Hetilap

2 év háború

Állóháború, fáradó hátország, változó világrend
VI. évfolyam 8. szám

Naphimnusz, stigmatizáció, mennybe költözés, betlehemállítás – Isten éltesse a ferences testvéreket!

2023. november 29. 13:02

Nyolcszáz éves a ferences rend megerősített regulája.

2023. november 29. 13:02
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Assisi Szent Ferenc reguláját kereken 800 éve, 1223. november 29-én erősítette meg bullájával III. Honóriusz pápa. A ferences rend számára azonban a megerősített regula ünneplésén túl egy egész centenárium-sorozat vette kezdetét a 2023-2026 közötti időszakban. A Grecciói-betlehem felállítása ugyanis szintén 800 esztendős, ennek örömére a kistestvérek megemlékeznek arról, hogy Szent Ferenc 1223-ban – az adventi időszakban – Greccio egyik barlangjában rekonstruálta Jézus születésének helyszínét, 

ezzel elindítva a betlehemállítás mai napig tartó karácsonyi hagyományát. 

Ezen felül pedig ott van még a stigmatizáció, a Naphimnusz megírása, és Szent Ferenc tranzitusa, vagyis a földi életből a mennyei életbe való átköltözése is. Bőven van tehát ok az emlékezésre és ünneplésre.

Mit tudunk a ferences reguláról?

A ferences regula – latin nevén Regula Franciscana – alatt az Assisi Szent Ferenc által a ferences szerzeteseknek adott szabályzatokat értjük. Ferenc tanítása nyomán három rend jött létre, amely ugyanazon szabályzat szerint él, de ugyanannak a regulának három fejlődési szakaszáról van szó. 

Az első a Formae Vitae vagy proto-regula, ezt III. Ince szóban 1209-1210-ben hagyta jóvá. A következő, a Regula non bullata, más néven Regula I. egy 23 fejezetből álló szabályzat, melyet az 1221-es általános káptalan fogadott el. Végül pedig a Regula bullata, avagy a Regula II., amit Segni Ugolini (későbbi IX. Gergely) tanácsára Ferenc a teljes szegénység parancsának megtartásával tizenkét fejezetre redukált: 

ez lett az úgynevezett harmadik regula, amelyet végül 1223-ban III. Honoriusz pápa Solet annuere bullájával elfogadott.

A világi harmadrend reguláját IV. Miklós pápa 1289-ben, a Reguláris Harmadik Rend reguláját X. Leó 1521-ben, a Ferences Világi Rend átdolgozott reguláját pedig a Szentszék hagyta jóvá 1978-ban.

Szent Ferenc tranzitusa (Forrás: Pesti Ferencesek)

„Isten engem az egyszerűség útjára hívott meg”

Köztudott, hogy Assisi Ferenc hallani sem akart a hagyományos regulákról. Aki ilyesmiről beszélt neki, annak így válaszolt: „Isten engem az egyszerűség útjára hívott meg, s azt meg is mutatta. Nem akarom tehát, hogy nekem más regulákat nevezzetek meg, se Ágostonét, se Bernátét vagy Benedekét”.

Bonaventura püspök szerint e regula igazi újdonsága abban áll, hogy azt az életformát vallja, amelyet Jézus az apostoloknak hagyott.

Angelo da Clareno itáliai ferences hittudós a regula eredetiségét a következő pontokban jelölte meg:

  • az evangéliumi jelleg,
  • a javakról való teljes lemondás és a pénzhasználat elvetése,
  • semmi tulajdon (se templom, se rendház),
  • feltétlen engedelmesség,
  • az apácák kolostoraiba való belépés tilalma,
  • missziós elkötelezettség (pogányok, szaracénok között)
  • mezítláb-járás, lovon utazás csak szükség esetén,
  • soha nem kérni ajánlólevelet a Római Kúriától,
  • semmiféle regulamagyarázat (glossza).

