Így nézett ki a budai Várhegy a török korban – animációval repülhetünk a múltba
2024. június 12. 15:52
A rejtett részletek, apró érdekességek megjelenítésével kultúrtörténeti, társadalomtörténeti információk tömegét lehet közvetíteni – mondja el a Mandinernek a Történelmi Animációs Egyesület elnöke.
2024. június 12. 15:52
8 p
16
0
114
Mentés
Nyitókép: Youtube
Elragadó animációs videó készült nemrég a hódoltsági Várhegyről. A film gyártója a Történelmi Animációs Egyesület: Pestről, a Tabánról, a Vízivárosról és a Rác fürdőről is készítettek videókat, ezek megtekinthetőek a Youtube-on. Interjúalanyunk Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke – a videó cikkünk végén látható!
*
Tavaly a török kori Pestről, idén a török kori Budáról jelent meg átélhető, korhű, pár perces animáció. Miben volt más Budával foglalkozni, a Várhegyet megjeleníteni?
A török kori Pest-Buda nagyrekonstrukció megkoronázása volt a Várhegy beépítése. A Tabán, Pest, az Alsóváros és a Felhévizek négy évig tartó rekonstrukciója során
csak kerülgettük a forró kását; a Felső város és a vár pusztuló gótikájának megjelenítését.
Míg a többi városnegyedben csak elvétve lelhetők fel a középkor nyomai, addig a Várhegy romjai, utcaszerkezete, korabeli ábrázolásai és leírásai sokkal pontosabb rekonstrukciót tesznek lehetővé és követelnek meg. Szerencsére a Google Earth alapú térben minden házsarok, minden boltozat a helyére illeszthető.
Melyek voltak a fő különbségek Buda és Pest között a hódoltság alatt?
A hasonlóságot könnyebb megmondani: mindkettő várfallal volt körülvéve. De még ez sem teljesen igaz, hiszen a 17. század végén a pesti Duna partot csak egy palánk védte. Haszontalan lett volna falat építeni, mert a tüzérség fejlődésével a budai oldal magaslatai teljesen leuralták a pesti síkságot.
Pest a török korban akár el is tűnhetett volna, ha nem marad meg a dunai hídfő szerepköre és nem válik a marhahajtás egyik megállójává.
Ha címkézni szeretnénk az egyes városrészeket, akkor Pest a zsúpfedeles, vályogházas falu, a Tabán az észak-balkáni magas, zsindelytetős építkezés világa, az Alsóváros déli negyedei árasztanak leginkább törökös hangulatot, a várhegy pedig őrzi gótikus arculatát. Ebben a színes városképben az ón- és cserépkupolák és karcsú, magas minaretek jelzik leginkább, hogy Pest-Buda a keleti világ része lett.
Oszmán hangulatok a középkori város romjain, istállónak használt paloták, fürdők, rózsakertek, mindennapi élet. Animáción elevenedik meg a hódoltsági Pest, ahol a mostani helyszínek feltüntetésével válik teljessé az élmény.
Mely helyszínek tűnnek fel az új animációban? Mi volt a fő koncepció ezek megjelenítésében?
Ez a filmecske már az őszre tervezett ismeretterjesztő filmet előlegezi meg, persze, lesz még egy „hivatalos” előzetes is. Tetszés szerint válogattunk a tipikus budavári helyszínekből. Feltűnik a bécsi kapu, a mai Szentháromság-tér, Luxemburgi Zsigmond palotájának romjai, a Dísz-tér, vagy a Táncsics utcai nagy zsinagóga.
A célunk nem csak egy építészettörténeti rekonstrukció, hanem
a kor és a hely hangulatának a megragadása.
Ezért igyekszünk a környezetet is valósághűvé, korhűvé tenni, kisebb helyszíneket, belső tereket berendezni használati tárgyakkal, és élettel tölteni meg az utcákat, tereket.
Olyan apró, de beszédes történelmi részletekre is hangsúlyt helyezünk, mint a bécsi kapura aggatott őslénycsontok, vagy az egyetlen szobor, melynek a török megkegyelmezett, vagy az öszvérekből álló élő futószalag, mely a vár vízellátását biztosította. Úgy vélem, hogy a rejtett részletek, apró érdekességek megjelenítésével kultúrtörténeti, társadalomtörténeti információk tömegét lehet közvetíteni a rekonstrukcióban.
