Tiszta forrás, Buddha-passió és bantu punkok – hamarosan indul a Bartók Tavasz!

2024. március 27. 18:37

Az idén április 5. és 14. között megrendezett összművészeti fesztivál célja bepillantást nyújtani Bartók Béla lenyűgöző életművébe, és a bartóki kreativitást, alkotói szemléletet megjeleníteni számtalan műfajban a komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig.

2024. március 27. 18:37
null
Farkas Anita

Nyitókép: A Les Ballets de Monte-Carloelőadása, a Hamupipőke április 5-én látható az Erkel Színházban a Budapest Tavasz keretében. (Müpa)

***

Ha már van egy ilyen fantasztikus művészünk, mint Bartók Béla, a 20. század egyik legnagyobbja, aki ekkora hatást gyakorolt a világra, kötelességünk továbbvinni az örökségét. Sőt, nem egyszerűen továbbvinni, de az általa adott inspirációt tovább használni, azt állandóan fejleszteni is” – indokolja meg Káel Csaba, miért éppen Bartók nevét kapta a 2021-ben általuk útjára indított összművészeti fesztivál. 

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek célja minden évben ugyanaz: bepillantást engedni Bartók lenyűgöző életművébe, illetve nem feltétlenül közvetlen módon, de Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét megjeleníteni számtalan műfajban a kortárs komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak közreműködésével.

  Káel Csaba a Bartók Tavasz Művészeti Hetek beharangozó sajtótájékoztatóján (Fotó: Posztós János/Müpa)                           

A kezdet, négy éve nem volt éppen egyszerű, hiszen a koronavírus-járvány miatt az összes program az online térbe tevődött át: a világhírű művészek, együttesek a saját helyszíneikről – többek között a londoni Royal Albert Hallból vagy a milánói Scalából –  játszották el a műsorukat. 

Közhely, de tényleg minden rosszban van valami jó. Mivel akkor mindegyikük hangsúlyosan jelezte, hogy az adott előadás a Bartók Tavasz keretén belül zajlik, a fesztivál rögtön európai környezetben startolt, és óriási pozitív visszhangja volt. Ahogyan az azóta, hála istennek, rendes menetben végigvitt második és harmadik alkalomnak is. 

A térségnek az egyik legfontosabb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát a budapesti Bartók Tavasz, amely a hazai közönség mellett rengeteg, fizetőképes külföldi turistát is vonz a magyar fővárosba” 

– mondja a Müpa vezetője. 

Káel Csaba szerint mindezzel ráadásul Bartók Béla neve is újra és újra fókuszba kerül, emlékeztetvén rá mindenkit, hogy a személyiségével, a gyűjtő- és feldolgozó tevékenységével és a mindezt esszenciaként magába sűrítő, ám teljesen egyedi és új utakat bejáró zenéjével milyen hatást gyakorolt – és gyakorol a mai napig – nem csupán a magyar, de a világzenére is. 

Miért annyira fontos nekünk Bartók? Sok más mellett azért, mert Kodály Zoltánnal, Lajtha Lászlóval és másokkal együtt visszanyúlt a gyökereinkhez; a XX. század első felében, az utolsó pillanatokban elkezdték kibányászni a még teljes egészében vagy már csak nyomokban meglévő zenei kincseinket. Bartók ugyanakkor nem elégedett meg a magyar vonatkozások feltárásával, a közép-európai örökséget is kutatta, sőt, Törökországba és Észak-Afrikába is eljutott e céllal. És nemcsak hogy gyűjtött, hanem mindent, amit talált,

 a saját művészetén keresztül alakította át aktuális és a mai napig meglepően friss művészetté” 

– magyarázza Káel Csaba.

Így nem meglepő, hogy a Bartók Tavasz fő célja sem más, mint hogy ez a régi és új keresztezéséből született, elképesztően szerteágazó, a világzene egyik bölcsőjeként számontartott bartóki világ a mi korunkhoz is a lehető legközelebb kerüljön – maximálisan tiszteletben tartva persze az ihletadó örökségét. 

 

Ízelítő a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjaiból:

Budapest Ritmo: az április 11–13. között az Akváriumban Klubban megrendezett eseményre a világ számos pontjáról érkeznek zenészek, köztük nemcsak világsztárok, de eredeti adatközlők is; Közép-Európa egyik legjelentősebb világzenei fesztiválján a szcéna legfrissebb előadóit láthatjuk Afrikától a Balti-tengerig, a bantu punk képviselőitől az észt hárfásokon és balkáni rezeseken keresztül a fúziós etnojazz-zenészekig. Magyar vonatkozásban a dél-alföldi virtus és bolgár spiritusz találkozik a Ritmo színpadán: Theodosii Spassov és hazai alkotótársa, Ágoston Béla két zenei hagyományából és a jazz mindent feloldó szabadságából hoz létre egyszeri és megismételhetetlen kísérletet.

A Bantu Continua Uhuru Consciousness (BCUC) bantu punk Soweto szívéből, 20 perces számokkal. Április 12-én az Akvárium Klub NagyHallban (Fotó: Budapest Ritmo)

Buddha-passió: a Müpában hallhatja először élőben magyar közönség a Grammy- és Oscar-díjas kínai zeneszerző, Tan Dun monumentális darabját, amelyet a nyugat-kínai világörökségi helyszínen, a Stein Aurél által felfedeztt Mokao-barlangokban eltöltött hosszú meditáció ihletett.

