Az embert az teszi különlegessé, hogy képes maga körül gazdag kulturális környezetet kialakítani. Ezt a képességünket a reneszánszban csúcsra járattuk, most azonban a technológiával próbáljuk pótolni, ami lehetetlen, új reneszánsz kell – figyelmeztetett egy lengyel polihisztor ötven évvel ezelőtt.
A politikai, tudományos és kulturális közbeszédből ma fájóan hiányoznak a reneszánsz elmék, pedig szükség lenne rájuk. Ahogy korábbi könyvem, a Nonkonform oldalain kifejtettem: a minden korábbinál összetettebb világ megértésében (legalábbis értelmezésében) a generalisták előnnyel indulnak a specialistákhoz képest – hiába erőlteti utóbbit a 19. században kialakult modern egyetem és karrierideál. Ezért nyújtanak időszerű inspirációt az olyan személyiségek életrajzai, mint Neumann János vagy a nálunk kevéssé ismert Jacob Bronowski.
Bronowski zsidó családban született a 20. század eleji Łódźban. Az első világháború idején szeretteivel előbb Németországba, majd Nagy-Britanniába költözött, ahol évfolyamelsőként végzett a Cambridge-i Egyetem matematika szakán. A második világégés alatt – miközben irodalmi folyóiratot szerkesztett és verseket írt – a brit hadsereg alkalmazta: úttörő szerepet játszott a hadműveletek matematikai modellezésében, növelve a szövetséges bombázások hatékonyságát. 1945 után barátjával, Szilárd Leóval együtt a biológia felé fordult: szerette volna jobban megérteni az erőszak természetét. A hetvenes évek elején a BBC műsorszerkesztője, bizonyos David Attenborough egy ismeretterjesztő sorozat készítésével bízta meg. A The Ascent of Man (az ember felemelkedése) a műfaj igazodási pontja lett. Rendkívüli tudása és személyisége a populáris kultúrában is méltó lenyomatot hagyott: a Monty Python Repülő Cirkuszában csak úgy hivatkoztak rá, mint az emberre, aki „mindent tud”.
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
SciFaiR 2025 – Nemzetközi konferencia a tudomány, a hit és a vallás metszéspontjában.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
A politikusoknak, véleményformálóknak tisztességet, józanságot kell mutatni. A felhergelt, megőrült híveket pedig deradikalizálni kell. Mert ez így nem mehet tovább.
A nyugati tagállamok sajátjukként adják tovább az orosz földgázt a többi uniós tagállamnak, így az gyakorlatilag lenyomozhatatlanná válik Európában.
A világsajtó évek óta figyelemmel kíséri Krasznahorkai László munkásságát. Most, hogy a magyar író elnyerte a Nobel-díjat, sorra megmelékeznek arról is, hogy az első irodalmi díjazott a magyarok között Kertész Imre volt.
