Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó.
Nyitókép: Gordon Eszter/Filmsquad
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó. Hogy ez az általa igencsak szégyellt féléves intermezzo nem ment feledésbe, nagyrészt a Bolond Istóknak köszönhető. Az ironikus hangvételű elbeszélő költemény második éneke körülbelül harminc évvel az érdekes kis életkitérő után született, a címszereplő alakjában egykori önmagát megrajzoló költő pedig a korábbiaknál jóval megengedőbben szemléli benne a lét – beleértve a sajátját is – tragikomédiáját.
Nem véletlenül lett ez a címe a róla készült filmnek, ahogyan nem véletlen, hogy éppen ezt az epizódot gondolták ily módon mozgóképen is feldolgozni,
amikor az átéltek hatására az örök emberi-írói alapdilemma – hogyan lehet „ember lenni mindég, minden körülményben” – csírái megjelennek Arany János lelkében.
Az eredetileg a televízióba szánt alkotást idén a kategória legjobbjának választottak a Magyar mozgókép fesztiválon, és nem is érdemtelenül: ha a körmünket nem rágjuk is le izgalmunkban, egész jól elszórakozunk ezen az érdekes kis road movie-n.
Amelyben a Hubay Emmánuel Színi Társulatát követhetjük nyomon Debrecentől Máramarosszigetig, illetve ifjú főhősünk hirtelen és annak rendje és módja szerint helyenként igen fájdalmas felnövését – nem csak lelki értelemben. Aranyt a színművészeti egyetemen frissen végzett Liber Ágoston játssza szerethető naivsággal és komolykodással,
de igazán a karakteres mellékszereplők viszik el a show-t.
Így az egyszerre nagylelkű és kegyetlen színigazgató Hubay, valamint a színésznőként és asszonyként is mellőzött, büszke felesége; Pál András és Jordán Adél nyilván már rutinból tudnák hozni ezeket a hozzájuk szerepkörileg különösen passzoló figurákat, ezt szerencsére egy pillanatig nem lehet tetten érni. Úgy általában is mindenki egész jól „komédiázik”, így ha a sztori és a kivitelezés olyan is, mintha csak vázlata volna egy később nagyjátékfilmnek, érdemes a Bolond Istóknak egyestényi esélyt adni a moziban.
(Bolond Istók. Rendezte Rohonyi Gábor. 2024)
A ma kezdődő 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak magyar szempontból is erős a felhozatala. Itt debütál Nemes Jeles László és Deák Kristóf új mozija, és egész estés portréfilm rajzolja fel Bölöni László és Dargay Attila életét.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
Vérgőzös akcióvígjáték a család, a feleség, a gyerekek és persze a nagypapa fontosságáról. Senki 2. – kritika.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Pedig az a remény költözött a szívekbe, hogy egy ilyen összetartó, egyet akaró közösség tartósan, társadalmi méretekben is megteremthető.
Kényes témát csomagolt nevetős-megható road movie-ba első játékfilmjében a francia Enya Baroux. A Jó utat, Marie inkább a családi összetartozás fontosságáról, mintsem arról beszél, van-e joga az embernek megmondani, mikor óhajtja befejezni a földi pályafutását.
Hogyan indult el Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügye? Miként zajlik egy ilyen a döntés a Vatikánban? Kik a vértanúk, a boldogok, a szentek? Kovács Gergely okleveles posztulátort kérdeztük.
Gyomorforgató monológgal, sokkoló kijelentésekkel támadta ismét a magyar miniszterelnököt az énekes. A tiszások tapsikolva éljeneztek.
