Szörnyecskék és holt költők társaságában egy rakás filmklasszikus ünnepli a születésnapját júniusban

Nyitókép: Warner Bros. Pictures/Sunset Boulevard/Getty Images

Akadt már néhány születésnapos filmklasszikus, amiről megemlékeztünk az elmúlt hónapokban. Így például a Földet sivataggá tévő Mad Maxet, a mentális abúzus elnevezésére szolgáló, immáron 80 esztendős Gázlángot, valamint Indiana Jones két komolyabb jelentőségű kalandját is megünnepeltük, de olyan dömpinggel még nem találkoztunk, mint ami júniusban vár minket.

Természetesen az olyan kisebb és frissebb filmeket kihagyjuk, mint például az idén, hatodikán a kereken tizedik születésnapját ünneplő A holnap határa, helyette inkább a nagy és emlékezetes alkotásokat vesszük sorra. Persze ezeken felül is rátalálhatunk születésnapos kedvencekre, 23-án például a Drágám, a kölykök összementek! tölti be a 35-öt, 22-én pedig a Karate kölyök a 40-et. 

Volt egyszer egy Amerika

A C'era una volta in America (Once Upon a Time in America) Sergio Leone Amerika-trilógiájának lezárása a Volt egyszer egy Vadnyugat és az Egy marék dinamit után, amit 1984. június 1-én mutattak be Amerikában. A főbb szerepekben olyan sztárok láthatók, mint Robert De Niro és James Woods, vagy éppen Treat Williams, Joe Pesci és William Forsythe, de Sergio Leone spagettiwesternjeiből is felbukkant néhány ismert arc, így Mario Brega is.

A cselekmény öt utcagyerek történetén keresztül mutatja be a New York-i zsidó gettóban élők helyzetét és világát. Mindezt elsőre egy nagyon komolyan megvágott, nagyjából másfél órával rövidebb változat formájában mutatták be, ami nem okozott túl nagy sikert, 

Természetesen ehhez is Ennio Morricone írta a zenét, ami ezúttal is kitörölhetetlen dallamokkal gazdagította a filmzenék műfaját.

Holt költők társasága

Az ausztrál Peter Weir két filmet is fel tud mutatni, amit nagy valószínűséggel szinte mindenki látott, aki 1990 előtt született vagy legalább egy kicsit érdeklődik a klasszikusnak számító filmek iránt. Az egyik a zseniális, Jim Carrey tehetségét talán legjobban bizonyító, igen komoly és ma is aktuális témát boncolgató Truman Show, a másik pedig természetesen az a Holt költők társasága, ami június 2-án ünnepli 35. születésnapját, és amely a Disney+-on bármikor megnézhető.

A film 1959-ben játszódik, amikor is egy konzervatív szemléletű fiúiskolában tanuló tizenéves diákcsoport történetét mutatja be. A fiatalemberekre komoly hatással van irodalomtanáruk, Mr. Keating (Robin Williams), aki 

Többek között az ifjú Ethan Hawk is ezzel a szerepével futott be, de összességében elmondható, hogy a rendező örökérvényű darabot tett le az asztalra, és mindenki tudja, hogy miről van szó, ha felhangzik a híres „Ó, kapitány, kapitányom” sor.

Szellemirtók és Szörnyecskék

Június 8-án kereken 40 éves két családi horror vagy éppen horror-vígjáték, méghozzá a populárisabb fajtából, amit még azok is kedvelnek, akiket egyébként elriaszt a műfaj. Ezek közül az egyik a Vérbeli hajsza és a Piranha rendezőjének talán legnagyobb dobása, a Szörnyecskék, amellyel Joe Dante 

hiszen a kínai negyedből hozott, rendkívül cuki Gizmo kálváriája a belőle született szörnyetegekkel kimondottan szórakoztató, noha gyerekeknek azért eléggé félelmetes lehet, így óvatosan a megtekintésével. Hiába, a forgatókönyvért felelős Chris Columbus és a producer Steven Spielberg már akkor is tudta, mit csinál.

Emellett szintén 40 éves az Ivan Reitman (Ovizsaru, Ikrek) rendezte Szellemirtók, amely igazán szellemes filmben hozta össze Dan Aykroydot, Bill Murray-t, Rick Moranis és Sigourney Weavert, 

Persze az 1989-es (szintén júniusban, 16-án születésnapos) második epizód óta egyre kisebb sikerrel, ami az újraidézett folytatások minőségének ismeretében nem nagy meglepetés. A két klasszikus epizód azonban nagyon is ajánlható, de az igazi élmény ebben az esetben is a mozipremier volt.

