Éppen két évtizede nyílt meg a Müpa, amely úgy lett a minőségi kultúra európai fellegvára, hogy a közönség és a szakma egyaránt a szívébe zárta. A jeles alkalmat a március 15–16-i hétvégén dupla maratoni programsorozattal és egy különleges kiállítással ünneplik.
Az ünnepi programsorozatot felvezető sajtótájékoztató után arról beszélgetünk a kolléganőmmel, hogy a Müpa nem csupán azért hiánypótló intézmény, mert hasonlóan színes kínálatú összművészeti központ még Európában is kevés akad. Hanem mert a két évtizedes fennállása során tényleg kizárólag a programjai révén hívta fel magára a figyelmet, ráadásul ugyancsak üdítő kivételként
a közönség és a szakma egyaránt a szívébe zárta
– ez vonatkozik az Zobóki Gábor tervezte épületre is.
A Müpa első előadására 2005. március 14-én került sor, a választás nem véletlenül esett Monteverdi Orfeójára, amit az első mai értelemben vett operaként tartunk számon. A későbbi igazgató, Káel Csaba rendezte produkció kijelölte ugyan az irányt – a minőségi kultúra sokoldalú bemutatása és népszerűsítése –, ám a paletta azóta sokat színesedett. A kezdeti hat, a házban otthonra találó műfajt tizenkettőre bővítették, többek közt a táncművészet összes ágával és az újcirkusszal, de a klasszikus zene végig kiemelt szerepben maradt és marad a jövőben, már csak azért is, mert itt van a világ egyik legjobb koncertterme.
Az ugyancsak következetesen szem előtt tartott cél, hogy a külföldi nagy nevek meghívása mellett a magyar előadó-művészek helyzetét is minél jobban megerősítsék, így „a mai napig szorgalmazzuk, hogy a hozzánk érkező világsztárok magyar művészekkel lépjenek fel, akiknek így növekszik a nemzetközi reputációja” – szögezte le a sajtótájékoztatón Káel Csaba.
A 2011 óta az intézmény élén álló vezérigazgató hangsúlyozta, az, hogy mára a Müpa a hetedik legismertebb magyar brand és több nemzedék kulturális iránytűje lett, nem csak a minőségnek köszönhető. Annak is, hogy a nézőkre nem célcsoportként tekintek, hanem a művészetért rajongó vagy azt éppen felfedező közösségként.
„Fantasztikus és folyamatosan bővülő közönség a miénk, amelyről mindig elragadtatással nyilatkoznak a hozzánk érkező előadók; sokszor sokaktól hallottuk már, hogy sehol a földön nem találkoztak lelkesebb publikummal. Ezt meghálálva, a jubileumi évben nekik, a közönségünknek is számos meglepetéssel készülünk. Gondolok itt az itthoni és a külföldi jegyvásárlóinkra egyaránt, hiszen egzakt adatokkal igazolható, hogy a Müpának hála hazánk az elmúlt két évtizedben újból felkerült Európa kulturális térképére.”
Káel Csaba szavait Kosztolánczy Gábor vezérigazgató-helyettes számokkal is igazolta. E szerint a Müpa az eddigi fennállása alatt több mint 25 ezer előadást tűzött műsorra – ebből 7500 gyermek- és ifjúsági volt –,
a fellépő művészek száma meghaladta az egymillió, a látogatóké a tízmillió főt.
Utóbbiak közül mára 55 ezren tagjai a Müpa+ programnak; ebbe az egyre bővülő körbe azok tartoznak, akik a legtöbb jegyet veszik az előadásokra.
Amelyek közül, különösen az elmúlt időszakban mind nagyobb teret kapnak a fiatalabb generációknak szólók. Beleértve a színház- és koncerttermekből időlegesen eltűnő tizen-, huszonéveseknek szánt produkciókat is. Kosztolánczy Gábor korábban úgy fogalmazott ennek kapcsán, „nagy vágyunk, hogy ne csak a szomszédos Budapest Park legyen tele a fiatalokkal, hanem a Müpa is”.
Egyelőre azonban az ünneplésé a főszerep. A hétvégén a rengeteg program mellett az a grandiózus, az emeleti folyosókon hosszan végighúzódó tárlat is megtekinthető, amelyben tényleg órákra elveszhet az embert. A július 27-ig látogatható Húsz év, ezernyi feledhetetlen pillanat című kiállítás háromszáz kinagyított fotója többnyire koncertekből és fesztiválokból idéz ikonikus jeleneteket, a QR-kódokat leolvasva ezekbe akár bele is hallgathatunk-nézhetünk. Emellett az épületről is annak történetéről is láthatunk felvételeket a kezdetektől máig, illetve egy, a levegőben forgó installáció, valamint az 1200 fotóból összeállított, óriási montázsfal segíti még az örömteli emlékezést.
A hétvégi Müpa 20 – Generációk ünnepe programjai közül kiemelkedik az Együtt sorozat, amelynek égisze alatt neves hazai muzsikuscsaládok
– a Lakatos, a Kelemen, a Berecz, a Ránki–Klukon, a Bogányi, a Balázs és az Oláh família –
koncerteznek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban.
És lesznek még mások mellett Ragyogó húszasok, Időtlen pillanatok, Női energiák, Recirquel-előadás, Random Trip, néptánc- és kortárstánc-gála. A Zenészgenerációkban a különböző korosztályok mesterei zenélnek együtt: a Ligeti- és Kurtág-életműnek szentelt koncert mellett egy-egy hangszer – az orgona, a trombita, a cimbalom és a cselló – kerül a fókuszba. A Müpa Home Zeneszobában pedig a Sennheiser jóvoltából bárki kipróbálhatja a valaha mért legalacsonyabb torzítású, a világ legjobb fejhallgatójának tartott Sennheiser HE1-et is.
Nyitókép: Posztós János/Müpa
Lucifer örökségével indítottak, majd rájöttek, hogy rossz nevet választottak, eldobták speed-thrash gyökereiket, hogy végül nagyzenekarral is dolgozzanak.
Az internetes szinkron adatbázis adatai szerint közel nyolcezer produkcióban hallhatjuk őt.
Tíz esztendeje zajlott le a mészárlás Yharnamban, amely sokak számára meghatározóvá vált. De annyira, hogy külön közösségi oldal foglalkozik azzal, hogy a Bloodborne még mindig falak mögé van zárva.
Az ókori népek mitológiája tele van erőszakkal, fájdalommal és könnyel, általában mégis odáig vagyunk érte. 20 éve egy amerikai alkotó jóvoltából pont ezért született meg a God of War.
2022-ben derült ki betegsége, a filmiparból is visszavonult, de még ma, 70 évesen is John McClane-ként, simlisként vagy a halottlátó fiú pszichológusaként gondol rá mindenki.
A programsorozat célja hogy a diaszpórában élő magyar közösségek is átélhessék és magukénak érezzék történelmi örökségünket.
Kína mehet a levesbe? Trump újraírná a félteke játékszabályait!
A valóságban nem tettek semmit az akkori rendszer ellen.
