Sok kedvenc helyszín van, szinte mindegyikhez kötődik valamilyen történet. Amikor például a saskői várnál forgattunk – épp egy részt rögzítettünk, Korpás Árpád a vár történetét mesélte el –, váratlanul megjelent néhány kecske, futottak felénk, én pedig ijedtemben a meredek domboldalban egy fa mögé bújtam.
A szulyói várhoz sziklába vájt kapaszkodók, létrák segítségével lehetett feljutni:
a tériszonyom miatt majdnem meghiúsult a forgatás, de erőt vettem magamon.
Lőcsén a Szent Jakab-templomban ránk zárta az ajtót a helyi plébános, mondván, hogy ő elmegy ebédelni, bennünket pedig legalább nem zavar majd senki forgatás közben.
Az egyik legmeghatóbb történet a zólyomlipcsei várhoz fűződik. A film megjelenése után
egy Amerikában élő férfi írt nekünk, aki az akkori Csehszlovákiában született,
és háború után a zólyomlipcsei várban nevelkedett, ahol rászoruló családoknak biztosítottak szállást. Azóta nem járt ott, a filmnek köszönhetően látta újra gyerekkorának kedves helyszínét.