Az idén április 5. és 14. között megrendezett összművészeti fesztivál célja bepillantást nyújtani Bartók Béla lenyűgöző életművébe, és a bartóki kreativitást, alkotói szemléletet megjeleníteni számtalan műfajban a komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig.
Nyitókép: A Les Ballets de Monte-Carloelőadása, a Hamupipőke április 5-én látható az Erkel Színházban a Budapest Tavasz keretében. (Müpa)
***
„Ha már van egy ilyen fantasztikus művészünk, mint Bartók Béla, a 20. század egyik legnagyobbja, aki ekkora hatást gyakorolt a világra, kötelességünk továbbvinni az örökségét. Sőt, nem egyszerűen továbbvinni, de az általa adott inspirációt tovább használni, azt állandóan fejleszteni is” – indokolja meg Káel Csaba, miért éppen Bartók nevét kapta a 2021-ben általuk útjára indított összművészeti fesztivál.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek célja minden évben ugyanaz: bepillantást engedni Bartók lenyűgöző életművébe, illetve nem feltétlenül közvetlen módon, de Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét megjeleníteni számtalan műfajban a kortárs komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak közreműködésével.
A kezdet, négy éve nem volt éppen egyszerű, hiszen a koronavírus-járvány miatt az összes program az online térbe tevődött át: a világhírű művészek, együttesek a saját helyszíneikről – többek között a londoni Royal Albert Hallból vagy a milánói Scalából – játszották el a műsorukat.
„Közhely, de tényleg minden rosszban van valami jó. Mivel akkor mindegyikük hangsúlyosan jelezte, hogy az adott előadás a Bartók Tavasz keretén belül zajlik, a fesztivál rögtön európai környezetben startolt, és óriási pozitív visszhangja volt. Ahogyan az azóta, hála istennek, rendes menetben végigvitt második és harmadik alkalomnak is.
A térségnek az egyik legfontosabb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát a budapesti Bartók Tavasz, amely a hazai közönség mellett rengeteg, fizetőképes külföldi turistát is vonz a magyar fővárosba”
– mondja a Müpa vezetője.
Káel Csaba szerint mindezzel ráadásul Bartók Béla neve is újra és újra fókuszba kerül, emlékeztetvén rá mindenkit, hogy a személyiségével, a gyűjtő- és feldolgozó tevékenységével és a mindezt esszenciaként magába sűrítő, ám teljesen egyedi és új utakat bejáró zenéjével milyen hatást gyakorolt – és gyakorol a mai napig – nem csupán a magyar, de a világzenére is.
„Miért annyira fontos nekünk Bartók? Sok más mellett azért, mert Kodály Zoltánnal, Lajtha Lászlóval és másokkal együtt visszanyúlt a gyökereinkhez; a XX. század első felében, az utolsó pillanatokban elkezdték kibányászni a még teljes egészében vagy már csak nyomokban meglévő zenei kincseinket. Bartók ugyanakkor nem elégedett meg a magyar vonatkozások feltárásával, a közép-európai örökséget is kutatta, sőt, Törökországba és Észak-Afrikába is eljutott e céllal. És nemcsak hogy gyűjtött, hanem mindent, amit talált,
a saját művészetén keresztül alakította át aktuális és a mai napig meglepően friss művészetté”
– magyarázza Káel Csaba.
Így nem meglepő, hogy a Bartók Tavasz fő célja sem más, mint hogy ez a régi és új keresztezéséből született, elképesztően szerteágazó, a világzene egyik bölcsőjeként számontartott bartóki világ a mi korunkhoz is a lehető legközelebb kerüljön – maximálisan tiszteletben tartva persze az ihletadó örökségét.
Budapest Ritmo: az április 11–13. között az Akváriumban Klubban megrendezett eseményre a világ számos pontjáról érkeznek zenészek, köztük nemcsak világsztárok, de eredeti adatközlők is; Közép-Európa egyik legjelentősebb világzenei fesztiválján a szcéna legfrissebb előadóit láthatjuk Afrikától a Balti-tengerig, a bantu punk képviselőitől az észt hárfásokon és balkáni rezeseken keresztül a fúziós etnojazz-zenészekig. Magyar vonatkozásban a dél-alföldi virtus és bolgár spiritusz találkozik a Ritmo színpadán: Theodosii Spassov és hazai alkotótársa, Ágoston Béla két zenei hagyományából és a jazz mindent feloldó szabadságából hoz létre egyszeri és megismételhetetlen kísérletet.
Buddha-passió: a Müpában hallhatja először élőben magyar közönség a Grammy- és Oscar-díjas kínai zeneszerző, Tan Dun monumentális darabját, amelyet a nyugat-kínai világörökségi helyszínen, a Stein Aurél által felfedeztt Mokao-barlangokban eltöltött hosszú meditáció ihletett.
