Különleges előadásra kerül sor a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. A Bálsój szerelem a málenkij robot idején egy szerelmespár levelezésen keresztül nyújt megrázó és hiteles betekintést a munkatáborok és a diktatúra mindennapjaiba.
Nyitókép: Csoszó Gabriella/Radnóti Színház
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én – 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – az áldozatokra emlékezik a Radnóti Színház. A teátrum a felolvasószínházi előadással és az azt követő közönségtalálkozóval szeretné felhívni a figyelmet a társadalmi traumák feldolgozásának fontosságára is:
közös felelősségünk, hogy ezeket a történeteket elmeséljük, megértsük és továbbadjuk.
Hárs Anna színdarabját Sodró Eliza és Pál András adják elő, utána beszélgetést tartanak a szerzővel, valamint a meghívott vendégekkel, Saly Noémi íróval és Móricz Emese vezetésfejlesztővel; utóbbi rendszeresen tart tárlatvezetéseket a Málenkij Robot Emlékhelyen.
A Bálsój szerelem a málenkij robot idején főszereplői, Pogány Irén és Váradi Miklós kitalált alakok, de a történetük nagyon is valódi: benne van annak a sok ezer embernek a szerelme, fájdalma, küszködése, akiknek az életébe beleavatkozott a történelem. Irén és Miklós értelmiségiek, egyik művészettörténet-tanár, a másik irodalmi szerkesztő. Identitásuk része, hogy megpróbálják megérteni és a maguk módján jobbá tenni a világot. Irigylésre méltó kapcsolat az övék; az egymás iránt érzett szerelem, tisztelet, odafigyelés buborékjában élnek.
De ez a buborék kipukkad, és ők éppen azt a két dolgot veszítik el, ami a biztonságot jelentette számukra: egymás közelségét és a józan észbe, a világ megérthetőségébe vetett hitet.
Egy abszurd, széteső világban leveleiken keresztül próbálnak összekapaszkodni, megosztani egymással félelmeiket, örömeiket és kétségeiket.
„Schermann Márta színész-rendező régi alkotótársam kért fel a darab megírására; tőle származik a cím és az alapötlet: a férjet elhurcolják a Szovjetunióba kényszermunkára, Budapesten maradt feleségét pedig megerőszakolja és teherbe ejti egy szovjet katona. Mártát leginkább az elhallgatott női sorsok, a nők alig dokumentált ezerarcú kínlódása érdekelte. Engem főleg az, hogy a házaspár két tagját minden tekintetben egyenrangú félként helyezzem egymás mellé. A magyar történelmi narratíva hagyományosan férfiközpontú, pedig az csak a női változattal együtt érvényes. A történelem nem tények sora, hanem sok-sok történet egymás mellett. A Bálsój például egy brutális élethelyzetben is csodálatos szerelemről szól” – beszélt korábban a darab születéséről Hárs Anna.
A második világháború után a szovjet hadsereg bosszúhadjárata során mintegy hatszázezer magyart szállítottak el a Gulágra, hogy embertelen körülmények között dolgoztassák őket, köztük több százezer civilt.
Az elhurcoltak közel fele soha nem jött vissza, de sokszor az itthon maradottak sem jártak sokkal jobban.A dokumentarista hitelességgel megírt fikciós mű Irén és Mikós levelezésén keresztül állít emléket mindannyiuknak.
Ezek a levelek a valóságban ugyan nem születhettek volna meg, hiszen a tábori lapokat és a táborba küldött leveleket is a cenzúra moszkvai központjában ellenőrizték. A darabbéli események viszont mind megtörténhettek valakivel, a szubjektív beszámolókon keresztül így mégis nagyon hiteles és megrázó betekintést nyerünk a munkatáborok és a romjain újjáépülő, majd egy újabb diktatúrába rohanó ország mindennapjaiba.
(Hárs Anna: Bálsój szerelem a málenkij robot idején. Radnóti Színház, november 25., 19.00. Rendezte Schermann Márta, zeneszerző Fancsikai Péter.)
Ebben az évfordulóban az a legszörnyűbb, hogy egy látszólag megnyert helyzet válik hirtelen bukássá. A szép remények a túlerejét könyörtelenül érvényesítő medve talpa alatt halnak el. Ungváry Zsolt írása.
A nemzeti ünnepeink arról szólnak, hogy az idő kirostálja azokat, akik nem a magyar oldalon állnak. Ungváry Zsolt írása.
Döbbenetes dolgokat állít a román lap.
Emlékezni kötelességünk.
Már megemlékezni sem lehet az Európai Parlamentben az ukránok által elkövetett népirtásról.
Majdnem ottmaradt a fronton, aztán a gulágon, hajszállal úszta meg Recsket, de Mohos Andor bácsi nem az a típus, aki ne lakna jól akár a németeknél, akár a szovjeteknél. Ez az ő története.
A Republikon Intézet vezetője az orosz szálra sem lát bizonyítékot.
Miközben a jövő Kína és az Egyesült Államok történelmi léptékű, globális versengéséről fog szólni, a két szuperhatalom vezetője most egy asztalhoz ült és megegyezéseket hozott tető alá.
