Tizenhét új magyar mozifilm, az első nagyszabású tévéfilmsorozat, több mint ötven nemzetközi fesztiváldíj és ötven nyertes filmgyártáspályázat: ez a hazai filmipar idei mérlege. 2024-ben újabb figyelemre méltó mozgóképek érkeznek minden műfajban, ezekből válogattunk.
2024 márciusában, az 1848-as forradalom 176. évfordulójára érkezik a mozikba a köznyelvben Petőfi-filmnek hívott alkotás, amely a márciusi ifjak történetének és a március 15-i eseményeknek a nagyszabású mozifilmes feldolgozása, a középpontban a Berettyán Sándor megformálta Petőfi Sándor alakjával. A közel ötmilliárd forintos állami támogatásból készült Most vagy soha az utóbbi évek leggrandiózusabb magyar filmes vállalkozása, a rendező Lóth Balázs így nyilatkozott róla:
„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok.
Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat.
Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket.”
A forgatás Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, Sopronban, Esztergomban, Komáromban zajlott. A produkció kétmilliárdos díszletét Fóton építették fel; a reformkori épületegyüttes az állam tulajdonában marad.
A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:-) rendezőjének második nagyjátékfilmje
egy fordulatokban gazdag nap eseményein keresztül beszél a felelősségvállalásról, a gyereknevelésről, és a karrier-család-gyerek hármas huszonegyedik századi nehézségeiről.
Hősnője Bogi, aki néhány éve költözött vidékről Budapestre, hogy a Zeneakadémia klasszikus ének szakán tanulhasson. Bogi úgy tud csak boldogulni a fővárosban, ha az iskola mellett szabadidejében az unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba) két gyermekére vigyáz. Boginak még a nagy, év végi énekvizsga napján is el kell vállalnia néhány órát a gyerekekkel, ám a rendkívüli nyomás alatt végzetes hibát követ el. A korábban A bébiszitter munkacímen futott film főszereplője Mari Dorottya, mellette kiemelt szerepet kaptak a rendező gyermekei, Schwechtje Matild és Schwechtje Jónás, valamint Polgár Csaba és Jakab Juli, a producer Mártonffy Zoltán, executive producer Hajdu Szabolcs.
Breier Ádám, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja keretében készült keserédes dramedyjének főszereplője Lefkovics Tamás (Bezerédi Zoltán). A nagyszívű, de konok bokszedző évek óta nem beszél a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), aki az apjával való konfliktus elől Izraelbe menekült, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban.
A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése.
A Bán Mór regénysorozatára épülő tévésorozatot több mint tíz éve készítik elő a producerek, Robert Lantos és Krskó Tibor, az egyes epizódokat Robert Dornhelm osztrák rendező mellett Nagypál Orsi és Szász Attila jegyzik. A tízrészes történelmi széria premierje 2024 őszén lesz, a sugárzási jogot a magyar TV2 és az osztrák ORF TV csatorna is megvásárolta, előbbi Magyarországon és Szlovéniában, utóbbi pedig Ausztriában vetíti majd a produkciót. Robert Lantos még a forgatás alatt azt mondta a Hunyadiról (angolul Rise of the Raven) hogy „nem angol nyelvű kategóriában ilyen kaliberű történelmi produkció nem készült még sehol a világon", és hogy olyan lesz,
„mint a Trónok harca, csak sárkányok nélkül”.
A Hunyadi János (Kádár L. Gellért) életét feldolgozó megaprodukció 10,5 milliárd forintból, magyar és nemzetközi szereplőgárdával készült, a különböző nemzetiségű történelmi figurák saját anyanyelvükön szólalnak meg.
Az egész estés mozifilm a sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Dargay Attila terveiből. A mások mellett a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi alkotójának ötven évvel ezelőtti álma valósul meg a Vörösmarty-klasszikus adaptációjával, a mostani alkotócsapat az ő figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználta.
Dargay a storyboardhoz Vörösmarty Mihály költeményének eredeti szövegét vette alapul, viszont dramaturgiailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a közönséghez a történetet.
„Úgy érzem hiányt pótlunk, és nem félek a nagy szótól, kultúrmissziót töltünk be,
amikor a film elkészítésével milliók számára tesszük elérhetővé Vörösmarty nem túl könnyen érthető és élvezhető, gazdag szimbolikájú remekművét.
Az animációs film eszköztára végtelenül gazdag, a műhöz méltó megvalósításra nyílik most lehetőségünk” – összegezte még a nyolcvanas években.
Csáki László első egész estés animációs filmje, a Kék Pelikan a kilencvenes évekbe repíti vissza a nézőket, egészen pontosan abba az időszakba,
amikor a rendszerváltás után leleményes fiatalok kék Pelikan indigóval hamisított vonatjegyekkel utaztak Nyugatra, és ezt mások számára is lehetővé tették.
