„A Post-Dispatch egyetlen pártot sem fog szolgálni, hanem a népet; nem a »republikanizmus« szócsöve lesz, hanem az igazságé; […] nem támogatja a kormányzatot, hanem bírálni fogja azt; szembeszáll minden csalással és ámítással, legyen az bármi és bárhol; elveket és eszméket fog támogatni, mintsem előítéleteket és pártoskodást. Ezen eszmék és elvek pontosan azok, amelyeken kormányzatunkat eredetileg létrehozták és amelyeknek köszönhetjük hazánk csodálatos gyarapodását és fejlődését. Azok, amelyek lehetővé tették a Köztársaságot és amelyek nélkül valódi Köztársaság nem létezhet. Ezek az igaz, eredeti és valóságos Demokrácia eszméi…” – írta első vezércikkében a lap vezetőjeként.
A St. Louis Post-Dispatch élén meghirdette legfőbb irányelvét, a közszolgálatiságot.
Emellett kifejlesztette azokat a zsurnalisztikai módszereket, amelyek a későbbiekben a The World élén is sikerre vitték. A mozgósításra és az érdeklődés felkeltésére törekedett: nagyobb arányban élt a sajtóhadjárat módszerével, mint a rivális lapok, de mindvégig informatív maradt. Híreit a kor legnagyobb és legmegbízhatóbb hírügynökségétől, az Associated Presstől vásárolta. Ezen évek során vált Pulitzer legfőbb fegyverévé a szerkesztőségi cikk, ezzel párhuzamosan pedig a szerkesztőségi oldal az újság legfontosabb részévé. Újszerű stílusával kinőtte a vidéki lapok világát és példányszámát is.
1882-ben a kor egyik leghíresebb vállalkozójától, Jay Gouldtól megvásárolta a hanyatló The New York World nevű napilapot háromszáznegyvenhatezer dollárért. Az összeg első részletét a St. Louis Post-Dispatch profitjából fizette ki. New Yorkban ekkor már több lap is jelentős olvasóközönséggel bírt, ami konkurenciát jelentett számára. Ilyennek számított a The Sun száznegyvenezres, a The New York Herald százezer fölötti, a The New York Times kevesebb mint ötvenezres és a Carl Schurzot is szerkesztői között tudó The Evening Post húszezres példányszámmal. Pulitzer érezte, hogy ha ezekkel a lapokkal fel akarja venni a versenyt,
valami egészen újra lesz szüksége.
A Post-Dispatch szerkesztőinek legjavát magával vitte New Yorkba, hogy megbízható csapattal vághasson bele Amerika szívének meghódításába. Céljait így foglalta össze a lap első általa szerkesztett számában: