Két hónapon keresztül látogatható Kovács Melinda Balogh Rudolf-díjas fotóművész Éden című kiállítása a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény épületében, amely önmagában is látványosság.
Fotók: Kovács Melinda
A Váci Egyházművészeti Gyűjtemény épülete már önmagában megér egy látogatást. A volt nagypréposti palota a barokk építészet egyik remeke. Állandó kiállításán a Váci Egyházmegye kincseit mutatja be a 17. századtól kezdve, azonban igyekszik tágabban is értelmezni a szakrális művészet csapásirányait. E tágasabb értelmezés eredményeként nyílt meg szeptember végén Kovács Melinda Balogh Rudolf-díjas fotóművész Éden című kiállítása. A tárlat egyrészt a földszinti bemutatótermekben kapott helyet, másrészt – és ez benne az igazán izgalmas – az állandó gyűjtemény emeleti helyiségeiben, nyilvánvalóan – és valóban hatásosan – azért, hogy a kortárs képek és installációk párbeszédre lépjenek a tradicionális liturgikus tárgyakkal. Kovács Melinda fotói nem hagyományos értelemben vett fotográfiák, sokkal inkább képzőművészeti alkotások, egymásra rétegzett képek. A kiállítás különféle tematikák (Létige, Emlékezet, Végtelen, Éden) mentén állt össze, amelyekben a művész a transzcendens vágyódás és világértelmezés lehetséges útjait járja be. „Valóságos” tájképekbe applikál lebegő és áttetsző geometrikus formákat, belső, elképzelt tájakat montíroz össze természetfotókkal. Az édent keresi, a mindnyájunkban mélyen ott rejtőző ősképeket a paradicsomról, Árkádiáról. Kovács Melinda eredetileg képzőművésznek készült, és ez erősen látszik is a képein. Van egy sorozata például, amely gipszből megformált hegységek képeiből áll. Az így létrehozott tájak Caspar David Friedrich egyes festményeire emlékeztethetik a nézőt. Nem létező részletekből alkot meg tájakat, amelyek mivel átszellemítettek, mégis valóságosabbnak tűnnek, mint a mindennapi világ. Szellemi és lelki tájképek. De látható a kiállításon egy általa díszített miseruha is, amelyre egy tájat festett. A természetben feloldódó, a teremtett világot áhítattal szemlélő ember perspektívája ez. Kovács Melinda munkáiból termékeny csend árad, s ez a termékeny csend a barokk palota csendjével átjárva a katarzis ajándékával kecsegteti mindazokat, akik hajlandók követni a művészt ezeken az imaginárius ösvényeken.
(Kovács Melinda: Éden. Váci Egyházművészeti Gyűjtemény. Látogatható november 30-áig)
A Nyugat szellemi felsőbbrendűségének érvényesítéséhez régóta hozzátartozik a magyar emlékek elhallgatása. Nizalowski Attila jegyzete a Lengyel Intézet Tamara de Łempicka-kiállítása kapcsán.
Kiállítást rendeznek a 100 éve született színész életművéből.
A robbantásos betörés után azonnal tájékoztatták a bukaresti Román Nemzeti Múzeumot is.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
A titokzatos Városliget premierjével indult a Magyar Zene Háza Hangdómjának új vetítéssorozata, de más szenzációkra is készül az idén harmadik születésnapját ünneplő intézmény, amelynek csak 2024-ben hétszázezer látogatója volt.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
Nagyszabású show kerekedett a történelmi bemutatóból. Az F1-autók idei dizájnját egyszerre mutatták be a csapatok Londonban, a világbajnokot kifütyülte a 25 ezres közönség.
