Horthy Miklós kormányzó sportrajongó fia gépészmérnöknek tanult, aranyifjúként élt, a MÁV rátermett elnöke lett, majd hősi halált halt. Náciellenes volt és Széchenyi örökségét követte.
Edelsheim-Gyulai Ilona és Horthy István kormányzóhelyettes (1939). Fortepan / Vízkelety László
Napra pontosan 120 éve, 1904. december 9-én született a tragikus sorsú – sokak szerint az ország reményeit hordozó és azokat magával vivő – Horthy István gépészmérnök és repülő hadnagy, Horthy Miklós kormányzó fia. Cikkünkben életének főbb állomásait és vitatott halálának körülményeit vázoljuk, a teljesség igénye nélkül.
Horthy István fiatal kora óta rajongott a sportért:
vitorlázni édesapja tanította, a középsuliban nagyszerű vívónak és lövésznek számított,
télen síeltek a családdal, nyáron lovagolt és vadászott. Kamaszkorától szerette a technikai sportokat: motorkerékpárral és autóval terep- és gyorsasági futamok állandó résztvevője volt. A csapatsportokban sem vallott szégyent, lovaspólóban például a magyar válogatott tagja lett.
Horthy István
megtörve a családi és társadalmi hagyományokat, gépészmérnöki diplomát szerzett
és a Weiss Manfréd-gyárban talált állást a repülőmotor-osztályon – ez irányú érdeklődését apja, a kormányzó is támogatta, aki nagy jövőt látott a gazdasági-műszaki pályában.
A repüléssel is az egyetemen ismerkedett meg: a pilótaságba azonnal beleszeretett, ám mivel színvonalas képzést csak a honvédség biztosított, az ifjú Horthy megszakította egyetemi tanulmányait és önkéntes katonának állt, majd a repülés tudományának az elsajátítása utána hamarosan amerikai útra indult: először egyszerű munkásként, később tervezőmérnökként dolgozott a Ford-gyárban.
Életrajzírói szerint
Horthy István visszahúzódó életet élt Detroitban, bérelt szobában lakott, olcsó autóval járt. A helyiek például az újságból tudták meg, hogy ő a magyar államfő fia.
A fiatalembert lenyűgözte Amerika: a modernizáció vívmányai, a technikai újítások, a szervezettség, a tömegek számára elérhető polgári életmód, a társadalmi kapcsolatok nyitottsága.
Miután visszatért Amerikából, Horthy István a MÁVAG gyárban helyezkedett el. Sok nagyobb fejlesztésben vett részt, gyors előrejutását a céges hierarchiában minden bizonnyal a családi kapcsolatainak köszönhette, ugyanakkor a történészek leszögezik:
minden szempontból alkalmas volt a komoly tisztségekre,
feladatait nagy felkészültséggel, szakmai precizitással végezte, 1940-ben lett végül a MÁV elnöke.
Szakmai kvalitásait és kikezdhetetlen tudását korabeli beszámolók szerint beárnyékolta Horthy szabados magánélete, ami tulajdonképpen a bulizás-csajozás korabeli elnevezése.
István és öccse, ifj. Horthy Miklós a szórakozóhelyek világának a „császárai” voltak,
„az aranyifjak gondtalan életét élték”. Társasági pletykák vették szájra őket, nőügyeikről legendák keringtek, a sajtó pedig kiszínezte a velük kapcsolatos híreket.
Horthy István fokozatosan szakított korábbi életvitelével a „gazdasági pozíciói és közéleti megbízatásai” nyomán, írják róla, olyannyira, hogy 1940-ben hirtelen megházasodott: Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőt vette el. Gyermekük, ifjabb Horthy István a következő évben született.
Rendezett családi élete – „aranyifjúságához” hasonlóan – vonzotta a média figyelmét, ám a fiatal szakember nem örült a fokozott érdeklődésnek,
és igyekezett távol tartani a sajtót a magánéletétől.
Aztán megérkezett a nagypolitika a kormányzó fiához, hiszen a politikai elitet „nyomasztotta a kormányzói hely utódlásának kérdése” az 1940-es évek elején Horthy Miklós romló fizikai állapota miatt. Végül 1942-ben
közfelkiáltással választották meg Horthy Istvánt kormányzóhelyettesnek – jellemző, hogy kizárólag a szélsőjobboldal tiltakozott.
Összességében elmondható: a „kiskormányzó” hatalmas népszerűségnek örvendett Magyarországon, annak is köszönhetően, hogy angolbarát politikája egyedülálló volt a térségben. A vezetés tulajdonképpen már az átállásra készült.
Horthy István politikai elképzelései világosak voltak: Széchenyi szellemi örökségét tekintette irányadónak, „konzervatív-liberális nézetei a gazdasági és társadalmi modernizáció szükségességének pragmatikus szemléletével ötvöződtek”. A radikális, érzelmekre épülő változásokat elutasította,
az átgondolt, konszenzusra épülő reformban hitt.
Egyértelműen a nyugati, angol-amerikai kapcsolatok felé orientálódott a náci Németország helyett.
Nem németellenes volt, hanem náciellenes: Hitler és a Harmadik Birodalom ideológiáját, diktatúráját, gazdasági térnyerését és katonai expanzióját utasította el, ám a német kultúrát és technikai fejlődést nagyra értékelte.
