Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
A középkorban királyi vadaskert, jóval később a magyar ipar fellegvára, Budapest különös alkotóeleme: Csepel is tele van régi történetekkel.
Nyitókép: Fortepan / adományozó: Új Nemzedék napilap
Csepel újszerű hobbival bír. Gyűjti a Csepel szót, s 13 városrészének a nevében őrzi őket. Csepel-Belváros, Csepel-Csillagtelep, Csepel-Rózsadomb… Ami enyhe kompulzív zavarnak tűnik, de talán csak szimpla ipartámogatás, hiszen a csepeli táblagyárnak is meg kell élnie. Csepel címerét 2012-ben cserélték csepelibbre. Azelőtt arany kalászok, ekevasak mutatkoztak a szépen vágott, kék-zöld címer mezőiben, most úriasabb a heraldikai tartalom. Táncoló fehér paripa, fém tökfödő. Előbbi Csepelre, Árpád fejedelem itt élt lovászára emlékeztet, utóbbi a csepeli királyi vadaskertre, mely egyszer vadban gazdag találkahelyet nyújtott az európai műveltségű III. Bélának és rőt szakállú komájának, Barbarossa Frigyesnek.
2009-ben is volt Csepelen találkozó. Egy este négy férfi visszaugrott a munkahelyére beszélgetni, ám ketten sosem tértek haza. Az iskola volt igazgatója és gondnoka megölte az igazgatót és helyettesét.
A leszámolásba torkolló elszámolásról Skrabski Fruzsina készített filmet, hogy ne felejtsük, milyen iskolai viszonyok uralkodtak Pankotai Lili előtt.
Csepelé a legfiatalabb hévvonal, az egyetlen, amelyet már a 20. században létesítettek, és az egyetlen, ahol még járnak a hatvanas években gyártott keletnémet szerelvények. Egyébként ha egyszer a Duna alatt tényleg összekötnék a H-s vonalakat, az pont olyan romantikus volna, mint a Vezúv melletti.
Csepel másik büszkesége Weiss Manfréd gyáros. Aki az 1920-as években nagyot gondolt, és a konzerv-, ércáru- és fegyvergyártás után belecsapott a varrógép-, kerékpár-, motorbicikli- és autóüzletbe is. Az első autómodellt Korbuly János konstruktőr tervezte apró, 875 köbcentiméteres motorral. 1928-ban már gyakori volt a pesti utcákon taxiként. 1929-ben valami alig hihető történt. A monte-carlói csillagtúrán két magyar is indult két magyar gyártású autóval. A WM-et Szmick Viktor vezette. Bár balesetezett, így is második lett a hatvannégy induló közül. Ennél is érdekesebb viszont a ma is üzemelő kerékpárgyár. Gazdag termékskálájának zászlóshajója a klasszikus szépségű, angol kormányos, agyváltós Csepel Weiss Manfréd modell.
Maga a megtestesült konzervativizmus, kétkerekes Chopin, tiszta dark academia. Már csak a bricsesz- és hózentrógergyár felzárkózására vár.
Ha belegondolunk, Észak-Csepelen utoljára száz éve zajlottak alapvető közlekedési beruházások. A Gubacsi híd 1924-ben készült, mára elhasználódott, 5 kilométer per óra sebességgel közlekedhetnek rajta a vonatok. A Kvassayt 1927-ben építették, többször felújították, de kicsi a kapacitása. Nem tudni, hogy mi lesz a negyvennégy éve tervezett Galvani híddal Kelenföld és Ferencváros felé, vagy a kínai egyetemmel, mert ezek ígértek ide virágzást. Szintén rejtély, hogy Csepel fociélete hogyan nem lett jelentős. Maga a Béke téri sporttelep laposnak tűnik, akár az aquincumi amfiteátrum, holott valójában ez az ország nyolcadik legnagyobb stadionja tizennégyezer hellyel.
Üdvözlendő, hogy Teller Edéről utat neveztek el Csepelen. A félművelt úgy tartja, hogy tőlünk elüldözték a tudósokat. Az nem számít, hogy atommáglyát nem lehet a Mester utcában összedobni, Wigner Jenő 1925-ben évekre hazatért vígan, Szilárd Leó német, angol és amerikai földön érezte magát üldözöttnek. Teller is mély hazaszeretetben és istenhitben élt.
Mostanában sokat gúnyolják a lengyelek vesztes történelmünket. Íme, új muníció: Trianon után országunk legfőbb kapuja a tengerre a csepeli szabadkikötő lett.
Én azonban másra figyelek. A mindössze kilencven lakosú Csepel-Szigetcsúcs városrészben élt a bácsikám, aki vízi rendőrként pont olyan volt napbarnított arcával és ragyogó szemével, mint Ben Quick sorozathős. Csodás húsvétokat tartott nála nagy lengyel családunk dédikkel, nagyszülőkkel s zargatni való csirkékkel a kertben. Csepelnek pedig három lengyel testvérvárosa is van: Kielce, Szczecin, Wołomin.
A honfoglalásról és Csepelről Anonymus írt az 1200-as évek elején. Igazi utcabál volt ez kevés kergetőzéssel, rengeteg lakomával, játékkal, együtt a kisfiakkal és a régi lakókkal. Kevesen tudják, hogy két Anonymusunk volt. Az ismeretlen száz évvel korábban élt, neki köszönhetjük egyik krónikánkat. Ferdeszájú Boleszláv csalta tőlünk Lengyelhonba, amikor nálunk járt imára, mivel testvérét otthon épp „baleset” érte. Ez az Anonymus is megénekelt egy államalapító lakomát a Kronika polska című műben. Vitéz Boleszláv (a lengyelek Szent Istvánja) adta 1000-ben III. Ottó német-római császár tiszteletére, aki cserébe a Szent Lándzsa másolatát hozta a lengyeleknek, és a hűbériséget. Pech, mert a pápa Szent Koronánkat először a lengyeleknek szánta.
A Wikipédia szerint egyébként mindegy, hogy kitől kaptunk koronát, és hát ezek szerint az apostoli királyság intézménye is smafu.
Az első világháború után Lenin célul tűzte a világforradalmat. Ennek menete Varsó, Budapest, Bécs, majd Berlin elfoglalása lett volna. A két éven át tartó lengyel–bolsevik háborúban főképp francia és magyar segítséget kaptak a lengyelek, és 123 év után épphogy visszanyerték függetlenségüket. A csehek területeket akartak szerezni tőlük, a nemzetközi munkásosztály pedig sztrájkkal fenyegette a bécsi, a párizsi, a londoni kormányt, ha fellép a bolsevik had ellen. A döntő csata előtt, 1920 augusztusában már csak ránk számíthattak Varsóban. Románián át sikerült nyolcvan vagon hadianyagot odajuttatnunk, amelyet Csepelen készítettek. Mi, magyarok Trianon őrületében is tudtuk a kötelességünket, főképp önmagukkal szemben. S ha valami, akkor ez Csepel igazi arca.
Csepel nevének eredete évtizedek óta vita tárgya, mert a bölcsészek is vágynak a halhatatlanságra valamely érdekes elmélet révén.
Kár, mert épp az igazi Csepelre esik a legkevesebb figyelem a lexikonokban emiatt. Innen üzenem a tudósoknak, hogy Csepelt régebben Pecselnek hívták. Legalábbis a húgom és mindazok, akik utánozni akarták a cserfes kislányt. Mondjuk ő Maigret felügyelőt is fegyülegyőnek mondta, de csak egy ideig, mert aztán felnőtt.