Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó.
Nyitókép: Gordon Eszter/Filmsquad
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó. Hogy ez az általa igencsak szégyellt féléves intermezzo nem ment feledésbe, nagyrészt a Bolond Istóknak köszönhető. Az ironikus hangvételű elbeszélő költemény második éneke körülbelül harminc évvel az érdekes kis életkitérő után született, a címszereplő alakjában egykori önmagát megrajzoló költő pedig a korábbiaknál jóval megengedőbben szemléli benne a lét – beleértve a sajátját is – tragikomédiáját.
Nem véletlenül lett ez a címe a róla készült filmnek, ahogyan nem véletlen, hogy éppen ezt az epizódot gondolták ily módon mozgóképen is feldolgozni,
amikor az átéltek hatására az örök emberi-írói alapdilemma – hogyan lehet „ember lenni mindég, minden körülményben” – csírái megjelennek Arany János lelkében.
Az eredetileg a televízióba szánt alkotást idén a kategória legjobbjának választottak a Magyar mozgókép fesztiválon, és nem is érdemtelenül: ha a körmünket nem rágjuk is le izgalmunkban, egész jól elszórakozunk ezen az érdekes kis road movie-n.
Amelyben a Hubay Emmánuel Színi Társulatát követhetjük nyomon Debrecentől Máramarosszigetig, illetve ifjú főhősünk hirtelen és annak rendje és módja szerint helyenként igen fájdalmas felnövését – nem csak lelki értelemben. Aranyt a színművészeti egyetemen frissen végzett Liber Ágoston játssza szerethető naivsággal és komolykodással,
de igazán a karakteres mellékszereplők viszik el a show-t.
Így az egyszerre nagylelkű és kegyetlen színigazgató Hubay, valamint a színésznőként és asszonyként is mellőzött, büszke felesége; Pál András és Jordán Adél nyilván már rutinból tudnák hozni ezeket a hozzájuk szerepkörileg különösen passzoló figurákat, ezt szerencsére egy pillanatig nem lehet tetten érni. Úgy általában is mindenki egész jól „komédiázik”, így ha a sztori és a kivitelezés olyan is, mintha csak vázlata volna egy később nagyjátékfilmnek, érdemes a Bolond Istóknak egyestényi esélyt adni a moziban.
(Bolond Istók. Rendezte Rohonyi Gábor. 2024)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
Oscar-díjas filmben szerepelnek a patinás magyar márka termékei.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Hiába taszította le a Titanicot a trónról, ez sem volt elég a legjobb film díjához. Átadták az idei Oscar-díjakat: mutatjuk a nyerteseket, és azt is, mely világsztárok maradtak idén hoppon az Akadémiánál.
Megjelent Magyar Péter Tavaszi szél című filmje, amely a Tisza Párt vezetőjének történetét mutatja be. A Mandiner azonban úgy látta: több olyan ügy és botrány is van, amely nem kapott helyet az alkotásban.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
