Felvidéki várak, sokszor alig ismert helyszínek bukkannak fel egy páratlan vállalkozás keretében: videósorozat mutatja be a gazdag múltunkat a magyarság ősi területein.
Nyitókép: A stáb tagjai a saskői várfalon
Interjúalanyunk Sztruhár Izrael Diána szerkesztő-riporter, a regionális Carisma Tv társtulajdonosa, a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió és a hirek.sk hírportál külsős munkatársa.
*
Ismert, kevéssé ismert és gyakorlatilag ismeretlen felvidéki várakat, településeket, gazdag múltunk egy-egy szeletét mutatja be a Felföldi tájoló. Honnan jött a motiváció a nem mindennapi vállalkozáshoz, a rövid, csodálatos videókhoz?
Néhány évvel ezelőtt a budapesti Magyarság Háza megbízásából forgattunk útifilmeket Pozsonyról, Selmecbányáról, Bazinról, ekkor ismertük meg Korpás Árpádot, aki idegenvezetőként rendszeresen vezet csoportokat Szlovákiában. A forgatások alatt több olyan helyszínről is mesélt nekünk, amelyek számunkra ismeretlenek voltak. Elkezdtünk keresni magyar nyelvű kisfilmeket, videókat ezekről a helyekről, de alig találtunk.
Ekkor jött az ötlet, hogy
készítsünk egy sorozatot, amelyben olyan településeket, helyszíneket mutatnánk be, amelyek ma már szlovákok által lakottak, de van magyar vonatkozásuk.
Nem volt nehéz találni ilyen helyszíneket, hiszen a magyar tárgyi emlékek – épületek, szobrok, temetői sírok – ma is számos helyen ott vannak. Így született meg a Felföldi tájoló című ismeretterjesztő filmsorozat, amelyet a Magyar Kormány támogatásával készítünk. Felföldi tájoló néven a közösségi médiában, illetve a Youtube-on is jelen vagyunk, de regionális televíziók is vetítik a sorozatot.
Mi volt a cél? Mi a „hitvallás”?
Olyan sorozatot szerettünk volna készíteni, amely megszólítja a fiatalokat, számukra is fogyasztható módon mutatja be szülőföldünket, azokat a helyszíneket, amelyek fontos szerepet töltöttek be a magyar történelemben.
Akkor tudjuk igazán szeretni a szülőföldünket, akkor tudunk igazán kötődni hozzá, ha ismerjük annak értékeit.
Ezeket igyekszünk feltérképezni, bemutatni, hogy ne merüljenek a feledés homályába.
A filmekkel arra szeretnénk ösztönözni kicsiket és nagyokat, hogy keljenek útra, látogassák meg az egyes helyszíneket. Több általános és középiskolából is kaptunk visszajelzést, hogy a tanórák keretében vetítik a filmeket, sőt több olyan üzenet, fotó is érkezett, amelyek az általunk is bemutatott helyszíneken készültek. A statisztikai adatokból látjuk, követjük a nézettséget, de egy-egy személyes levél, fotó többet ér, mert megerősít bennünket, hogy nem hiába dolgozunk.
Kezdetben közel félórás filmeket készítettünk, de rá kellett jönnünk, hogy ebben a felgyorsult világban a nézők zöme az ilyen terjedelmű videók első néhány percét nézik meg, esetleg bele-belekattintanak. Ezért a következő évadban már rövidebb, 15 perces filmek készültek.
Igyekszünk a nézői igényekhez igazodni, s mivel
a legnépszerűbb részek a várakról szóló epizódok voltak, ezért tavaly Szombathy Viktor könyve alapján megfilmesítettük 56 felvidéki vár mondáját
a Száll a rege várról várra című sorozatban. A napokban pedig elkezdtük annak a száz részes sorozatnak a forgatását, amelyet majd ősztől láthatnak a nézők.
Úgy tudom, több bemutatott helyszínnel a legismertebb útifilmek sem foglalkoznak. Honnan sikerült összeszedni ezekhez a szükséges információkat?