Ahogy említette, szeptemberben érkezik tehát egy 50 perces ismeretterjesztő film az Önök gondozásában, mely a török kori Pest-Budát mutatja be. Animációról van szó, vagy valami másról? Mire számíthatunk formai és tartalmi tekintetben?
A film a klasszikus ismeretterjesztő filmek (Spektrum, History Channel) eszközeivel dolgozik.
A gerincét a rekonstrukció adja, de a korabeli ábrázolásokkal, tárgyi emlékekkel, és a város mai képével összefűzve.
A célunk, hogy a néző minden pillanatban tökéletesen tudjon tájékozódni Pest-Budán a múltban és a jelenben egyaránt. Ha a megfelelő atmoszférát is sikerül megteremteni, akkor egy virtuális időutazásra számíthatunk.
Más is van a talonban?
Tervünk szerint a török Pest-Buda megfilmesítése a prototípusa lesz egy olyan sorozatnak, mely a főváros minden fontos korszakával foglalkozik.
A reális vállalásunk a római kori Aquincum és tágabb környezete rekonstrukciója,
melyet ősszel fogunk elkezdeni, de a török korról sem feledkezünk meg: építjük Pest-Buda 1686-os ostrom alatti állapotát, a budai hegyekig terjedő ostromsáncokat táborokat, tüzérségi állásokat. Ha a szerencsénk úgy fordul, cselekménnyel töltjük meg ezeknek a monumentális harci cselekményeknek a színtereit.
Csodálatos animáció készült a legnagyobb feltárt Árpád-kori faluról, Kánáról, ahol a hangok és a grafika teljes átélhetőséget biztosítanak – magas szakmai szinten. A vezető régésszel is beszéltünk!
A leendő elnök megnevezte a majdani külügyminisztert is. Tulsi Gabbard, mint korábbi demokrata elnökjelölt, széles támogatottságot élvez mindkét nagy pártban.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 114 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Welszibard
2024. június 12. 18:12
Egy török által elfoglalt és a fejlődésében megrekedt királyi vár és város sajnos, körülbelül ilyen lehangolóan nézhetett ki. Ennél rosszabbul csak Buda ostroma és visszafoglalásakor, valamint 1945 februárjában nézett ki.
Én hitelesnek és valóságosnak tartom a videót, sajnos nem sok fényes korszaka volt a magyar történelemnek , amiből lelkesítő animációt lehetne csinálni, mint Vörösmarty Mihály írja: "Régi dicsőségünk, hol késel a éji homályban? " (Zalán futása c. romantikus eposzában).
Egyébként a Feszty panoráma körkép egyik festőjének, Újváry Ignácnak, van egy kisebb méretű panoráma festménye amely a törökkori Budavárat ábrázolja a Dunával, mecsetekkel, és a hajóhíddal Pest felé. A kép ki volt állítva az 1896-os millenniumi "Ősbudavára" nevű építmény egyik épületében. A kép meglepően hasonló az animációban ábrázoltakhoz.
Mátyás Európa hírű városát a 150 év alatt lelakták és a több ostrom sem használt a városképnek. Szomorú látni. Mátyás palotája még inkább megsínylette, mert a szultán egyszer abban lakott és a Padisah után senki sem méltó arra, hogy ott lakjék. A budai pasák sem itt laktak. Viszont nem is költöttek rá és az idők folyamán egyre inkább lepusztult. Végül lőporrobbanás törölte el végleg.
VaLAMIKOR, MINDEN ÉPÜLET ÚJ VOLT. ÚJ TETŐ, VAKOLAT, HABARCS STB.
Tehát, ha rekonstruálunk egy régi város-, városrész állapotot, akor nem lehet az, hogy minden épület, máló, romos, hámló, rozoga, korhadt, beomló tetejű..., néhány, legalább az újak, újak. Meg, régen is volt tatarozás. Miért gondolják azt, hogy a régi korok, csupa züllés?