Az elismerésben mások mellett Karikó Katalin, Visky András, Orvos-Tóth Noémi és Mező Gábor részesült, az irodalmi emlékdíjat Szőcs Géza kapta. De ami a legfontosabb: most már tényleg együtt olvasunk!
(Nyitóképen: Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója, Karikó Katalin és Köbli Gyula, a Libri-Bookline vezérigazgatója. Fotó: Libri)
„[H]isszük, hogy amikor a magyar irók odalépnek a magyar közönség elé: s élőszóval, felolvasásokkal, beszédekkel, szinpadon, rádión, könyvön, falragaszon, ujságcikkeken át agitálnak a könyvért: ezt nemcsak magukért csinálják, nemcsak az irodalomért, hanem
mindenekfölött a magyarság egyeteméért. Az olvasóért, aki nélkül süket fülekre és vak szemekre talál a legnagyszerübb gondolat is” –
indokolta meg több mint kilencvenöt évvel ezelőtt Supka Géza, az Ünnepi könyvhét megálmodója és kiharcolója, miért van szüksége a nemzetnek legalább évi egy olyan alkalomra, amikor az irodalomra, az írókra, a könyvre és – ugyanolyan ranggal – az olvasókra tényleg kitüntetett figyelem irányul.
Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi hibernáció után most új formában és az „Együtt olvasunk” mottóval visszatérő Libri Irodalmi Díj átadóját ehhez az alkalomhoz igazították, és
a könyvhét eredeti céljához is közelítve („az olvasóért”) az eddigi kettő helyett ezúttal tizenkét kategóriában osztották ki az elismeréseket.
De talán nem is ez volt a legfontosabb változás, hanem hogy a korábbi kiválasztási metódust, miszerint ötfős zsűri dönt a legjobbról egy szakemberek előválogatta tízes listából, és ebből kerül ki a közönségkedvenc is,
felváltotta egy merőben másféle válogatási szempont.
Méghozzá egy olyan, amelyet szűk szakmai berkekben lehet vitatni, meg végtelen vitákat gerjeszteni a minőség és mennyiség összefüggéseiről, de egy biztos, a szubjektivitásnak, ízlés-, stílus- és világlátásbéli egyezőségeknek vagy különbözőségeknek vajmi kevés szerepe van benne – így, ha úgy tetszik, demokratikusabb és igazságosabb is.
Lefordítva: idén azok kapták a Libri-díjakat, akiknek a könyvei a legnagyobb példányszámban keltek el az adott kategóriában, és pont.
„Mi a könyveket szeretjük. Mindenféle könyvet szeretünk. Szeretjük a gyermekirodalmat, a szórakoztató irodalmat, a krimiket, a romantikus történeteket, a szépirodalmat, a tényirodalmat, a történelmi és a dokumentarista történeteket. (…) Nem kizárólag egy zsáner értékes. Szerintünk minden értékes, a szerzők írjanak bármilyen stílusban, rendkívül fontos a tevékenységük, és elismerésre méltó, hiszen miattuk lesznek olvasók; a gyermekirodalmi szerzők miatt lesznek majd felnőtt olvasók, és a felnőtt olvasókat is meg kell tartani” – indokolta meg az átadón Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója, miért döntöttek a megújítás mellett.
A döntés helyességét igazolja, hogy bármilyen meglepő is, most kiderült: a közönségnek is lehet helyes értékítélete.
Legalábbis nehezen hihető, hogy bármely szakmai zsűri vitatkozna azzal, hogy többek között Visky András Kitelepítés című regénye, Karikó Katalin életrajza, Szőcs Géza Összegyűjtött versei vagy az életműdíjas Marék Veronika ne szolgált volna rá százszázalékosan egy ilyen kitüntetésre.
A díjátadó leghumorosabb pillanatait egyébként éppen a két említett hölgynek köszönhettük,
Karikó Katalin gyorsan megjegyezte, hogy se irodalmi Nobelt, se folytatást ne várjon tőle senki,
Marék Veronika pedig azt, hogy nemrég egy új kalandba vágott bele, azaz „odáig züllöttem, hogy életemben először felnőtteknek írok, egy családregénnyel próbálkozom”.
1. Az év közönségkedvence (a 2023-as év a legnagyobb eladási példányszámú könyve):
Frei Tamás: Puccs Moszkvában
2. Az év szépirodalmi könyve (a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve):
Náray Tamás: Barbara – A végzet
3. Az év tényirodalmi könyve (a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve):
Karikó Katalin: Áttörések
4. Az év legsikeresebb debütáló könyve
(a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott debütáló könyve):
Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia
5. Az év történelmi tényirodalmi könyve (a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott történelmi témájú tényirodalmi könyve):
Mező Gábor: A kultúra megszállása
6. Az év üzleti könyve (a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyve):
Walter Isaacson: Elon Musk
7. Az év határon túl legnépszerűbb könyve (a 2023-as év határon túl legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve):
Visky András: Kitelepítés
8. Az év gyerekkönyve (a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott könyve a 0–12 éves korosztály körében):
Bartos Erika: A csigaház kincsei
9. Libri irodalmi emlékdíj:
Szőcs Géza: Összegyűjtött versek
10. Libri évtizedek közönségkedvence (az elmúlt 16 év legjobb eladási számait hozó könyve):
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
11. Libri évtizedek kedvenc gyerekkönyve (az elmúlt 16 év legjobb eladási számait hozó gyerekkönyve):
Berg Judit: Rumini
12. Szerzői életműdíj gyerekirodalom kategóriában:
Marék Veronika
Az ifjú kutatóval, a Karikó Katalint által alapított JATE-díj első kitüntetettjével fiatalon elért sikerről, feltüzelhető középiskolásokról és baktériumoknak ellenálló antibiotikumokról beszélgettünk. Interjúnk.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Visszaélnek a Nobel-díjas professzor nevével és képmásával.
November 5-ig adhatjuk el voksunkat a tizenkét kategória 10-10 jelöltjére!
Ismét hatalmas elismerést kapott hazánk Krasznahorkai László kitüntetésével. Szinte hihetetlen, de az újabb magyar Nobel-díjast faképnél hagyta első angol fordítója.
Eredményes tárgyaláson van túl Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Kőkeményen ráfekszenek a fegyverkezésre.
