Egy rendkívül összetett ember képe rajzolódik ki előttem.
Mi is pont ezt érezzük a levelei alapján, és remélem, a kiállításra látogatók is így látják majd: egy puritán, de maximalista és munkamániás, elkötelezett és nagyon ragaszkodó ember volt.
A kiállítást a kínai fél kezdeményezte?
Teljesen. Egészen pontosan egy magánszemély kezdeményezte. Döbbenetes, álmomban sem gondoltam volna. Az egész történet meseszerű. Egy kínai hölgy Budapestre jött a tavaszi holdújévi szabadságára, mert a férje cégének magyarországi projektje van. Rátalált az alapítvány weboldalára, amiről eszébe jutott, hogy Sanghajban egyszer kígyózó sorokat látott egy Hudec-lakóháznál. Összerakta a képet, és írt nekem egy ímélt, van-e lehetőség arra, hogy találkozzunk. Itt volt egy hónapot, azalatt többször is beszélgettünk, és beleszeretett a témába, Budapestbe. Bevallom, eleinte nem gondoltam, hogy ebből bármi konkrét dolog lesz. De talán ez is bizonyítja, hogy Hudec neve milyen értékes a sanghajiaknak.
Lát módot arra, hogy Hudec László neve méltó helyre kerüljön az itthoni kánonban?
Szerintem két dolog miatt alakult így az itthoni ismertsége. Az egyik, hogy a magyar építésztársadalom és építészettörténet nem tekinti kiemelkedő fontosságúnak az olyan építészek munkásságát, akiknek nincs Magyarországon épületük. Ez szakmai szigorúság, amit el kell fogadni. A másik pedig egy egyszerű dolog: a pénz. Ugyan nem merült fel a beszélgetésünk során, a téma érzékenysége miatt felhozom én, hogy mivel
Hudec Besztercebányán született, a szlovákok teljes mellszélességgel képviselik és promotálják a szlovák Hudecet – pénzt, időt, energiát nem sajnálva.
Nekik fontos. Film, kiadvány, kiállítás, szobor, emléktáblák sora született róla. Néha úgy érzem, hogy a magyar állam nem akarja olyan nagy erővel megvívni ezt a kulturális térfoglalási harcot. Voltak persze kezdeményezések a 2008-as újrafelfedezés óta: Hudec-ösztöndíj, dokumentumfilmek, sanghaji programok, publikációk, de valószínűleg diplomáciai szempontból is kényes, és ha valakit érdekel, úgyis megtalálja a tizenöt éve működő honlapunkon, hogy ki volt Hudec László nekünk, magyaroknak. És az is szempont, hogy hazánkban tárháza van a hasonló kaliberű embereknek.
Hogyan lehetne feloldani ezt?
Ugyan 2010-ben egy rövid dokumentumfilm készült már róla Sanghaj magyar építésze – Hudec László élete az emlékekben címmel, szeretnénk egy hosszabb filmet is forgatni a kibővült archívum alapján, ehhez keressük a partnereket. És régi vágyam, hogy Magyarországon is legyen végre egy fizikai objektum, amire hivatkozva mondhatjuk, hogy Hudec László köthető Magyarországhoz is. Ahova a lelkes kínai Hudec-követők elzarándokolhatnak. Egyszer még NKA-pályázatot is nyertünk rá, de nem valósult meg. Szeretném, ha a Műegyetemen – ahol tanult, aminek az építészeti tudását és a karrierje alapjait köszönheti – emléktáblát avathatnánk. Azt tervezzük közösen a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnökével, hogy 2025-ben, az L. E. Hudec építészeti iroda megalapításának a századik évfordulója alkalmából megvalósítjuk. Bízunk benne, hogy az egyetem is partner lesz.
A Hudec-kód
2024. október 1-jén nyílik meg az Inside Out (kívül-belül) című Hudec-kiállítás Sanghaj legjelentősebb történelmi negyedében. A tárlat a modern építészet kiemelkedő alakjának munkásságát, kalandos élettörténetét mutatja be az általa tervezett épületben, ahol a múlt század elején a saját irodája is működött. A kínaiak által Hudec-kódra keresztelt kiállítás az építész kontinenseken és kultúrákon átívelő, Közép-Európától Kelet-Ázsián át Észak-Amerikáig tartó útját kíséri végig. Hudecet több szerepében is megismerheti a látogató: tehetséges építész, bátor katona, elszánt szökevény, buzgó hívő, lelkiismeretes konzul, magányos kivándorló és lelkes régészetrajongó. A fontos momentumokat és helyszíneket illusztráló dokumentumok, személyes tárgyak közül többel most találkozhat először a sanghaji közönség, köztük vázlataival, építészetiportfólió-albumaival és a felújított 16 milliméteres filmjeivel, melyeket utazásairól, családjáról és sanghaji életéről forgatott. A száz napig nyitva tartó kiállítás programját városi séták, kerékpáros események, előadások és workshopok is gazdagítják.
***
Kínai–magyar híd
2024-ben a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját ünnepeljük. Hudec László személyisége és öröksége hidat képez
a kínai–magyar kulturális kapcsolatokban. „Számunkra ez a kiállítás újabb mérföldkő a Hudec-hagyaték bemutatásának történetében, mert a történetének olyan részleteit tudjuk megmutatni a sanghaji közönségnek, amit eddig nem láthatott, ismerhetett. Laci bácsi sikerének és páratlan építészeti teljesítmények alapja alkalmazkodóképessége volt, valamint üzleti érzéke, nyitottsága az újra, az innovációra. És miközben világhírű építész lett, mindig ragaszkodott családjához, származásához” – mondja Csejdy Virág, a kiállítás kurátora. Hu Jihan, a kiállítás egyik kínai szervezője és kurátora szerint „a Hudec László által Sanghaj metropoliszában hagyott építészeti örökségnek tovább kell virágoznia. Számunkra a Hudec által városunkban hagyott örökség továbbvitele és fejlesztése egyben annak a szellemi közegnek a felértékelése is, amely Sanghajt olyan egyedivé tette: a nemzetköziség és a multikulturalizmus”. Hszu Ming, a kiállítás másik kínai szervezője és kurátora szerint „lehetetlen Sanghaj történelmi építészetét tanulmányozni Hudec ismerete nélkül. Ami engem leginkább vonz Hudecben, az a Sanghajban maga után hagyott számos épület mellett az összetett kulturális háttere, valamint az, ahogyan Sanghaj nyitott világa és az építész kölcsönösen erősítették egymást”.