Rejtélytelen Napóleon, avagy Ridley Scott csinált egy tökéletesen felejthető filmet – olvassunk inkább Wikipédiát

2023. november 30. 11:46

Nagy ívű történelmi tabló, szokták mondani a hasonló filmekre, de itt ez a „nagy ív” sem teremtődik meg, nem kapunk többet, mint illusztratív jelenetek csokrát.

2023. november 30. 11:46
null
Leimeiszter Barnabás
Leimeiszter Barnabás

Kezdjük ott: senki nem várta el Ridley Scott-tól, hogy fejtse meg Napóleon titkát. Léon Bloy, a századforduló nagy francia írója mondott egyszer valami olyasmit, hogy Napóleoné a valaha volt legkevésbé ismert történet. Pedig hát az eltelt időben hány életrajzot, monográfiát, tanulmányt össze nem írtak e történet kapcsán. Hány remek történész és író nem szentelte, ha nem is az életét, de az élete jelentős részét annak, hogy végre megmutassa a „kis káplárból” lett császár valódi arcát. Milyen felfoghatatlanul hatalmas könyvtárra lenne szükségünk, hogy összegyűjtsünk minden Napóleon-irodalmat! A dolog nyilvánvalóan úgy áll, hogy az életrajzi adatok aprólékos felfejtése nem visz közelebb bennünket a rejtély megfejtéséhez. Ez a megállapítás általában is érvényes, amennyiben minden ember, a földi történések látszólag legjelentéktelenebb statisztája is, fenség, Észak-fok és így tovább. Annak feltárása, hogy kit mit csinál, nem „adja ki” az életenigmát. És pláne így van ez a közmondásos „Nagy Én” esetében, aki minden önmegvalósító voluntarizmus mintaképévé vált. Annak az egyszerre nagyon igaz és nagyon hazug mondatnak a hátterében, hogy „az életben nincsen lehetetlen”, ott sejtjük a koronát önnön fejére helyező parvenüt, a „totálisan szuverén”, mert „totálisan expanzív” embert, akit ironikus módon a végső határok kötnek béklyóba. Noha – ne feledjük – a Nagy Énnek Napóleon is csak sokadlagos megtestesülése-utánérzése volt. Már Julius Caesar is kardjába akart dőlni, amikor harmincéves korában megállapította: ahhoz képest, ahol Nagy Sándor ugyanennyi idősen tartott, ő nem ért el semmit.

Szóval Ridley Scott feladata nem az volt, hogy megfejtse Napóleon titkát. Az lett volna a feladata, hogy érzékeltesse vagy „körülírja” ezt a misztikus élettényt. Scott Napóleonja körülbelül annyira misztikus, mint egy Wikipédia-szócikk. Nagy ívű történelmi tabló, ilyesmit szoktak mondani a hasonló filmekre, de itt ez a „nagy ív” sem teremtődik meg, nem kapunk többet, mint illusztratív jelenetek csokrát. Még Joaquin Phoenix – pedig micsoda különös és szuggesztív jelenség, tőrőlmetszett Napóleon-­alkat! – sem képes élettel megtölteni a figurát, vagyis igazán rejtélyessé tenni őt. 1793-től követjük nyomon Napóleon életét, akkortól, amikor kiverte az angolokat Toulon erődjéből. A royalisták lemészárlása, az egyiptomi hadjárat, a konzulátus időszaka, az egyszemélyi hatalom kiépítése. Néhány – tegyük hozzá, nagyon látványos – csatajelenet: Austerlitz, Moszkva ostroma, Waterloo. Megismerkedése és házasság­kötése egyetlen nagy szerelmével, Jozefinával (Vanessa Kirby alakítja), majd válásuk az asszony meddősége miatt, a frigy Mária Lujzával, a Sasfiók születése. Scott utalgat arra, hogy a „Nagy Történelmi Tényezők” mellett milyen közemberien „kicsi” indokai voltak Napóleon cselekedeteinek, haza­téréseinek. A hatalomvágy mellett minimum egyenlő mértékben annak vágya, hogy maga mellett tudja Jozefinát. De az illusztratív rendezés ennek a magánéleti motiváltságnak is elveszi a súlyát.

A kritikusok a történelmi pontatlanságokat kérik számon Scotton. Nem lövetett ágyúval a piramisokra, nem vezette személyesen csatába a katonáit, nem találkozott a végső kudarc után Wellington hercegével. Ezek a pontatlanságok alapvetően lényegtelenek. Nem a tények számítanak Napóleon esetében, hanem a titok. Ezt a titkot egyaránt érzékeltethette volna egy nagyszabású remekmű és egy nagyszabású művészi kudarc. Ridley Scott csinált egy tökéletesen felejthető filmet. Olvassunk inkább Wikipédiát.  

(Napóleon. Rendezte Ridley Scott, 2023)

Nyitókép: Intercom

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
H3r1
2023. december 02. 14:40
Eddig csak a focihoz, politikához értett mindenki is. Az viszont érdekes, hogy több a filmkritikus mint maga a jó film!! Lehet hogy rendszerbe kellene állítani a "tanult" kollágákat, hogy a minőség emelkedjen? Vagy könnyebb ebéd után megmondani az asszonynak, hogy mit hiányoltál a fasírtból?
agglomeracioskarrieristaadocsalopolgar
2023. december 02. 14:40
Ma letöltöttem a filmet, fél órát birtam belőle nézni... Teljesen negativan ábrázolja Napoleont a kiegyensulyozottság látszatára se ad.
wasserwoman
2023. december 02. 09:59
sokszor néztem meg filmet,amit kritikusok agyondicsértek,aztán egy nagy nulla volt, valahogy olyanok,mint az étekritikusok is, amit dicsérnek,az nekem nem izlik. Ugyhogy megnézem,aztán meglátjuk
Akitlosz
2023. december 02. 02:53
ZolotarjovAkitlosz 2023. december 01. 23:12 Sokkal több fogalma volt Napoléonnak a magyarországi helyzetről, mint neked. Napoléont a jól kiépett kémhálózata pontosan tájékoztatta Magyarország ellentmondásos helyzetéről és közvéleményéről. Napoléon szabadságot adott Lengyelországnak. És a picike Lichtensteinnek is. Magyarországot sem verte volna át. Trónfosztás után természetesen a szabad királyválasztás jött volna az igazi magyar alkotmánynak megfelelően. Napoléonnak volt javaslata, Eszterházy herceg, de felőle azt választottak volna a magvarok maguknak királynak, akit csak akarnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik