Íme, a felvidéki magyar múlt lebilincselő videókon – a sorozat készítője a Mandinernek

Nyitókép:  A stáb tagjai a saskői várfalon

Interjúalanyunk Sztruhár Izrael Diána szerkesztő-riporter, a regionális Carisma Tv társtulajdonosa, a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió és a hirek.sk hírportál külsős munkatársa.

*

Ismert, kevéssé ismert és gyakorlatilag ismeretlen felvidéki várakat, településeket, gazdag múltunk egy-egy szeletét mutatja be a Felföldi tájoló. Honnan jött a motiváció a nem mindennapi vállalkozáshoz, a rövid, csodálatos videókhoz? 

Néhány évvel ezelőtt a budapesti Magyarság Háza megbízásából forgattunk útifilmeket Pozsonyról, Selmecbányáról, Bazinról, ekkor ismertük meg Korpás Árpádot, aki idegenvezetőként rendszeresen vezet csoportokat Szlovákiában. A forgatások alatt több olyan helyszínről is mesélt nekünk, amelyek számunkra ismeretlenek voltak. Elkezdtünk keresni magyar nyelvű kisfilmeket, videókat ezekről a helyekről, de alig találtunk. 

Ekkor jött az ötlet, hogy 

 Nem volt nehéz találni ilyen helyszíneket, hiszen a magyar tárgyi emlékek – épületek, szobrok, temetői sírok – ma is számos helyen ott vannak. Így született meg a Felföldi tájoló című ismeretterjesztő filmsorozat, amelyet a Magyar Kormány támogatásával készítünk. Felföldi tájoló néven a közösségi médiában, illetve a Youtube-on is jelen vagyunk, de regionális televíziók is vetítik a sorozatot.

Mi volt a cél? Mi a „hitvallás”?

Olyan sorozatot szerettünk volna készíteni, amely megszólítja a fiatalokat, számukra is fogyasztható módon mutatja be szülőföldünket, azokat a helyszíneket, amelyek fontos szerepet töltöttek be a magyar történelemben. 

 Ezeket igyekszünk feltérképezni, bemutatni, hogy ne merüljenek a feledés homályába. 

A filmekkel arra szeretnénk ösztönözni kicsiket és nagyokat, hogy keljenek útra, látogassák meg az egyes helyszíneket. Több általános és középiskolából is kaptunk visszajelzést, hogy a tanórák keretében vetítik a filmeket, sőt több olyan üzenet, fotó is érkezett, amelyek az általunk is bemutatott helyszíneken készültek. A statisztikai adatokból látjuk, követjük a nézettséget, de egy-egy személyes levél, fotó többet ér, mert megerősít bennünket, hogy nem hiába dolgozunk. 

Kezdetben közel félórás filmeket készítettünk, de rá kellett jönnünk, hogy ebben a felgyorsult világban a nézők zöme az ilyen terjedelmű videók első néhány percét nézik meg, esetleg bele-belekattintanak. Ezért a következő évadban már rövidebb, 15 perces filmek készültek. 

Igyekszünk a nézői igényekhez igazodni, s mivel 

 a Száll a rege várról várra című sorozatban. A napokban pedig elkezdtük annak a száz részes sorozatnak a forgatását, amelyet majd ősztől láthatnak a nézők.

Úgy tudom, több bemutatott helyszínnel a legismertebb útifilmek sem foglalkoznak. Honnan sikerült összeszedni ezekhez a szükséges információkat?

Korpás Árpád idegenvezetőként jó ismerője az egyes helyszíneknek, magyar-történelem szakos tanári végzettséggel pedig a történelem is közel áll hozzá. Ő az, aki háttéranyagokat, mondákat, történeteket keres, összeállítja a tartalmi részt. Szlovák és magyar nyelvű szakirodalomból is dolgozik, így lehet korrekt képet adni a történelmünkről, amely itt, a Felvidéken szorosan összekapcsolódik a szlováksággal. 

Az északabbra fekvő területeken alig találni magyar nyelvű ismertetőket egy-egy várban, múzeumban, viszont sok magyar turista érkezik ezekre a helyekre is. 

 örülnek, hogy népszerűsítjük ezeket a helyeket.

Hogyan készül egy kisfilm? Mi a metódus?

A terepbejáráson megnézzük a helyszíneket, hol, milyen engedélyek, feltételek mellett tudunk majd forgatni. A munkafolyamat nagyon összetett, sok adminisztratív teendővel, a legizgalmasabb rész mindig maga a forgatás. A stábból mindenképp meg kell említenem Sztruhár Györgyöt, aki rendezője, operatőre is a filmeknek, illetve Žáčik Viktort, aki a drónfelvételeket készíti.

Vannak kedvenc helyszínek, videók? Ha igen, melyik és miért? 

Sok kedvenc helyszín van, szinte mindegyikhez kötődik valamilyen történet. Amikor például a saskői várnál forgattunk – épp egy részt rögzítettünk, Korpás Árpád a vár történetét mesélte el –, váratlanul megjelent néhány kecske, futottak felénk, én pedig ijedtemben a meredek domboldalban egy fa mögé bújtam. 

A szulyói várhoz sziklába vájt kapaszkodók, létrák segítségével lehetett feljutni: 

Lőcsén a Szent Jakab-templomban ránk zárta az ajtót a helyi plébános, mondván, hogy ő elmegy ebédelni, bennünket pedig legalább nem zavar majd senki forgatás közben. 

Az egyik legmeghatóbb történet a zólyomlipcsei várhoz fűződik. A film megjelenése után 

 és háború után a zólyomlipcsei várban nevelkedett, ahol rászoruló családoknak biztosítottak szállást. Azóta nem járt ott, a filmnek köszönhetően látta újra gyerekkorának kedves helyszínét.