Ákos zseniálisan tört borsot Magyar Péter orra alá
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
A Rolling Stones gitárosa kerek születésnapot ünnepelhet.
Se szeri, se száma a Keith Richards túlélőképességéről szóló vicceknek és mémeknek. De a tény az tény, Keith Richards túlélte a Rolling Stones-ben töltött jó hatvan évet, pár hete jött ki az új albumuk, koncerteznek is, a majdani nekrológírói pedig talán még meg sem születtek.
Keith Richards a világháborús, nácik által bombázott Angliában, 1943. december 18-án született a Londontól délre fekvő Dartfordban, apja meg is sérült a háborúban. Anyai nagyapja, egy jazz big band zenésze adta neki az első gitárt, amin el is kezdett tanulni játszani. Mick Jaggerrel egy általános iskolába járt, amíg a családok el nem költöztek,
aztán a két zenebolond srác később találkozott egy London felé menő vonatra várva a helyi vasútállomáson,
s megállapították, hogy közös a zenei ízlésük.
A Rolling Stones kiindulópontja lett ez az újbóli találkozás, a többi pedig rock'n'roll történelem. Richards, Jagger és Brian Jones a közös zenélgetések után összeköltöztek egy londoni kecóba, s összeállt lassan a Rolling Stones első klasszikus felállása.
Keith Richards gitárjátéka szinte egy önálló zenei műfaj,
amit zenészek és zeneértők imádnak, imitálnak és elemeznek évtizedek óta, s ami egyszerre egyszerű és megfejthetetlen sokak számára.
Túl minden híres és hírhedt drogos és alkoholista korszakán, túl egy nagyon sűrű rocksztár életúton, Keith Richards több mint hatvan éve zenél együtt Mick Jaggerrel és zenésztársaival. A Rolling Stones még Charlie Watts dobos halála után sem állt le – sőt, idén ősszel kapcsoltak újra magasabb fokozatba, 18 év után kijőve egy újabb stúdióalbummal, a Hackney Diamondsszal.
Új lemezüket egy feldolgozás, a Rolling Stone Blues zárja,
Muddy Waters egy 1950-ben fölvett örökbecsűje, ami életüket és munkásságukat meghatározó bluesdal Richards és Jagger számára a gyerekkoruk óta.
Hogy Richards mikor teszi le a gitárt, vagy hogy egyáltalán leteszi-e az élete legutolsó pillanatáig, az még a jövő zenéje – ami mindig egyre csak távolodik Keef esetében. És, ahogy a mém mondja: vigyázzunk, mert nem mindegy, milyen Földet hagyunk magunk mögött Keith Richards számára.
Fotó: SUZANNE CORDEIRO / AFP