Tragikus sorsú kincseink: van-e remény, hogy az elveszett magyar filmek előkerüljenek?
Az eltűnt magyar alkotások tragédiáját tűzesetek, újrahasznosítás és politikai cenzúra is súlyosbította.
Igazi különlegesség, a filmből ugyanis csupán egyetlen egy példány maradt fenn – Brüsszelben.
Március 13-17. között 11. alkalommal rendezik meg Párizsban a Cinémathèque française archívfilm fesztiválját. Ami miatt számunkra igazán különleges alkalom lesz a mostani, az az, hogy a nagy presztízsű eseménynek két jelentős magyar programja is lesz a Nemzeti Filmintézet közreműködésével.
A Costa Gavras által elnökölt, nagy múltú intézmény fesztiválján több mint száz frissen restaurált filmet mutatnak be a világ minden tájáról. Március 17-én kerül majd sor A halál után című, 1920-ban készült magyar némafilm restaurálási premierjére. A halál után ritka példája a némafilmkorszakban népszerű fantasztikus kísértetfilm műfajának.
Azért is nagy jelentőségű, mert a korszakban készült 42 magyar fantasztikus némafilmből mindössze három maradt fenn.
A film hősnője Márta, a támasz nélkül maradt árva lány, aki elfogadja St. Firmin jegyző házassági ajánlatát, noha a szomszédban élő özvegyemberbe, Andréba szerelmes. A féltékeny jegyző csapdába csalja a szerelmeseket, majd aláírat a fiatalemberrel egy nyilatkozatot, melyben az kötelezi magát, hogy elutazik Amerikába. André fivérét, Jacques-ot és annak feleségét kéri meg, hogy távollétében törődjenek üzemével és gyermekeivel, s abban az esetben, ha három éven belül nem térne vissza, rájuk hagyja vagyonát. Jacques mindent megtesz, hogy a visszatérés ne történhessen meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az eltűnt magyar alkotások tragédiáját tűzesetek, újrahasznosítás és politikai cenzúra is súlyosbította.
Rendezője a magyar filmművészet egyik úttörője, a színészként és producerként egyaránt tevékeny Deésy Alfréd, aki egy francia művet, Az operaház fantomja szerzőjeként is ismert Gaston Leroux népszerű regényét vitte filmre. A halál után című némafilm 1920-ban, a magyar filmtörténet olyan korszakában született, amelyre a folyamatos hanyatlás volt jellemző.
Az első világháborút lezáró béke következtében Magyarország területének és filmpiacának csaknem felét elveszítette,
sokan elhagyták az országot. Csak néhányan bíztak abban, hogy a filmipar megmenthető, közéjük tartozott Deésy Alfréd is, aki minden vagyonát beleölte a filmgyárába.
„Deésy rutinos filmkészítőként ugyanazokkal a színészekkel egyszerre több filmet forgatott, jelentős összeget megtakarítva ezzel. Filmjeinek témaválasztásában ügyelt arra, hogy produkciói külföldön is forgalmazhatók legyenek, így a legritkább esetben dolgozott magyar irodalmi alapanyagból, történetei külföldön játszódtak. Forgatókönyveit az akkori bestsellerekből vagy frissen megjelenő izgalmas történetekből írta” – fogalmaz az NFI.
Noha a korszak kedvelt filmtémái voltak a bűnügyi és misztikus történetek,
Deésy kísérletező fantáziájának köszönhetően A halál után ezek közül is az egyik legérdekesebb lehet.
Noha a korszak filmjei nagy részben elvesztek, a fennmaradt néhány alkotás alapján megállapítható, hogy ennek a filmnek erőssége az ötletes rendezés, jó ritmusú vágás és a modern színészvezetés. A hang nélküli játék ellenére sikerült feszültséget teremteni a szellemidézés és kísértetjárás jeleneteinél, és érdekesek a helyszínek, amelyeknek csak kis része készült műteremben. A főszerepet a korszak kedvelt színésznője, Hollay Kamilla játssza, aki nemzetközileg is sikeres karriert futott be.
Tudta?
Deésy filmgyárának sztárja, a később német területen is ismertté vált Hollay Kamilla volt, akivel egész sorozatot készített. Partnere Deésy felfedezettje, Mészáros Gyula, aki mozikarrierje kedvéért a franciás hangzású André Leon nevet használta, s akinek ez volt első filmszerepe. Őt és Mia Monthyt Deésy egy budapesti társaság tagjai közül választotta ki, mert karakterük szóról-szóra megegyezett a regényben jellemzett két szereplővel. Tanay Frigyes és Ditrói Mór mindketten a budapesti Vígszínház vezető művészei voltak, Ditrói 1896-tól első igazgatója is.
A film gazdag színvilága és egyedi technikai trükkjei miatt is különlegesnek számít. A halál után egyetlen példánya a brüsszeli Cinémathèque royale de Belgique – Cinematek gyűjteményében maradt fenn.
Az NFI Filmarchívum és a belga filmarchívum megállapodását követően az NFI Filmlabor 2023-ban kezdte meg a majdnem teljes, 1613 méter hosszú, színezett nitrokópia digitális restaurálását, együttműködésben a Cinematekkel és a párizsi Cinémathèque française-zel.
A film restaurálása az ACE – Association des CinémathèquesEuropéennes A Season of Classic Films programjának keretében, az Európai Unió Kreatív Európa MEDIA programjának támogatásával valósult meg. A kép digitalizálását és fényelését az NFI Filmarchívum, digitális restaurálását az NFI Filmlabor 15 restaurátora végezte.
Ugyancsak a Cinémathèque française fesztiválja a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága előtt is tiszteleg. Elek Judit a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix osztályában végezte el. Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat.
Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait. A párizsi fesztiválon hat újonnan digitalizált alkotást láthat a közönség: Ébredés (1994), Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében (1981), Mária-nap (1983), Sziget a szárazföldön (1969), Visszatérés (2019), Tutajosok (1989). A rendező több kapcsolódó közönségtalálkozón is részt vesz, illetve egyes filmjei előtt bevezetőt tart. A program a Párizsi Liszt Intézettel együttműködésben valósul meg.