Énekek éneke: a zsidó liturgiában meghatározó kántorművészet olyan kiválóságai érkeznek a Müpába, mint a világszerte ismert Avraham Kirshenbaum, a Bethlen téri zsinagóga főkántora, Zucker Immánuel vagy az amerikai Nissim Saal, míg az ifjabb generációt a müncheni Ohel Jakob zsinagóga főkántora, Chaim Stern, valamint Rudas Dániel és Raáb Gábor képviseli majd. 

Electric Fields: a francia zeneszerző és producer, David Chalmin, illetve a The National gitárosa, Bryce Dessner közös projektje, amelynek célja, hogy a modern hangszerelési technikákat segítségül hívva varázsolják maivá és időtlenné három kivételes női zeneszerző költeményeit a középkortól a barokkig.

A Söndörgő és a Kelemen Kvartett közös koncertjén a Bartók-művek mellett a 2024 nyarán megjelenő legújabb Söndörgő-albumból is kap majd egy kis ízelítőt a Zeneakadémia közönsége. Balog József az erdélyi származású zeneszerző, Szabó Csaba zongoradarabjait tűzi műsorra a Budapest Music Centerben, Karosi Júlia az észt zongoraművésszel, Kristjan Randaluval és a kanadai trombitással, Ingrid Jensennel közös, saját kompozíciók mellett népdalfeldolgozást és többek közt Bartók-darabok átiratait is tartalmazó Inner Voice című új lemezét mutatja be a Magyar Zene Házában. 

Szintén a Bartók Tavaszon vendégeskedik Japán vezető elektronikus zenei producere és képzőművésze, Ryoji Ikeda, akinek matematikai modellek segítségével vezérelt live setje egy futurisztikus jövőbe repíti majd a nézőket. 

Ryoji Ikeda a kortárs elektronikus zene és vizuális művészet vezető alkotója Japánban. Live set a Magyar Zene Házában április 6-án. (Fotó: Müpa)

Az Akváriumban ad először koncertet Magyarországon az angol neopszichedelikus rockzene meghatározó formációja, a Jason Pierce által alapított Spiritualized, akik nélkül a Tame Impalától az MGMT-n át a King Gizzard & The Lizard Wizardig számos zenekar máshogy szólna ma. 

A világhírű Les Ballets de Monte-Carlo a Nijinsky-díjas Jean-Christophe Maillot Hamupipőke-koreográfiáját hozza el az Erkel Színház színpadára, a Duna Művészegyüttes bemutatóját a székelykapuk szimbolikus üzenetei inspirálták, míg a FrenÁk Társulat új darabjának két, egymást egyszerre ellenpontozó és kiegészítő része korunk ellentmondásaira reflektál. 

Tiszta forrás: Guessous Majda Mária „Mesi” (ének), a Győri Balett, valamint a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Bartók török gyűjtéseire és a Bartókon nevelkedett török zeneszerzők műveire támaszkodva, zene és tánc kapcsolatán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját 

Kiállítások: A Szépművészeti Múzeum a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfusok – köztük Martin Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László – munkáiból rendez tárlatot, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy kétszáz műalkotásból álló életmű-kiállításának középpontjában pedig  Anna Margit áll. A német Chet Bakerként is emlegetett trombitás, Till Brönner európai identitást kutató fotósorozatának a Ludwig Múzeum ad otthont.

 

 

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ProletarFC
2024. március 27. 19:45
Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő a Magyar Tanácsköztársaság zenei direktóriumának a tagjai voltak, mi kommunisták ezért is külön tiszteljük őket. Respekt.
törölt felhasználó
2024. március 27. 19:44
"Buddha-passió: " Ennek a kifejezésnek nincs semmi értelme. A célja meg nyilvánvalóan a kereszténység gyalázása. A passió ugyanis egy olyan sajátos tárgyú oratórium, amely Krisztus szenvedésének történetét beszéli el (lat. passio = szenvedés), evangéliumi szöveggel, egészen a KERESZTHALÁLIG, mint önkéntes áldozatig. Buddha egészen biztosan nem járt be semmiféle keresztutat és nem is lett belőle ezt követően Megváltó. .
törölt felhasználó
2024. március 27. 19:38
" a világhírű művészek, együttesek a saját helyszíneikről – többek között a londoni Royal Albert Hallból vagy a milánói Scalából – játszották el a műsorukat. " Valóban emlékezetes képeket láthattunk arról, ahogy a "világhírű" zeneművészek likat vágtak a maszkjukra és úgy fújták a fúvós hangszereket a sebészmaszkon át. Sőt, volt egy nagyon idióta, méltán MAGYAR származású karmester is, aki a fellépő ingje karjára vágatott egy likat és előadás közben "oltakozott"... .
törölt felhasználó
2024. március 27. 19:32 Szerkesztve
" hiszen a koronavírus-járvány miatt" Nem volt semmiféle "koronavírus" járvány. Az alapvető emberi jogok korlátozása volt. Tesztelték a "globális demokratikus közösséget" hogy mennyire idióták, mennyire szopják be a legaljasabb hazugságokat is és mennyire lehet őket ráuszítani azokra, akik józanul gondolkoznak. Az eredmény: nagyon, nagyon és nagyon. Ezt már MINDENHOL elismerték a Nyugaton, csak ebben az abszurdisztán pöcegödörben lehet még hülyíteni vele a fideszbirkákat. .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!