Az idén április 5. és 14. között megrendezett összművészeti fesztivál célja bepillantást nyújtani Bartók Béla lenyűgöző életművébe, és a bartóki kreativitást, alkotói szemléletet megjeleníteni számtalan műfajban a komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig.
Nyitókép: A Les Ballets de Monte-Carloelőadása, a Hamupipőke április 5-én látható az Erkel Színházban a Budapest Tavasz keretében. (Müpa)
***
„Ha már van egy ilyen fantasztikus művészünk, mint Bartók Béla, a 20. század egyik legnagyobbja, aki ekkora hatást gyakorolt a világra, kötelességünk továbbvinni az örökségét. Sőt, nem egyszerűen továbbvinni, de az általa adott inspirációt tovább használni, azt állandóan fejleszteni is” – indokolja meg Káel Csaba, miért éppen Bartók nevét kapta a 2021-ben általuk útjára indított összművészeti fesztivál.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek célja minden évben ugyanaz: bepillantást engedni Bartók lenyűgöző életművébe, illetve nem feltétlenül közvetlen módon, de Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét megjeleníteni számtalan műfajban a kortárs komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak közreműködésével.
A kezdet, négy éve nem volt éppen egyszerű, hiszen a koronavírus-járvány miatt az összes program az online térbe tevődött át: a világhírű művészek, együttesek a saját helyszíneikről – többek között a londoni Royal Albert Hallból vagy a milánói Scalából – játszották el a műsorukat.
„Közhely, de tényleg minden rosszban van valami jó. Mivel akkor mindegyikük hangsúlyosan jelezte, hogy az adott előadás a Bartók Tavasz keretén belül zajlik, a fesztivál rögtön európai környezetben startolt, és óriási pozitív visszhangja volt. Ahogyan az azóta, hála istennek, rendes menetben végigvitt második és harmadik alkalomnak is.
A térségnek az egyik legfontosabb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát a budapesti Bartók Tavasz, amely a hazai közönség mellett rengeteg, fizetőképes külföldi turistát is vonz a magyar fővárosba”
– mondja a Müpa vezetője.
Káel Csaba szerint mindezzel ráadásul Bartók Béla neve is újra és újra fókuszba kerül, emlékeztetvén rá mindenkit, hogy a személyiségével, a gyűjtő- és feldolgozó tevékenységével és a mindezt esszenciaként magába sűrítő, ám teljesen egyedi és új utakat bejáró zenéjével milyen hatást gyakorolt – és gyakorol a mai napig – nem csupán a magyar, de a világzenére is.
„Miért annyira fontos nekünk Bartók? Sok más mellett azért, mert Kodály Zoltánnal, Lajtha Lászlóval és másokkal együtt visszanyúlt a gyökereinkhez; a XX. század első felében, az utolsó pillanatokban elkezdték kibányászni a még teljes egészében vagy már csak nyomokban meglévő zenei kincseinket. Bartók ugyanakkor nem elégedett meg a magyar vonatkozások feltárásával, a közép-európai örökséget is kutatta, sőt, Törökországba és Észak-Afrikába is eljutott e céllal. És nemcsak hogy gyűjtött, hanem mindent, amit talált,
a saját művészetén keresztül alakította át aktuális és a mai napig meglepően friss művészetté”
– magyarázza Káel Csaba.
Így nem meglepő, hogy a Bartók Tavasz fő célja sem más, mint hogy ez a régi és új keresztezéséből született, elképesztően szerteágazó, a világzene egyik bölcsőjeként számontartott bartóki világ a mi korunkhoz is a lehető legközelebb kerüljön – maximálisan tiszteletben tartva persze az ihletadó örökségét.
Budapest Ritmo: az április 11–13. között az Akváriumban Klubban megrendezett eseményre a világ számos pontjáról érkeznek zenészek, köztük nemcsak világsztárok, de eredeti adatközlők is; Közép-Európa egyik legjelentősebb világzenei fesztiválján a szcéna legfrissebb előadóit láthatjuk Afrikától a Balti-tengerig, a bantu punk képviselőitől az észt hárfásokon és balkáni rezeseken keresztül a fúziós etnojazz-zenészekig. Magyar vonatkozásban a dél-alföldi virtus és bolgár spiritusz találkozik a Ritmo színpadán: Theodosii Spassov és hazai alkotótársa, Ágoston Béla két zenei hagyományából és a jazz mindent feloldó szabadságából hoz létre egyszeri és megismételhetetlen kísérletet.
Buddha-passió: a Müpában hallhatja először élőben magyar közönség a Grammy- és Oscar-díjas kínai zeneszerző, Tan Dun monumentális darabját, amelyet a nyugat-kínai világörökségi helyszínen, a Stein Aurél által felfedeztt Mokao-barlangokban eltöltött hosszú meditáció ihletett.
