A sorozatozó, videójátékozó, konditermező ember többféle módon képes eltölteni a szabadidejét, mint a Homo sapiens bármely korábbi generációja, mégsem ismerjük a valódi kikapcsolódás titkát. Száz éve is megvan, hogy eltévelyedtünk, de van-e visszaút a belső nyugalomhoz, a csendes szemlélődés kultúrájához – az igazi szabadidőhöz?
Úgy tűnhet, hogy minden gondunk-bajunk dacára a 21. században több lehetőségünk adódik a szabadidőnk eltöltésére, mint bármikor a Homo sapiens történetében. Streaming- és videójáték-forradalom, reneszánszát élő koncertipar, klasszikus és extrém hobbik tömkelege vesz körül bennünket, ráadásul a túlélésünkhöz szükséges alapvető feltételekért sem kell naphosszat aggódnunk, ahogyan az őseinknek. Valami mégsem stimmel. Képtelenek vagyunk a valódi kikapcsolódásra – a szabadidőt, ahogyan azt eredetileg értették és üdvösnek gondolták, napjaink embere nem is ismeri.