A rejtett részletek, apró érdekességek megjelenítésével kultúrtörténeti, társadalomtörténeti információk tömegét lehet közvetíteni – mondja el a Mandinernek a Történelmi Animációs Egyesület elnöke.
Nyitókép: Youtube
Elragadó animációs videó készült nemrég a hódoltsági Várhegyről. A film gyártója a Történelmi Animációs Egyesület: Pestről, a Tabánról, a Vízivárosról és a Rác fürdőről is készítettek videókat, ezek megtekinthetőek a Youtube-on. Interjúalanyunk Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke – a videó cikkünk végén látható!
*
Tavaly a török kori Pestről, idén a török kori Budáról jelent meg átélhető, korhű, pár perces animáció. Miben volt más Budával foglalkozni, a Várhegyet megjeleníteni?
A török kori Pest-Buda nagyrekonstrukció megkoronázása volt a Várhegy beépítése. A Tabán, Pest, az Alsóváros és a Felhévizek négy évig tartó rekonstrukciója során
csak kerülgettük a forró kását; a Felső város és a vár pusztuló gótikájának megjelenítését.
Míg a többi városnegyedben csak elvétve lelhetők fel a középkor nyomai, addig a Várhegy romjai, utcaszerkezete, korabeli ábrázolásai és leírásai sokkal pontosabb rekonstrukciót tesznek lehetővé és követelnek meg. Szerencsére a Google Earth alapú térben minden házsarok, minden boltozat a helyére illeszthető.
Melyek voltak a fő különbségek Buda és Pest között a hódoltság alatt?
A hasonlóságot könnyebb megmondani: mindkettő várfallal volt körülvéve. De még ez sem teljesen igaz, hiszen a 17. század végén a pesti Duna partot csak egy palánk védte. Haszontalan lett volna falat építeni, mert a tüzérség fejlődésével a budai oldal magaslatai teljesen leuralták a pesti síkságot.
Pest a török korban akár el is tűnhetett volna, ha nem marad meg a dunai hídfő szerepköre és nem válik a marhahajtás egyik megállójává.
Ha címkézni szeretnénk az egyes városrészeket, akkor Pest a zsúpfedeles, vályogházas falu, a Tabán az észak-balkáni magas, zsindelytetős építkezés világa, az Alsóváros déli negyedei árasztanak leginkább törökös hangulatot, a várhegy pedig őrzi gótikus arculatát. Ebben a színes városképben az ón- és cserépkupolák és karcsú, magas minaretek jelzik leginkább, hogy Pest-Buda a keleti világ része lett.
Ezt is ajánljuk a témában
Oszmán hangulatok a középkori város romjain, istállónak használt paloták, fürdők, rózsakertek, mindennapi élet. Animáción elevenedik meg a hódoltsági Pest, ahol a mostani helyszínek feltüntetésével válik teljessé az élmény.
Mely helyszínek tűnnek fel az új animációban? Mi volt a fő koncepció ezek megjelenítésében?
Ez a filmecske már az őszre tervezett ismeretterjesztő filmet előlegezi meg, persze, lesz még egy „hivatalos” előzetes is. Tetszés szerint válogattunk a tipikus budavári helyszínekből. Feltűnik a bécsi kapu, a mai Szentháromság-tér, Luxemburgi Zsigmond palotájának romjai, a Dísz-tér, vagy a Táncsics utcai nagy zsinagóga.
A célunk nem csak egy építészettörténeti rekonstrukció, hanem
a kor és a hely hangulatának a megragadása.
Ezért igyekszünk a környezetet is valósághűvé, korhűvé tenni, kisebb helyszíneket, belső tereket berendezni használati tárgyakkal, és élettel tölteni meg az utcákat, tereket.
Olyan apró, de beszédes történelmi részletekre is hangsúlyt helyezünk, mint a bécsi kapura aggatott őslénycsontok, vagy az egyetlen szobor, melynek a török megkegyelmezett, vagy az öszvérekből álló élő futószalag, mely a vár vízellátását biztosította. Úgy vélem, hogy a rejtett részletek, apró érdekességek megjelenítésével kultúrtörténeti, társadalomtörténeti információk tömegét lehet közvetíteni a rekonstrukcióban.
Ahogy említette, szeptemberben érkezik tehát egy 50 perces ismeretterjesztő film az Önök gondozásában, mely a török kori Pest-Budát mutatja be. Animációról van szó, vagy valami másról? Mire számíthatunk formai és tartalmi tekintetben?
A film a klasszikus ismeretterjesztő filmek (Spektrum, History Channel) eszközeivel dolgozik.
A gerincét a rekonstrukció adja, de a korabeli ábrázolásokkal, tárgyi emlékekkel, és a város mai képével összefűzve.
A célunk, hogy a néző minden pillanatban tökéletesen tudjon tájékozódni Pest-Budán a múltban és a jelenben egyaránt. Ha a megfelelő atmoszférát is sikerül megteremteni, akkor egy virtuális időutazásra számíthatunk.
Más is van a talonban?
Tervünk szerint a török Pest-Buda megfilmesítése a prototípusa lesz egy olyan sorozatnak, mely a főváros minden fontos korszakával foglalkozik.
A reális vállalásunk a római kori Aquincum és tágabb környezete rekonstrukciója,
melyet ősszel fogunk elkezdeni, de a török korról sem feledkezünk meg: építjük Pest-Buda 1686-os ostrom alatti állapotát, a budai hegyekig terjedő ostromsáncokat táborokat, tüzérségi állásokat. Ha a szerencsénk úgy fordul, cselekménnyel töltjük meg ezeknek a monumentális harci cselekményeknek a színtereit.
Íme, az animáció:
Az egyik helyi lakó elmondta, hogy „ilyen borzalmat sosem látott a csendes, jól szituált budai utcácska” .
A magyar embereket célozza a Budavári Palota újjászülető kulturális élete.
Csodálatos animáció készült a legnagyobb feltárt Árpád-kori faluról, Kánáról, ahol a hangok és a grafika teljes átélhetőséget biztosítanak – magas szakmai szinten. A vezető régésszel is beszéltünk!
„Most kell mindent beleadni, hiszen vasárnap nagy lesz a tét!” – fogalmazot Dombi Rudolf, a II. kerület indulója.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
