A férjet a Gulagra hurcolták, a feleséget teherbe ejtette egy szovjet katona – Irén és Miklós megrázó története

Nyitókép: Csoszó Gabriella/Radnóti Színház

A Szovjetunióba  hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, november 25-én – 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – az áldozatokra emlékezik a Radnóti Színház. A teátrum a felolvasószínházi előadással és az azt követő közönségtalálkozóval szeretné felhívni a figyelmet a társadalmi traumák feldolgozásának fontosságára is:

Hárs Anna színdarabját Sodró Eliza és Pál András adják elő, utána beszélgetést tartanak a szerzővel, valamint a meghívott vendégekkel, Saly Noémi íróval és Móricz Emese vezetésfejlesztővel; utóbbi rendszeresen tart tárlatvezetéseket a Málenkij Robot Emlékhelyen.

A Bálsój szerelem a málenkij robot idején főszereplői, Pogány Irén és Váradi Miklós kitalált alakok, de a történetük nagyon is valódi: benne van annak a sok ezer embernek a szerelme, fájdalma, küszködése, akiknek az életébe beleavatkozott a történelem. Irén és Miklós értelmiségiek, egyik művészettörténet-tanár, a másik irodalmi szerkesztő. Identitásuk része, hogy megpróbálják megérteni és a maguk módján jobbá tenni a világot. Irigylésre méltó kapcsolat az övék; az egymás iránt érzett szerelem, tisztelet, odafigyelés buborékjában élnek.

De ez a buborék kipukkad, és ők éppen azt a két dolgot veszítik el, ami a biztonságot jelentette számukra: egymás közelségét és a józan észbe, a világ megérthetőségébe vetett hitet. 

„Schermann Márta színész-rendező régi alkotótársam kért fel a darab megírására; tőle származik a cím és az alapötlet: a férjet elhurcolják a Szovjetunióba kényszermunkára, Budapesten maradt feleségét pedig megerőszakolja és teherbe ejti egy szovjet katona. Mártát leginkább az elhallgatott női sorsok, a nők alig dokumentált ezerarcú kínlódása érdekelte. Engem főleg az, hogy a házaspár két tagját minden tekintetben egyenrangú félként helyezzem egymás mellé. A magyar történelmi narratíva hagyományosan férfiközpontú, pedig az csak a női változattal együtt érvényes. A történelem nem tények sora, hanem sok-sok történet egymás mellett. A Bálsój például egy brutális élethelyzetben is csodálatos szerelemről szól” – beszélt korábban a darab születéséről Hárs Anna.

A második világháború után a szovjet hadsereg bosszúhadjárata során mintegy hatszázezer magyart szállítottak el a Gulágra, hogy embertelen körülmények között dolgoztassák őket, köztük több százezer civilt. 

Ezek a levelek a valóságban ugyan nem születhettek volna meg, hiszen a tábori lapokat és a táborba küldött leveleket is a cenzúra moszkvai központjában ellenőrizték. A darabbéli események viszont mind megtörténhettek valakivel, a szubjektív beszámolókon keresztül így mégis nagyon hiteles és megrázó betekintést nyerünk a munkatáborok és a romjain újjáépülő, majd egy újabb diktatúrába rohanó ország mindennapjaiba.

(Hárs Anna: Bálsój szerelem a málenkij robot idején. Radnóti Színház, november 25., 19.00. Rendezte Schermann Márta, zeneszerző Fancsikai Péter.)