak és napernyős hölgyek, az Ezredéves Országos Kiállítás pavilonjai, korcsolyázó budapesti polgárok, Kodály Zoltán, ahogyan lassan átsétál a lakásához közeli parkba, a ledöntött Sztálin-szobor és Hobo a Petőfi csarnok előtt – ezek a képek mind-mind hozzátartoznak a Városliget 1752 óta folyamatosan íródó történetéhez. Európa első közparkjával nem mindig bánt kesztyűs kézzel a történelem vagy az aktuális városvezetés, de a közönség kedvét semmi nem vehette el tőle: a Liget születése óta a főváros egyik fontos hivatkozási, vitatkozási és ami a legfőbb, találkozási pontja.
Ebből a kalandos és gazdag múltból – az elmúlt másfél évszázadra koncentrálva – villant fel részleteket A titokzatos Városliget című, szűk félórás kisfilm. A hasonló jellegű munkáiról jól ismert Animatiqua animációs stúdió és a Magyar Zene Háza együttműködésében készült minimozi nem csupán azért olyan különleges, mert az alkotók a Fortepan elképesztő fotógyűjteményére (jelentős részben Klösz György képeire) alapoztak a készítésekor, a nagyobb hatás érdekében „meg is mozdítva” a fényképeket. A rendező Kondács András szerint a közös szándék egyértelmű volt: az optikai csalódás segítségével visszahozni a nézők számára a Városliget aranykorait, illetve
„bemutatni azokat a gyönyörű értékeket, amelyek egykor itt voltak, és azt, mennyi minden veszett el a háború puszíttása miatt”.
A Magyar Zene Háza immerzív, 360 fokos moziterme pedig kiváló helyszín e hatás fokozására; a Hangdómban a babszákokon ülve-feküdve nem nehéz beleálmodni magunkat a talán soha nem is volt, de a jelenből nézve mindenképpen idillinek látszó békeidőkbe. Nem véletlen, hogy éppen ezzel az attrakcióval nyitották újra a héten ezt a kisebb szünet alatt „tetőtől talpig továbbfejlesztett” óriás félgömböt, ahol idén egyéb premierekre is sor kerül.
Az alkalmat és azt, hogy a Zene Háza 2022. januári elindulása óta már több mint százhetvenezren voltak kíváncsiak a Hangdómban vetített, vizuálisan és zeneileg is igen változatos tartalmakra, most egy fesztivállal is megünneplik. A vasárnapig tartó Dome_Reload keretében nem csak A titokzatos Városligettel találkozhatnak a nézők, a Re_Live vetítéseken az elmúlt három évben már debütált közel harminc alkotásból is látható jó néhány. Többek között a Platon Karataev Napkötöző albumaihoz kapcsolódó klipválogatás, Szemző Tibortól a Kőrösi Csoma Sándort megidéző, bensőséges hangvételű Csoma Kaleidoscope, a Ligeti György munkássága előtt tisztelgő Szimfonikus költemény 100 metronómra, Szauder Dávid Mestersége az intelligencia című alkotása, valamint Renoir, Bosch és Csontváry munkássága ihlette mozgóképek.
Mándli Endre Vazul, a Magyar Zene Háza kiállítási osztályának vezetője a mindezt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy az esztendő további részében a Hangdóm – amelynek egyedülálló rendszere a hangokat is képes három dimenzióban mozgatni – úgy működik majd, mint a hagyományos mozik:
a vetítések félóránként kezdődnek, és havi egy új tartalommal számolnak.
A program kialakításában együttműködnek a Zeneakadémia és a MOME hallgatóival, illetve hasonló külföldi intézményekkel.
„Februárban így lesznek mauritiusi, indonéziai, amerikai, spanyol, francia és magyar színes anyagokból készülő immerzív alkotások, márciusban, a DJ-k világnapján Palotai Zsoltnak állítunk emléket a Kiégő Izzók vizuális csapata segítségével, áprilisban Kafka-szövegekkel jön Szemző Tibor, és szeretnénk behozni a kínálatba népmesékre épülő anyagokat is” – részletezte a közeljövő terveit Mándli Endre Vazul.
Szavaihoz csatlakozva Horn Márton intézményvezető arról beszélt, 2024-ben összesen hétszázezren látogattak el a Magyar Zene Házába, és idén is minden adott a hasonló sikerekhez. Első állomásként január 22-én, a magyar kultúra napján jótékonysági gálakoncertet tartanak a hároméves születésnapjuk alkalmából, amelynek bevételét három, hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szervezet – a SZÉRA – Szociális és Rehabilitációs Alapítvány, a Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért és a Világítani Fogok Egyesület – kapja. Az esthez egy aukció is kapcsolódik,
amelyre mások mellett Cseh Tamás örökösei, Lovasi András, Charlie, Dés László is ajánlottak fel személyes, dedikált tárgyakat.
Februárban pedig új időszaki kiállítás nyílik a Magyar Zene Házában Listen – Zenei utazás a világ körül címmel. A tárlat Garry Bassin és Tomoko Yamaguchi tíz éven át forgatott, sokrészes dokumentumfilm-sorozatára épül, akik ritkán látható intim módon mutatják meg az élő zenét, a tradicionális muzsikálást, a zenei hagyományokat a föld számos pontján, így Magyarországon is.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
„Az idei év is bebizonyította, hogy az embereket a gyermekek sorsa érdekli igazán” – jelentette ki Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója.
A saját nevelésű csatár 420 gyermeket lepett meg karácsony előtt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
A Biden-kormány külügyminisztere nem tette zsebre amit a sajtótájékoztatón kapott.
Az újabb nyilvánosságra került hangfelvétel is alátámasztja: Magyar Péter nem tiszteli a nőket.