Horthy István saját kezdeményezésére a keleti frontra került 1942-ben, mivel saját elmondása szerint nem érezte volna magát jogosultnak a hadsereg majdani irányítására háborús tapasztalatok nélkül. Mint kiderült, Horthy
a feleségével is megosztotta álláspontját, hogy a németek már elveszítették a háborút,
a történészek szerint pedig Angliába vagy az Egyesült Államokba utazott volna visszatérte után, hogy kapcsolatai révén előkészítse az ország átállását a szövetséges oldalra – ez összhangban állt Kállay Miklós miniszterelnök politikájával. Vajon ezért nem térhetett vissza? A halál tényén túl minden csak találgatás.
Források szerint Horthy István vadászpilóta-beosztása augusztus 20-án megszűnt, és a visszahívó parancsot augusztus 19-én késéssel ugyan, de megkapta, vagyis másnap nem vehetett volna részt bevetésen – de felettesei nem tudtak erről, ő meg nem jelentette. Egyesek szerint
befejezésnek, méltó lezárásnak szánta az aznapi bevetést,
mivel az a 25. bevetése lett volna. Utolsó bevetésén tehát Belgorodi területen, „Ilovka falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant”. Ennyi biztos.
Horthy István halála a legendák és találgatások végtelen forrásává változott, ami a tragédia következményeinek kiemelkedő fontosságát is jelzi.
Annak ellenére, hogy a németek lehallgatták a férjével folytatott utolsó beszélgetését, amelyben a kiugrási lehetőségekről beszéltek,
a felesége sem hitte el a német beavatkozást.
A német merénylet elméletét gyengíti továbbá, hogy Hitler is sajnálatát fejezte ki az eset miatt.
A legendák – vagy inkább rosszindulatú pletykák – megemlítik, hogy a „kiskormányzó” részegen szállt fel a névnapi ünnepsége után, csakhogy István nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját, frontszolgálat alatt meg sohasem ivott.
A legvalószínűbb verzió a következő: ismertek volt a Héja vadászgép rossz repülési tulajdonságai, Horthy István pedig gyors átképzése során nem rendelkezett kellő gyakorlattal
a Héják vezetésében, sőt, bizonyos – átépítés során, utólag megváltozott – repülési tulajdonságokról a pilótákat nem tájékoztatták. Summa summarum: a szakértők szerint tapasztalt, jó pilóta volt, de tapasztalatait más gépeken szerezte és 38 évesen már nem rendelkezett talán a vadászgépek vezetéséhez szükséges kondícióval. Repülőtársa így emlékezett: egy alacsonyan végzett, szűk kanyar okozta a balesetet.
„Horthy István személyéhez még életében legendák kötődtek, melyek spektruma
az éjszakát átmulató dzsentri aranyifjú képétől a németekkel látványosan dacoló, bátor magyar hazafi alakjáig terjedtek.
Ismert repülős bravúrjai, meseszerű esküvője, hirtelen felemelkedése a kormányzóhelyettesi tisztre, majd titokzatos halála csak tovább erősítette a köré szövődő mítoszt. Személyisége, élete számos ellentmondást hordozott. Mulatós fiatalembernek ismerték, de lelkiismeretes vállalatvezetőnek bizonyult. Élvezte a fennálló rendszer minden előnyét, mégis gazdasági, társadalmi reformokat szorgalmazott. Sokáig kerülte a politikát, majd magas közjogi méltóságba került. Állást foglalt egyes kormányzati törekvésekkel szemben, mégis vállalta az állami reprezentációt.
Elítélte a hitleri expanziót, és a német szövetségben vívott háborúban vesztette életét.
Sokan úgy tekintettek rá, és tekintenek ma is, hogy másként alakulhatott volna az ország sorsa, a német szövetségből való kiválás, ha nem következik be a tragikus baleset. Mások viszont a Horthy-rendszer egyik kedvezményezettjét, reprezentánsát látták és látják benne, és ez alapján ítélik meg” – írja a Rubicon egy cikkében.
Ki tudja, mi várt volna Horthy Istvánra, ha elkerüli korai halálát, és mi várt volna Magyarországra, ha nem veszik oda a kiugrás szorgalmazásának egyik legnagyobb és legbefolyásosabb alakja? Ezt már sosem tudjuk meg.
*
Felhasznált irodalom:
https://rubicon.hu/cikkek/horthy-istvan
https://culture.hu/hu/wien/esemenyek/dr-olasz-lajos-remenybeli-kezdet-%E2%80%93-tragikus-veg:-horthy-istvan-elete-es-halala
https://rubicon.hu/kalendarium/1942-augusztus-20-horthy-istvan-kormanyzohelyettes-halala
https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/sajto-hu/horthy-istvan-repulohalala
Olasz Lajos: Horthy István kormányzóhelyettes halála. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. 234–278. o.
Zetényi Csukás Ferenc: Az utolsó bevetés. Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy hősi halála; HK Hermanos, Szeged, 2012
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Furcsa a magyar fülnek ezt hallani.
„Ukrajna katonai győzelméről beszélni nem más, mint az emberek átverése és félrevezetése” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
Dmitrij Medvegyev reagált azokra a javaslatokra, melyek szerint atomfegyvereket kellene adni Ukrajnának.
A történész szerint Joe Biden azért adta meg az engedélyt az ukránoknak, hogy orosz területeket lőjenek, mert ártani akar az utódjának, a békefolyamatoknak, de nem akar vesztesként lelépni színről.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
