Budapest 150 éves történelmének koronadísze: a Gellért szálló
2023. december 15. 20:17
A Gellért szálló történetéről adott ki monográfiát a Zsigmond Gábor és Tiborcz István szerzőpáros. A napokban megjelenő angol-magyar nyelvű, gazdagon illusztrált kötetről az alábbiakban olvasható az első szakmai ajánló.
2023. december 15. 20:17
8 p
1
0
1
Mentés
Szerző: Pelles Márton
***
Az Adria Palota és a Mahart ház történetét bemutató kutatásaik után újabb kiadvánnyal jelentkezik ez év Adventjére a Zsigmond–Tiborcz szerzőpáros. Ismét egy a BDPST Group szárnyai alatt álló ikonikus épület újul meg, melyhez kapcsolódóan annak története is bemutatásra kerül, páratlan illusztrációkkal.
A könyv borítója
Úgy gondolom, hogy már az előz két kiadvány is fontos és sok tekintetben hiánypótló forrásmunka volt. Ugyanakkor a Gellért szálló azért nagyon jól megválasztott téma, mert az a budapestieknek, az ország távolabbi lakóinak és sok külföldi számára is Budapest és így Magyarország egyik meghatározó szimbólumává vált a 20. század folyamán.
Az épületben először két éve jártam, amikor budapesti lakos lettem, és meg engedhettem magamnak az órákig tartó felfedezőutakat a városban. Egy ilyen forró nyári napon, árnyékot keresve tévedtem be először a kapuin, ahol szinte kényelmetlenül éreztem magam öltöny és nyakkendő nélkül, olyannyira lenyűgözött pusztán az előtér szépsége, a gazdag belső díszítés, az a miliő, amely fogadott. A kiadvány olvasása és átlapozása újra ezt a jó értelembe vett minőséget juttatta eszembe, ugyanis az a „sorozat” előző részeiből nyert tapasztalatokkal megszerkesztett mű, mely olvasmányos, mégis szakmai.
Tudományos kritikai szememmel nézve, korrekt láb- és végjegyzeteléssel ellátva a kiadvány a tudományos körökben is méltán számíthatna elismerésre, ám jól látszik, hogy a szerzők sokkal inkább az ismeretterjesztés irányába vitték el a fókuszt. Ezt mutatja, hogy a Gellért történetét inkább epizódjelleggel, egy-egy korszak meghatározó szereplői és az épület kapcsolatán keresztül vizsgálták. A fejezetek, noha időrendben vannak szerkesztve csak lazán a Gellért aspektusában kapcsolódnak egymáshoz.
Persze mondhatnánk, hogy túlságosan a különlegességekre helyeződik a hangsúly a Gellért története kapcsán, ám az igaz, hogy kötet végére az olvasó belátja, hogy a turisztikai ágazatban, és így a szálloda kapcsán is, pontosan ezek a különlegességek voltak azok, amelyek a város és az ország egyik legfontosabb helyévé tették a történelemben a Duna-parti épületet. A sors úgy hozta, hogy a huszadik század viharai mindig erőteljes hullámokat vetettek a part képzeletbeli hullámtörőjén a Gellérten, akár a Tanácsköztársaság irányítói, akár Budapest román megszállói költöztek be szobáiba, akár Horthy és a második világháború kopogtattak ajtaján, akár az 56-os pesti budai srácok vonultak el előtte.
Nem véletlen, hogy hamar ikonikussá vált az intézmény, és fő funkcióit megtartva az 1940-es és 1950-es éveket túlélve a kommunizmusban is ikon tudott maradni.
Noha főleg a 19. századdal foglalkozó gazdaságtörténész vagyok, mégis szakmailag és átadott ismeretanyagában sokkal fontosabbnak találom a kötetnek ezen részét: az 1945-től napjainkig tartó fejezeteket. Míg magának a Gellértnek is ismertebb a korábbi történelme, addig az újabbkori egy sokkal kevésbé kutatott időszak. Ezzel szemben, úgy tud szakmai és hiteles maradni a kötet ezen második része is, hogy nem veszít szakmai hangvételéből és nem adja alább bemutatandó téma alapos kifejtését sem.
Horthy megérkezik
Talán a kutatás nehézségeiből, a levéltári források védettségéből, a még élő szereplők személyes adatainak védelme iránti jogából fakadóan a mű kutatási mélysége megáll az ismeretterjesztés határán, ugyanakkor az épület jövőjét illető leírás, nagyobb terjedelmet kívánt volna. Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy a kiadvány valószínűleg így is közönségkedvenc lesz a karácsonyi időszakban.
Az angol és magyar nyelvű, színes, képekkel gazdagon illusztrált 200 oldalas kiadvány kiváló ajándék lehet saját magunk és szeretteink számára Karácsonyra. A kötet, ismeretterjesztő fókusszal, nagyon alaposan tárja elénk a Gellért szálló múltját a magyar történelem mérföldköveinek fókuszában. Azt is mondhatjuk, mely szándék jól kiolvasható a kiadványból, hogy a kötet elolvasásával a 150 éves Budapest történelmét ragadhatjuk meg annak legragyogóbb ékkövén, a Gellért szálló és az ott megszállt, beköltözött lakók mikro-történelmén keresztül.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az érzékeink, az értelmünk tapogatózik, de nem talál semmit: a fölfoghatatlant nem lehet megérteni. Annak sem, aki benne van. De a borzalomnak is vannak fokozatai. Kovács Gergő írása.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem kutatója szakmailag nehezen védhető kijelentéseket tett Szent Istvánról és a magyar történelemről. Történésszel eredtünk a megfejtések nyomába.