A férjet a Gulagra hurcolták, a feleséget teherbe ejtette egy szovjet katona – Irén és Miklós megrázó története

2024. november 24. 16:23

Különleges előadásra kerül sor a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. A Bálsój szerelem a málenkij robot idején egy szerelmespár levelezésen keresztül nyújt megrázó és hiteles betekintést a munkatáborok és a diktatúra mindennapjaiba.

2024. november 24. 16:23
null
Farkas Anita

Nyitókép: Csoszó Gabriella/Radnóti Színház

A Szovjetunióba  hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én – 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – az áldozatokra emlékezik a Radnóti Színház. A teátrum a felolvasószínházi előadással és az azt követő közönségtalálkozóval szeretné felhívni a figyelmet a társadalmi traumák feldolgozásának fontosságára is:

közös felelősségünk, hogy ezeket a történeteket elmeséljük, megértsük és továbbadjuk.

Hárs Anna színdarabját Sodró Eliza és Pál András adják elő, utána beszélgetést tartanak a szerzővel, valamint a meghívott vendégekkel, Saly Noémi íróval és Móricz Emese vezetésfejlesztővel; utóbbi rendszeresen tart tárlatvezetéseket a Málenkij Robot Emlékhelyen.

A Bálsój szerelem a málenkij robot idején főszereplői, Pogány Irén és Váradi Miklós kitalált alakok, de a történetük nagyon is valódi: benne van annak a sok ezer embernek a szerelme, fájdalma, küszködése, akiknek az életébe beleavatkozott a történelem. Irén és Miklós értelmiségiek, egyik művészettörténet-tanár, a másik irodalmi szerkesztő. Identitásuk része, hogy megpróbálják megérteni és a maguk módján jobbá tenni a világot. Irigylésre méltó kapcsolat az övék; az egymás iránt érzett szerelem, tisztelet, odafigyelés buborékjában élnek.

De ez a buborék kipukkad, és ők éppen azt a két dolgot veszítik el, ami a biztonságot jelentette számukra: egymás közelségét és a józan észbe, a világ megérthetőségébe vetett hitet. 

Egy abszurd, széteső világban leveleiken keresztül próbálnak összekapaszkodni, megosztani egymással félelmeiket, örömeiket és kétségeiket.

Schermann Márta színész-rendező régi alkotótársam kért fel a darab megírására; tőle származik a cím és az alapötlet: a férjet elhurcolják a Szovjetunióba kényszermunkára, Budapesten maradt feleségét pedig megerőszakolja és teherbe ejti egy szovjet katona. Mártát leginkább az elhallgatott női sorsok, a nők alig dokumentált ezerarcú kínlódása érdekelte. Engem főleg az, hogy a házaspár két tagját minden tekintetben egyenrangú félként helyezzem egymás mellé. A magyar történelmi narratíva hagyományosan férfiközpontú, pedig az csak a női változattal együtt érvényes. A történelem nem tények sora, hanem sok-sok történet egymás mellett. A Bálsój például egy brutális élethelyzetben is csodálatos szerelemről szól” – beszélt korábban a darab születéséről Hárs Anna.

A második világháború után a szovjet hadsereg bosszúhadjárata során mintegy hatszázezer magyart szállítottak el a Gulágra, hogy embertelen körülmények között dolgoztassák őket, köztük több százezer civilt. 

Az elhurcoltak közel fele soha nem jött vissza, de sokszor az itthon maradottak sem jártak sokkal jobban.A dokumentarista hitelességgel megírt fikciós mű Irén és Mikós levelezésén keresztül állít emléket mindannyiuknak. 

Ezek a levelek a valóságban ugyan nem születhettek volna meg, hiszen a tábori lapokat és a táborba küldött leveleket is a cenzúra moszkvai központjában ellenőrizték. A darabbéli események viszont mind megtörténhettek valakivel, a szubjektív beszámolókon keresztül így mégis nagyon hiteles és megrázó betekintést nyerünk a munkatáborok és a romjain újjáépülő, majd egy újabb diktatúrába rohanó ország mindennapjaiba.

(Hárs Anna: Bálsój szerelem a málenkij robot idején. Radnóti Színház, november 25., 19.00. Rendezte Schermann Márta, zeneszerző Fancsikai Péter.)

 

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Wolfram004
2024. november 26. 00:02 Szerkesztve
Szép, ahogy a történelmi bűnüket az aktuális orosz államra tolják. Pedig ugyanilyen leveleket Guantánamóról is lehetne írni. Más oldalról meg, a kommunizmus megteremtésében jóval nagyobb szerepet játszottak az imádott demokratikus világ urai, mint hinnénk. A német egyetemeken "tanuló" szabadkőműves Lenin ügynök segítségével megpuccsolták, majd kivégeztették az óriási vagyon fölött diszponáló (Siberia!) és egyetlen nem szabadkőműves Romanov házat A nagy társadalmi kísérletbe azonban hiba csúszott, amit úgy hívtak: Sztálin. Újabb próbálkozás, hatalomra segítették és finanszírozták Hitlert, talán majd most, ő korrigálja a hibát, de ez is megint mellé. A harmadik kísérlet, a 2014-es majdani puccs, majd Oroszország táncba hívása, de ez már ismert történet. De úgy néz ki most sem jön össze. Több esély pedig nem lesz. Talán majd Kína felől, ha már az lesz az új "demokratikus" gazdatest. Nem véletlen hát a sok hasonlóság kommunista és libsi közt! Mindig is a csőcselék voltak a bázisuk.
lacika-985
2024. november 25. 08:29
Arról miért nem beszéltek hogy azok a szovjet katonák ukránok voltak ?
concrete
2024. november 25. 07:26 Szerkesztve
Hogy az erőszaktevő milyen nemzetiségű volt, az totál közömbös. Lehetett akár ukrán is, vagy azeri, orosz vagy udmurt - teljesen mindegy. Szovjet-Oroszország hadseregének a katonája volt. Mert amióta Moszkva fölemelkedett, a kelet-európai birodalom orosz birodalom. Akár orosz, akár grúz, akár negyed tatár-zsidó-orosz-svéd a cár, cárként és birodalomként egyképpen orosz. Így tartja ezt Vlagyimir Putyin is, akiről az a pletyka járja: vepsze. De tökéletes képviselője a militáns orosz imperializmusnak. Ha ő Oroszországnak tartja Szovjet-Oroszországot, orosz hadseregként büszke a Vörös Hadseregre - szánalmas erőlködés az ukrán nép nyakába varrni a dolgokat. Persze az orosz nép sem bűnösebb: a keleti síkság lakói mind a cár alattvalói, a nagyorosz szoldateszka rabszolgái.
Krupp Skya
2024. november 25. 06:19 Szerkesztve
II. RÉSZ Sándor bácsi története felvetett bennem egy kérdést: Honnan tudták az ukránok hogy kit kell kikötni a fához? 1. Az ukránok ösztönösen cselekedtek felszabadítói mivoltuk tudatában ? 2. Vagy volt a faluban jóakarója aki szólt az ukránoknak? Mert Jóakaró az mindig akad, ha törökök jönnek, ha németek, ha zsidó kommunisták, ha ukránok, vagy amerikaiak. Csak példának álljon itt a genetikai jóakarókból három név Kovács Ubul elvtárs Recipdoki elvtárs Sztrovacsek elvtárs A teljesség igénye nélkül.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!