Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó.
Nyitókép: Gordon Eszter/Filmsquad
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó. Hogy ez az általa igencsak szégyellt féléves intermezzo nem ment feledésbe, nagyrészt a Bolond Istóknak köszönhető. Az ironikus hangvételű elbeszélő költemény második éneke körülbelül harminc évvel az érdekes kis életkitérő után született, a címszereplő alakjában egykori önmagát megrajzoló költő pedig a korábbiaknál jóval megengedőbben szemléli benne a lét – beleértve a sajátját is – tragikomédiáját.
Nem véletlenül lett ez a címe a róla készült filmnek, ahogyan nem véletlen, hogy éppen ezt az epizódot gondolták ily módon mozgóképen is feldolgozni,
amikor az átéltek hatására az örök emberi-írói alapdilemma – hogyan lehet „ember lenni mindég, minden körülményben” – csírái megjelennek Arany János lelkében.
Az eredetileg a televízióba szánt alkotást idén a kategória legjobbjának választottak a Magyar mozgókép fesztiválon, és nem is érdemtelenül: ha a körmünket nem rágjuk is le izgalmunkban, egész jól elszórakozunk ezen az érdekes kis road movie-n.
Amelyben a Hubay Emmánuel Színi Társulatát követhetjük nyomon Debrecentől Máramarosszigetig, illetve ifjú főhősünk hirtelen és annak rendje és módja szerint helyenként igen fájdalmas felnövését – nem csak lelki értelemben. Aranyt a színművészeti egyetemen frissen végzett Liber Ágoston játssza szerethető naivsággal és komolykodással,
de igazán a karakteres mellékszereplők viszik el a show-t.
Így az egyszerre nagylelkű és kegyetlen színigazgató Hubay, valamint a színésznőként és asszonyként is mellőzött, büszke felesége; Pál András és Jordán Adél nyilván már rutinból tudnák hozni ezeket a hozzájuk szerepkörileg különösen passzoló figurákat, ezt szerencsére egy pillanatig nem lehet tetten érni. Úgy általában is mindenki egész jól „komédiázik”, így ha a sztori és a kivitelezés olyan is, mintha csak vázlata volna egy később nagyjátékfilmnek, érdemes a Bolond Istóknak egyestényi esélyt adni a moziban.
(Bolond Istók. Rendezte Rohonyi Gábor. 2024)
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A 11 éves gyerek gyilkosa nem büntethető, mivel a huszonnégy éve elkövetett bűncselekmény idején még fiatalkorú volt, így a büntethetősége tizenöt év után elévült.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