Énekek éneke: a zsidó liturgiában meghatározó kántorművészet olyan kiválóságai érkeznek a Müpába, mint a világszerte ismert Avraham Kirshenbaum, a Bethlen téri zsinagóga főkántora, Zucker Immánuel vagy az amerikai Nissim Saal, míg az ifjabb generációt a müncheni Ohel Jakob zsinagóga főkántora, Chaim Stern, valamint Rudas Dániel és Raáb Gábor képviseli majd.
Electric Fields: a francia zeneszerző és producer, David Chalmin, illetve a The National gitárosa, Bryce Dessner közös projektje, amelynek célja, hogy a modern hangszerelési technikákat segítségül hívva varázsolják maivá és időtlenné három kivételes női zeneszerző költeményeit a középkortól a barokkig.
A Söndörgő és a Kelemen Kvartett közös koncertjén a Bartók-művek mellett a 2024 nyarán megjelenő legújabb Söndörgő-albumból is kap majd egy kis ízelítőt a Zeneakadémia közönsége. Balog József az erdélyi származású zeneszerző, Szabó Csaba zongoradarabjait tűzi műsorra a Budapest Music Centerben, Karosi Júlia az észt zongoraművésszel, Kristjan Randaluval és a kanadai trombitással, Ingrid Jensennel közös, saját kompozíciók mellett népdalfeldolgozást és többek közt Bartók-darabok átiratait is tartalmazó Inner Voice című új lemezét mutatja be a Magyar Zene Házában.
Szintén a Bartók Tavaszon vendégeskedik Japán vezető elektronikus zenei producere és képzőművésze, Ryoji Ikeda, akinek matematikai modellek segítségével vezérelt live setje egy futurisztikus jövőbe repíti majd a nézőket.
Az Akváriumban ad először koncertet Magyarországon az angol neopszichedelikus rockzene meghatározó formációja, a Jason Pierce által alapított Spiritualized, akik nélkül a Tame Impalától az MGMT-n át a King Gizzard & The Lizard Wizardig számos zenekar máshogy szólna ma.
A világhírű Les Ballets de Monte-Carlo a Nijinsky-díjas Jean-Christophe Maillot Hamupipőke-koreográfiáját hozza el az Erkel Színház színpadára, a Duna Művészegyüttes bemutatóját a székelykapuk szimbolikus üzenetei inspirálták, míg a FrenÁk Társulat új darabjának két, egymást egyszerre ellenpontozó és kiegészítő része korunk ellentmondásaira reflektál.
Tiszta forrás: Guessous Majda Mária „Mesi” (ének), a Győri Balett, valamint a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Bartók török gyűjtéseire és a Bartókon nevelkedett török zeneszerzők műveire támaszkodva, zene és tánc kapcsolatán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját
Kiállítások: A Szépművészeti Múzeum a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfusok – köztük Martin Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László – munkáiból rendez tárlatot, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy kétszáz műalkotásból álló életmű-kiállításának középpontjában pedig Anna Margit áll. A német Chet Bakerként is emlegetett trombitás, Till Brönner európai identitást kutató fotósorozatának a Ludwig Múzeum ad otthont.
Elindult a Magyar menyegző című nagyszabású játékfilm forgatása. A hetvenes évek végén játszódó moziban két budapesti fiatalember egy kalotaszegi lakodalomban keveredik sorsfordító kalandokba. A főszerepekben mások mellett Törőcsik Franciska és Kovács Tamás látható, a zenei rendező Pál István Szalonna.
Éppen két évtizede nyílt meg a Müpa. A jeles alkalmat a március 15–16-i hétvégén dupla maratoni programsorozattal és egy különleges kiállítással ünneplik.
Esős éjszaka; egy különös vendég érkezése; hogy aztán benézzen még Mimi, Musette, Floria Tosca, Pillangó és Turandot. Ez nemcsak a női nem, de Puccini ünnepe is egyben.
Hogyan lett Magyarország a térség Hollywoodja, van-e értelme az állandó számháborúnak, és miért van szükség közös uniós filmes stratégiára? A Nemzeti Filmintézet elnökét kérdeztük!
Míg korábban a nálunk forgató nemzetközi stáboknak átlagban csupán 20-30 százalékát tették ki a magyar szakemberek, az utóbbi években ez az arány megfordult, sőt egyre magasabb pozíciókat kapnak a magyar filmesek a stábokban.
„A lejárató akciókat nem hagyjuk szó nélkül. Magyarország megvédi magát” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az EB egy új javaslattal gyakorlatilag megkerülné a tagállami vétó lehetőségét, és kereskedelmi intézkedésként, nem pedig szankcióként tiltaná be az orosz energia behozatalát. Ez különösen hátrányosan érintené Magyarországot, Szlovákiát és más, orosz energiát vásárló államokat, de tovább gyengítené az EU versenyképességét és iparát is.