Korpás Árpád idegenvezetőként jó ismerője az egyes helyszíneknek, magyar-történelem szakos tanári végzettséggel pedig a történelem is közel áll hozzá. Ő az, aki háttéranyagokat, mondákat, történeteket keres, összeállítja a tartalmi részt. Szlovák és magyar nyelvű szakirodalomból is dolgozik, így lehet korrekt képet adni a történelmünkről, amely itt, a Felvidéken szorosan összekapcsolódik a szlováksággal.
Az északabbra fekvő területeken alig találni magyar nyelvű ismertetőket egy-egy várban, múzeumban, viszont sok magyar turista érkezik ezekre a helyekre is.
Mindenhol nagyon szívélyesek, segítőkészek a stábbal,
örülnek, hogy népszerűsítjük ezeket a helyeket.
Hogyan készül egy kisfilm? Mi a metódus?
A terepbejáráson megnézzük a helyszíneket, hol, milyen engedélyek, feltételek mellett tudunk majd forgatni. A munkafolyamat nagyon összetett, sok adminisztratív teendővel, a legizgalmasabb rész mindig maga a forgatás. A stábból mindenképp meg kell említenem Sztruhár Györgyöt, aki rendezője, operatőre is a filmeknek, illetve Žáčik Viktort, aki a drónfelvételeket készíti.
Vannak kedvenc helyszínek, videók? Ha igen, melyik és miért?
Sok kedvenc helyszín van, szinte mindegyikhez kötődik valamilyen történet. Amikor például a saskői várnál forgattunk – épp egy részt rögzítettünk, Korpás Árpád a vár történetét mesélte el –, váratlanul megjelent néhány kecske, futottak felénk, én pedig ijedtemben a meredek domboldalban egy fa mögé bújtam.
A szulyói várhoz sziklába vájt kapaszkodók, létrák segítségével lehetett feljutni:
a tériszonyom miatt majdnem meghiúsult a forgatás, de erőt vettem magamon.
Lőcsén a Szent Jakab-templomban ránk zárta az ajtót a helyi plébános, mondván, hogy ő elmegy ebédelni, bennünket pedig legalább nem zavar majd senki forgatás közben.
Az egyik legmeghatóbb történet a zólyomlipcsei várhoz fűződik. A film megjelenése után
egy Amerikában élő férfi írt nekünk, aki az akkori Csehszlovákiában született,
és háború után a zólyomlipcsei várban nevelkedett, ahol rászoruló családoknak biztosítottak szállást. Azóta nem járt ott, a filmnek köszönhetően látta újra gyerekkorának kedves helyszínét.
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A magyar történelem tragikus szereplője, Deák Ferenc politikai ellenfele soha semmiben nem engedett, a teljes magyar önállóságot célozta meg, és kompromisszum helyett inkább fejbe lőtte magát.
A 10. századi hadjáratok csúcspontján a magyarok képesek voltak adófizetésre bírni a német királyt, Sankt Gallen kapcsán pedig semmi sem az, aminek látszik – erről egy zseniális szerzetes tehet.
A lovagrend tagjai között találjuk Károly Róbert merénylőjének a nevét, ők voltak a középkori koronaőrök, szívük tájékára hét betűt hímeztek, és manapság női tagokkal is büszkélkednek.
Már a neve is a honfoglalás utáni magyarsághoz kötődik: Csanád Szent István király távoli rokonságához tartozhatott. Máté Enikő írása.
A sikeres I. József zenét szerzett, fuvolázott, hadvezérkedett, az udvarhölgyeket hajkurászta, majd lenyomta a franciákat, kiegyezett a svédekkel, és a kurucokkal is a kompromisszumot kereste.
A terrorszervezet még nem kommentálta az amerikai elnök közlését.
Az oroszok kijevi és más ukrán városokban található támadási célpontokat jelöltek ki, többek között az elnöki hivatalt is – állítja az ukrán elnök.