Énekek éneke: a zsidó liturgiában meghatározó kántorművészet olyan kiválóságai érkeznek a Müpába, mint a világszerte ismert Avraham Kirshenbaum, a Bethlen téri zsinagóga főkántora, Zucker Immánuel vagy az amerikai Nissim Saal, míg az ifjabb generációt a müncheni Ohel Jakob zsinagóga főkántora, Chaim Stern, valamint Rudas Dániel és Raáb Gábor képviseli majd.
Electric Fields: a francia zeneszerző és producer, David Chalmin, illetve a The National gitárosa, Bryce Dessner közös projektje, amelynek célja, hogy a modern hangszerelési technikákat segítségül hívva varázsolják maivá és időtlenné három kivételes női zeneszerző költeményeit a középkortól a barokkig.
A Söndörgő és a Kelemen Kvartett közös koncertjén a Bartók-művek mellett a 2024 nyarán megjelenő legújabb Söndörgő-albumból is kap majd egy kis ízelítőt a Zeneakadémia közönsége. Balog József az erdélyi származású zeneszerző, Szabó Csaba zongoradarabjait tűzi műsorra a Budapest Music Centerben, Karosi Júlia az észt zongoraművésszel, Kristjan Randaluval és a kanadai trombitással, Ingrid Jensennel közös, saját kompozíciók mellett népdalfeldolgozást és többek közt Bartók-darabok átiratait is tartalmazó Inner Voice című új lemezét mutatja be a Magyar Zene Házában.
Szintén a Bartók Tavaszon vendégeskedik Japán vezető elektronikus zenei producere és képzőművésze, Ryoji Ikeda, akinek matematikai modellek segítségével vezérelt live setje egy futurisztikus jövőbe repíti majd a nézőket.
Az Akváriumban ad először koncertet Magyarországon az angol neopszichedelikus rockzene meghatározó formációja, a Jason Pierce által alapított Spiritualized, akik nélkül a Tame Impalától az MGMT-n át a King Gizzard & The Lizard Wizardig számos zenekar máshogy szólna ma.
A világhírű Les Ballets de Monte-Carlo a Nijinsky-díjas Jean-Christophe Maillot Hamupipőke-koreográfiáját hozza el az Erkel Színház színpadára, a Duna Művészegyüttes bemutatóját a székelykapuk szimbolikus üzenetei inspirálták, míg a FrenÁk Társulat új darabjának két, egymást egyszerre ellenpontozó és kiegészítő része korunk ellentmondásaira reflektál.
Tiszta forrás: Guessous Majda Mária „Mesi” (ének), a Győri Balett, valamint a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Bartók török gyűjtéseire és a Bartókon nevelkedett török zeneszerzők műveire támaszkodva, zene és tánc kapcsolatán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját
Kiállítások: A Szépművészeti Múzeum a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfusok – köztük Martin Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László – munkáiból rendez tárlatot, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy kétszáz műalkotásból álló életmű-kiállításának középpontjában pedig Anna Margit áll. A német Chet Bakerként is emlegetett trombitás, Till Brönner európai identitást kutató fotósorozatának a Ludwig Múzeum ad otthont.
Kiss Hegyi-Anita bejelentette, 2027-től 850 millió forinttal több pénzt kap a kormánytól a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep. A kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár arról is beszélt, a hasonló fesztiválok gazdaságélénkítő szerepük miatt jó befektetések a jövőbe.
Elindult a Magyar menyegző című nagyszabású játékfilm forgatása. A hetvenes évek végén játszódó moziban két budapesti fiatalember egy kalotaszegi lakodalomban keveredik sorsfordító kalandokba. A főszerepekben mások mellett Törőcsik Franciska és Kovács Tamás látható, a zenei rendező Pál István Szalonna.
Éppen két évtizede nyílt meg a Müpa. A jeles alkalmat a március 15–16-i hétvégén dupla maratoni programsorozattal és egy különleges kiállítással ünneplik.
Esős éjszaka; egy különös vendég érkezése; hogy aztán benézzen még Mimi, Musette, Floria Tosca, Pillangó és Turandot. Ez nemcsak a női nem, de Puccini ünnepe is egyben.
Hogyan lett Magyarország a térség Hollywoodja, van-e értelme az állandó számháborúnak, és miért van szükség közös uniós filmes stratégiára? A Nemzeti Filmintézet elnökét kérdeztük!
Míg korábban a nálunk forgató nemzetközi stáboknak átlagban csupán 20-30 százalékát tették ki a magyar szakemberek, az utóbbi években ez az arány megfordult, sőt egyre magasabb pozíciókat kapnak a magyar filmesek a stábokban.
Szerda este majdnem benézett 390 forint alá az euró árfolyama.
Az amerikai társadalomnál kezd betelni a pohár.