A vad banda

Az ősi dakota közmondás szerint a májusi eső mellett bármely Peckinpah film is aranyat ér, az 1969. június 18-án bemutatott A vad banda (The Wild Bunch) esetében pedig ez különösen igaz. Az idén 55 éves western minden, amit annak idején az olasz mozikkal szemben az amerikai western nem mert megmutatni, és ami akkor még forradalminak számító vágási technikájával beírta magát a filmtörténelembe. Emellett a legjobb forgatókönyv Oscar-díjára jelölték, de Jerry Fielding zenéje is bekerült a legjobb eredeti filmzene kategóriába. Az alkotók pedig további díjakra lettek jelölve.

A vad banda talán amiatt is lett olyan híres, ahogy megmutatja, hogy a nyers férfiak miféle erőszakra képesek a túlélésért, 

Mára meghatározó klasszikus, nem csak a modern westernfilmeken belül, emellett Sam Peckinpah legismertebb alkotása, mondhatni főműve, ami ma is ugyanolyan karcos, mint készítésének idejében.

A nyolcadik utas: a Halál

A sci-fi-horror alapvetés, amivel az angol Sir Ridley Scott felhelyezte magát a térképre, valamint Dan O’Bannon forgatókönyvével és H. R. Giger látványterveivel és szörnyetegével olyan rémséget szabadított a világra, mely azóta is a popkultúra része. A Weyland-Yutani Bányászati Társaság Nostromo nevű szállítóhajója éppen hazafelé tartott, mikor utazása egy ismeretlen vészjelzés miatt félbeszakadt, a hajón élők sorsát pedig mára már szinte mindenki ismeri.

A Carlo Rimbaldi által életre keltett szörnyetegtől a popkulturális ikonná vált Ripley-ig (vagy éppen Jonesy-ig) sok minden akad, amiért az Alien emlékezetessé vált az utókornak, mindezt pedig 1986-ban James Cameron tökéletesítette A bolygó neve: Halállal. Persze ettől még az 1979-es A nyolcadik utas: a Halál a kiindulási pont, mégha merített is a mester, Mario Bava, 1965-ös, Vámpírok bolygójából (mindig ezek az olaszok!), éppen ezért a 22-én születésnapját ünneplő filmet érdemes néha újra elővenni, amihez ezúttal is a Disney+ a partner. Vagy éppen a Pesti Könyv Kiadó, ahol pont a hetekben jelent meg a filmből készült normál, valamint a nagyméretű, keményfedeles, limitált képregényalbum.

Batman

Bob Kane ikonikus képregényes hősével a nyolcvanas és a kilencvenes években nem is történhetett volna jobb dolog, mint az, hogy a sötét mesék álmodójának, Tim Burtonnek a karmai közé került. Szinte üdítő volt a karaktert a ‘60-as évek sorozata és Adam West után egy a képregényhez sokkal inkább hű megvalósításban látni, Michael Keatonnel a főszerepben, amit talán csak Christopher Nolan tudott évtizedekkel később felülmúlni, mikor Jack Nicholson Jokerének őrületére a fiatalon elhunyt Heath Ledger licitált rá. A június 23-án, idén 35 esztendős Batman is igazi klasszikus, ehhez pedig karakterein, avagy színészein túl Danny Elfman örökérvényű zenéje asszisztál.

Persze mondhatjuk, hogy a Batman „csak” egy képregényfilm, egy sötét mese, amit később Nolan tett valóságosabbá, míg antihősét 2019-ben Todd Phillips emelte ki a képzelet világából, hogy a Jokerrel adjon neki új, a teljes téboly mezsgyéjén táncoló életet, de azért Tim Burton születésnaposa is több annál, mint csak egy képregényfilm. Popkulturális ikon, amelynek sötétbe és Gotham ködébe vesző vízióira Prince vonaglott úgy, ahogy más nem lett volna képes, ezt a varázslatot pedig ‘92 júniusában (ni, még egy születésnapos!) a Batman visszatér követte, még tökéletesebb feldolgozásként, még tökéletesebb zenével,