A Balázs Béla-díjas író-rendező éveken át készített interjúkat olyan érintettekkel, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak az így létrejött utazások. A mozi az ő történeteik humoros, rendszerkritikus és heistfilmes elemeket felvonultató, magyar slágerekkel teli feldolgozása – hazánkban egyedülálló módon animációs dokumentumfilm formájában. A Kék Pelikan a valós – saját hangjukon megszólaló – szereplők mellett olyan színészek tolmácsolásában meséli el a sztorikat, mint Lévai Norman, Tegyi Kornél, Kenéz Ágoston, Börcsök Olivér, Rujder Vivien, Olasz Renátó, Thuróczy Szabolcs, Csőre Gábor, Trokán Nóra és Csoma Judit. A zenei aláfestést ismert magyar kultzenekarok biztosítják, mint például a Bonanza Banzai, a Kispál és a Borz vagy a Hiperkarma.
A Kurtág Györgyről szóló dokumentumfilm a Budapest Music Centerrel együttműködésben készült. Magyarország mellett a zeneszerző életének más fontos helyszínére is elviszi a nézőt, többek között a szülővárosába, Lugosra, és Herkulesfürdőre, ahol gyerekkora egy részét töltötte, illetve Franciaországba, Svájcba, Hollandiába, Olaszországba. Olyan zenei nagyságok is megszólalnak benne, mint Víkingur Ólafsson, Thomas Ades, Eötvös Péter, Rados Ferenc, Pierre-Laurent Aimard, Salvatore Sciarrino, Barbara Hannigan, Benjamin Appl vagy Heinz Holliger – az ő megismerésük Kurtág világának megértésén túl látleletet ad a klasszikus zenekultúra mai helyzetéről is.
„E film különleges feladatának gondolom, hogy Kurtág messziről nézve sokszor bonyolult zenéjét közel hozza és megszerettesse a nézővel. Célunk, hogy emberi nézőpontból mutassuk meg az idős és őszinte embert, aki meri vállalni törékeny mivoltát a kamera előtt – ez a mély őszinteség adja a film gerincét.
Egy ember, aki a zenében él, akit átragyog a zene szeretete.
Az alkotásunk ugyanakkor arra is vállalkozik, hogy a film nyelvén közelítse meg Kurtág műveit, egyfajta vizualitást teremtsen köréjük” – mondja a forgatókönyvet is jegyző Nagy Dénes.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai közös filmje az Egyesült Államok legnagyobb presztízsű filmfesztiválján, a Sundance-en debütál 2024 januárjában. A magyar–bhutáni koprodukcióban készült A boldogság ügynöke (Agent of Happiness) című alkotás egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét mutatja be. A mindössze hétszázezer embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogságindexét”.
A filmben Amber házról házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba:
abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság?
A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
Nyitókép forrása: Facebook
A Futni mentem nem akar több lenni, mint ami: feszes, kedves, szerethető vígjáték, amelyben nemcsak romantika, de humor is van. És nagyszerű színésznők, akik végre egészen természetesnek látszanak a nagyvásznon.
December 12-én új zenés magyar vígjáték érkezik a mozikba. A Hogyan tudnék élni nélküled? Demjén Ferenc slágereire épülő szerelmes, balatoni történet, amelynek fiatal tehetségek, többek között Marics Peti, Törőcsik Franciska és Ember Márk a főszereplői. Mutatjuk a legfrissebb előzetest!
Függetlenként csak a lelkesedés és esetlegesen egy bőkezű támogató jelenthet megváltást, Cibulya Nikol lelkesedését pedig nem érheti kritika.
Brutálisan indul, hogy aztán megható szabadulástörténetté kerekedve mindenkinek reményt adjon Till Attila új filmje. Az És mi van Tomival? egyszerre beszél az alkoholfüggőség bugyrairól, az érintettek és a hozzátartozók pokoljárásáról és arról, hogy nincs az a sötét, ahova ne sütne be néha a nap. Interjúnk.
Cannes-ban ma eldördül a startpisztoly: a nagyszabású Hunyadi sorozat első része Európa legnagyobb televíziós és filmes szakmai rendezvényén debütál. A főszereplő Hunyadi Jánost a fiatal erdélyi színész, Kádár L. Gellért alakítja, akit a helyszínen értünk utol, és mutatjuk a premierre készült új, az eddiginél látványosabb előzetest is.
Százmilliót gombfocira? De Kálmán bá már rivallna is rám, hogy ez szektorlabda, és lényegében igaza van. De hogy ki az a Kálmán és honnan jött a százmillió?
Eltávolították hivatalából az orosz hadsereg déli csoportjának parancsnokát.
A volt barátnő szavait a kiszivárgott felvételek igazolják.
