| Győrffy Ákos |
A 2020-ban elhunyt Tornai József a 20. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja volt. Akkor többek között ezt írtam róla a Mandiner.hu-n: „Olyan mélyre ásott, hogy az olvasó néha tényleg beleszédül, és elgondolkodik azon, hogy képes-e követni a szerzőt az emlékezés és a fájdalom sötét ösvényein. Tornai költészetében egyébként is van valami szédítő, delejes hatás. Az archaikus költészet elemi ereje élt benne, a ráolvasások, a varázsformulák mágikus tartalmai. Versei bizonyos értelemben egyáltalán nem voltak modernek, inkább az látszott általuk, hogy milyen lehetett a költészet kezdete, amikor még nem is költészetnek nevezték, hanem tisztán szakrális aktus volt.” Ha kézbe vesszük a költő összegyűjtött verseit tartalmazó Csillaganyám, csillagapám című köteteket, szám szerint négyet, azt kell látnunk, hogy az életmű valóban nemcsak méreteiben, de mélységeiben is szédítő. E szédületet csak fokozza, hogy Tornai költészetét mindenestül átjárta a transzcendencia. Nem a vallások tételes dogmáit látjuk itt viszont, inkább a Kelet spiritualitása adja a versek legjavának alapját. Vagy inkább a keresztény misztika és a buddhizmus sajátos keveredéséről van szó. Ennek járt utána a költői fia, Tornai Szabolcs filozófus, író a nemrég megjelent Az Egy álma a Kettőről című kötetében. Neki könnyű, mondhatnánk, mert a legközelebbről látta e költészet alakulását. Holott ez a közelség ilyenkor inkább nehézség, mert könnyen az elfogultság csapdájába vezethet. Tornai Szabolcs nem sétált bele a csapdába, nem hallgatott az elfogultság szirénhangjaira, hanem – szinte buddhista kedéllyel – olyan könyvet írt, amely elhagyja az irodalomtörténet megszokott ösvényeit. Olvasmányosan és szuggesztív hangon arról beszél, hogy miben is áll Tornai József költészetének végtelensége. Mert ami e költészet lényegét jelenti, az a szavakon túl van, az „egészben”. Tornai Szabolcs kötetének nagy erénye, hogy elvezeti olvasóját ennek a költészetnek a forrásvidékére, a „létezést túlragyogó semmi” közelébe.
(Tornai Szabolcs: Az Egy álma a kettőről – Tornai József keletisége. Gondolat Kiadó – MMA MMKI, 2024)
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Nem bírják feldolgozni a Békemenet sikerét.
Egy szinte ismeretlen youtuber interjút készített Orbán Viktor édesanyjával, aki pacekba megválaszolt minden feltett kérdést.
