A Gellért szálló történetéről adott ki monográfiát a Zsigmond Gábor és Tiborcz István szerzőpáros. A napokban megjelenő angol-magyar nyelvű, gazdagon illusztrált kötetről az alábbiakban olvasható az első szakmai ajánló.
Szerző: Pelles Márton
***
Az Adria Palota és a Mahart ház történetét bemutató kutatásaik után újabb kiadvánnyal jelentkezik ez év Adventjére a Zsigmond–Tiborcz szerzőpáros. Ismét egy a BDPST Group szárnyai alatt álló ikonikus épület újul meg, melyhez kapcsolódóan annak története is bemutatásra kerül, páratlan illusztrációkkal.
Úgy gondolom, hogy már az előz két kiadvány is fontos és sok tekintetben hiánypótló forrásmunka volt. Ugyanakkor a Gellért szálló azért nagyon jól megválasztott téma, mert az a budapestieknek, az ország távolabbi lakóinak és sok külföldi számára is Budapest és így Magyarország egyik meghatározó szimbólumává vált a 20. század folyamán.
Az épületben először két éve jártam, amikor budapesti lakos lettem, és meg engedhettem magamnak az órákig tartó felfedezőutakat a városban. Egy ilyen forró nyári napon, árnyékot keresve tévedtem be először a kapuin, ahol szinte kényelmetlenül éreztem magam öltöny és nyakkendő nélkül, olyannyira lenyűgözött pusztán az előtér szépsége, a gazdag belső díszítés, az a miliő, amely fogadott. A kiadvány olvasása és átlapozása újra ezt a jó értelembe vett minőséget juttatta eszembe, ugyanis az a „sorozat” előző részeiből nyert tapasztalatokkal megszerkesztett mű, mely olvasmányos, mégis szakmai.
Tudományos kritikai szememmel nézve, korrekt láb- és végjegyzeteléssel ellátva a kiadvány a tudományos körökben is méltán számíthatna elismerésre, ám jól látszik, hogy a szerzők sokkal inkább az ismeretterjesztés irányába vitték el a fókuszt. Ezt mutatja, hogy a Gellért történetét inkább epizódjelleggel, egy-egy korszak meghatározó szereplői és az épület kapcsolatán keresztül vizsgálták. A fejezetek, noha időrendben vannak szerkesztve csak lazán a Gellért aspektusában kapcsolódnak egymáshoz.
Persze mondhatnánk, hogy túlságosan a különlegességekre helyeződik a hangsúly a Gellért története kapcsán, ám az igaz, hogy kötet végére az olvasó belátja, hogy a turisztikai ágazatban, és így a szálloda kapcsán is, pontosan ezek a különlegességek voltak azok, amelyek a város és az ország egyik legfontosabb helyévé tették a történelemben a Duna-parti épületet. A sors úgy hozta, hogy a huszadik század viharai mindig erőteljes hullámokat vetettek a part képzeletbeli hullámtörőjén a Gellérten, akár a Tanácsköztársaság irányítói, akár Budapest román megszállói költöztek be szobáiba, akár Horthy és a második világháború kopogtattak ajtaján, akár az 56-os pesti budai srácok vonultak el előtte.
Nem véletlen, hogy hamar ikonikussá vált az intézmény, és fő funkcióit megtartva az 1940-es és 1950-es éveket túlélve a kommunizmusban is ikon tudott maradni.
Noha főleg a 19. századdal foglalkozó gazdaságtörténész vagyok, mégis szakmailag és átadott ismeretanyagában sokkal fontosabbnak találom a kötetnek ezen részét: az 1945-től napjainkig tartó fejezeteket. Míg magának a Gellértnek is ismertebb a korábbi történelme, addig az újabbkori egy sokkal kevésbé kutatott időszak. Ezzel szemben, úgy tud szakmai és hiteles maradni a kötet ezen második része is, hogy nem veszít szakmai hangvételéből és nem adja alább bemutatandó téma alapos kifejtését sem.
Talán a kutatás nehézségeiből, a levéltári források védettségéből, a még élő szereplők személyes adatainak védelme iránti jogából fakadóan a mű kutatási mélysége megáll az ismeretterjesztés határán, ugyanakkor az épület jövőjét illető leírás, nagyobb terjedelmet kívánt volna. Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy a kiadvány valószínűleg így is közönségkedvenc lesz a karácsonyi időszakban.
Az angol és magyar nyelvű, színes, képekkel gazdagon illusztrált 200 oldalas kiadvány kiváló ajándék lehet saját magunk és szeretteink számára Karácsonyra. A kötet, ismeretterjesztő fókusszal, nagyon alaposan tárja elénk a Gellért szálló múltját a magyar történelem mérföldköveinek fókuszában. Azt is mondhatjuk, mely szándék jól kiolvasható a kiadványból, hogy a kötet elolvasásával a 150 éves Budapest történelmét ragadhatjuk meg annak legragyogóbb ékkövén, a Gellért szálló és az ott megszállt, beköltözött lakók mikro-történelmén keresztül.
Nyitókép: Fortepan.hu
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Orbán Viktor kiegyensúlyozottnak tűnik a többpólusú világban.
Egyelőre vizsgálják a hatóságok, mi áll a gyanús haláleset mögött.
Az amerikai média nem tudja megbocsájtani Melania Trumpnak, hogy az elmúlt kilenc évben egyszer sem panaszkodott a férjére.
