A Nyugat fogalma nem koherens, mert nem is lehet az – állítja egy régészporfesszor, és ez nekünk, magyaroknak is fontos

2024. október 27. 21:46

A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt, és 4000 éve nem léteznek egymástól elkülönülő kultúrák – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.

2024. október 27. 21:46
null
Böszörményi-Nagy Gergely

A szerző a Brain Bar jövőfesztivál alapítója

Josephine Quinn régész és történész, a görög, római és föníciai kultúrák szak­tekintélye, az Oxfordi Egyetem professzora. Monumentális műve, a How the World Made the West (hogyan teremtette a világ a Nyugatot) hasábjain nem kevesebbet állít, mint hogy a Nyugat mint civilizáció felemelkedéséről alkotott nézeteink eredendően tévesek. Bár a woke-izmus az utóbbi évtizedben – főként a „dekolonizáció” zászlaja alatt – totális támadást indított a nyugati identitás alaptételei ellen, azt azért senki nem kérdőjelezte meg, hogy mai kultúránk görög és római gyökerekre vezethető vissza. 

A klasszikus kánonban a nyugati történelem nem más, mint nagy birodalmak egymásba fonódó története – egy hatalmas folyam, amely az antikvitásból indult, s alighanem a Brit Birodalom fénykorában teljesedett ki. Szerzőnk egészen másként látja ezt: szerinte a vasúthoz és a távíróhoz hasonlóan a nyugati civilizációt is a 19. században „találták fel”.

Fotó: Brain Bar

Quinn úgy véli, hogy a mai értelemben vett nyugati kultúra nem is létezhetne a rá meghatározó hatást gyakorló iszlám, afrikai, indiai és kínai befolyás nélkül. A legújabb régészeti leletek vizsgálatakor alkalmazott, szén-dioxid-alapú kormeghatározási technikák meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Földközi-tenger már 4000 évvel ezelőtt, a bronzkor idején kifejezetten „globalizált” hely volt, pezsgő távolsági kereskedelemmel. A walesi réz a Skandináv-félszigetig utazott, a cornwalli ónt pedig a mai Német­ország területén használták fel bronzfegyverek előállítására. „A mükénéi nemesek sírjaiban talált balti borostyángyöngyök a Brit-szigeten készültek. […] Az ír üstök Portugália északi részén váltak különösen népszerűvé.” 

Szerzőnk meggyőződése szerint az intenzív kereskedelem egyet jelentett azzal, hogy a korabeli „nyugatiak” szabadon válogathattak a kulturális minták között – s meg is tették. Az idegen ideák, megoldások átvétele évezredeken át nem számított devianciának. „Az ókorban sokan egész életüket a gazdaságuk és családjuk határolta kicsiny világokban töltötték, s nem utaztak messzebb a közeli vigasság, a piac vagy a szentély helyszínénél. Mások azonban az úton vagy egyenesen a tengeren éltek, tanulták egymás nyelvét, letelepedtek egymás földjein és városaiban, magukévá fogadták a másik isteneit, és szüntelenül meséltek egymásnak.”

Ahogyan Polübiosz írja a feltörekvő rómaiakról: „hajlamosak saját szokásaikat a máshonnan származó jobb gyakorlatokkal helyettesíteni”. A modern Nyugat valódi gyökerei a babilóniai törvénykönyvektől az asszír öntözési technológián át az indiai irodalomig, az arab tudományosságtól a sztyeppei lovasok fémművességéig mindenben megtalálhatók. „Az a narratíva, amely a görögökre és a rómaiakra szűkíti a Nyugat háttértörténetét, elszegényíti a múltról alkotott képünket.”

Quinn kötetének részletgazdagságára jellemző, hogy csupán az irodalomjegyzéke 120 oldalas. Alapállítása, hogy a Nyugat fogalma nem koherens, mert nem is lehet az: világunkban már 4000 éve nem léteznek egymástól elszigetelt kultúrák, sem homogén civilizációk, legfeljebb sok egymással versengő és aktívan eszmét cserélő kis népcsoport. Nekünk, magyaroknak talán még fontosabb a szerző azon következtetése, amely szerint „az Európát Ázsiával szembeállító bináris polaritás” – bár egyfajta mély áramként Hérodotosz óta fel-felbukkan a nyugati történetírásban – nélkülöz mindenféle kulturális alapot.

Josephine Quinn: How the World Made the West – A 4,000 Year History. Bloomsbury, 2024

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mysstes
2024. október 28. 12:18
kik is szoktak itt -lenézően- "ázsiaizni"?
Válasz erre
0
0
anna bolena
2024. október 28. 08:54
Ez a nő felfedezte a langyos vizet. Soha senki sem állította komolyan, h légüres térben, egymástól hermetikusan elzárva léteztek a különböző kultúrák.
Válasz erre
2
1
nagymester-b-2
2024. október 27. 23:16
"szerinte a vasúthoz és a távíróhoz hasonlóan a nyugati civilizációt is a 19. században „találták fel”. És? A vasút azért jó példa, mert senki nem vitatja a létezését,csak azért mert a 19. Században találták fel Tömören összefoglalva: Ez hülye.
Válasz erre
1
6
2024. október 27. 22:53 Szerkesztve
Azért nem értik például a piramisokat sem, és nem tudják elképzelni emberi kéz alkotásának, mert abból az alapállásból indulnak, hogy az akkori világ primitívebb volt a mainál. Pedig sok szempontból a mai az ahhoz képest. Nekik még volt olyan tudásuk, ami mára teljesen elveszett. Ők még emlékeztek arra, amit a mai világ teljesen elfeledett. És mivel ezekről már fogalmuk sincs, így erőltetik azt az ezerszer megbukott elméletet, hogy azok fáraói temetkezési helyek voltak, holott soha egyetlen múmiát sem találtak bennük. Akik egyébként is a Királyok Völgyébe temetkeztek. Nem ez a bugyutaság a primitív inkább? Az, hogy a civilizáció legfeljebb ötezer éves, és előtte csak a majomember volt. Akik meg több tonnás köveket emelgettek közbe és faragtak ki lézeres pontossággal, azok csak földönkívüliek lehettek. Amivel tele van a History channel. Mert így körülbelül ennyi a történelemértelmezés és megfejtés. Vagyunk mi az evolúció csúcsa úgy ötezer éve meg a földönkívüliek.
Válasz erre
5
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!