A ​regula arra hív minket, akárcsak az előző nemzedékek testvéreit, hogy kezdjünk párbeszédet vele. A találkozás feltételei ugyanazok, mint minden párbeszédben: meg kell nyílni a másik felé, tiszteletben kell tartani különböző voltát, ugyanakkor meg kell próbálni megérteni a szándékait. Hagyni kell, hogy a másik beszéljen, figyelemmel kell hallgatni őt, nem szabad azonnal ráerőltetni a magunk véleményét, abban a nyitottságban és tudatban kell hallgatni, hogy mint minden találkozás, ez is hatással lesz rám: mond valami újat, megindít, megvigasztal,provokál, kérdez. Ha nem bízom a másikban, és semmit sem várok tőle, akkor nem léphetek vele igazi párbeszédre.

Ha pedig a két fél között semmi sem történik, az azt jelenti, hogy nem is találkoztak” 

– fogalmaz Varga Kapisztrán és Várnai Jakab atya A ferences regula című könyvben.

A Kisebb Testvérek lelkisége

A Kisebb Testvérek Rendjét Assisi Szent Ferenc alapította, s az ő lelkisége nyomán a barátok életében különleges helyet kap az imádság és áhítat, a testvéri élet, a minoritás – azaz a szegénység, a „kicsinység” és a kitaszítottakkal való szolidaritás –, valamint az evangelizáció. 

A Szent Ferenc által képviselt életforma megélésében való lanyhulás időről időre kísértette a rendi közösséget, 

ezért mindig újból vissza kellett nyúlni a gyökerekhez.

A rendi reformok során gyakran új közösségek alakultak ki. A közösség egyik legjelentősebb szakadása 1517-ben következett be, amikor a rend úgynevezett obszerváns ága – melynek mai jogutódja a ferences rend – végleg különvált a konventuálisoktól. Az így kialakult közösség később további kisebb egységekre bomlott. A sok kisebb közösséget XIII. Leó pápasága idején, 1897-ben a Kisebb Testvérek Rendjében egyesítették. 

Ezt követően a rend ismét létszámgyarapodásnak indult, valamint megkezdődött területi terjeszkedése is, különösen, ami a latin-amerikai térséget jelenti. A II. vatikáni zsinat óta viszont a rend összlétszáma csökkenőben van, 

de a ferences lelkiséget ma is több mint 15 000 testvér éli meg szerte a világon –

49 országban, 110 rendtartományra osztva összesen 2651 rendházban élnek, s közel 2200 plébániát látnak el. A legtöbben Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Lengyelországban és Brazíliában vannak.

Ferences szerzetesek Mátraverebély-Szentkúton (Forrás: DidakTV / OFM)

A ferencesek Magyarországon

Az első testvérek még Szent Ferenc életében, 1225-26 körül érkeztek Magyarországra, majd első tartományuk, melyet Esztergomi vagy Magyarországi Provinciának neveztek, 1232-33-ban vált önállóvá. A Magyarországi Provincia a tatárjárás után egyre inkább terjeszkedett, mígnem Igali Fábián akkori tartományfőnök megreformálta, s onnantól fogva a Konventuálisok Magyarországi Megreformált Provinciájának kezdték hívni. 1517-ben azonban a konventuális nevet letéve végleg az obszerváns famíliához – az első rend szigorúbb ágához – csatlakoztak.

Az obszerváns testvérek Bosznián keresztül is megjelentek Magyarországon, és nagyon gyorsan terjeszkedtek a királyság minden részében. A történelem tanúsága szerint az obszerváns testvérek a szerzetesházakban 

igen szegények és imádságosak, az egyházban az evangéliumi igazság tüzes lelkű hírnökei, a keresztény hit megvédésének serény buzdítói, és az emberek vigasztalói voltak. 

Kiemelkedik közülük szentségével és tudásával Kapisztrán Szent János, Boldog Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát. 

A Magyarországot megszálló törökök és a reformáció viharai a fejlődésnek indult ferences életet erősen akadályozták, a megszállt területeken mégis szinte a kisebb testvérek voltak az egyedüliek, akik a híveknek gondját viselték. 

A hagyomány szerint ez az oka annak, hogy a nép barátoknak nevezte őket.

A háborúkkal tarkított 16. és 17. század elmúltával nem csak a testvérek, hanem a házak, sőt a provinciák száma is gyarapodott. A mariánus rendtartományból a Szent László Királyról nevezett Provinciát, a salvatoriánus tartomány házaiból az erdélyi Szent István Király Provinciát, a 16. század második felében ismét Szlavóniába, sőt Magyarországra jövő Bosnyák-Bányavidéki Provincia testvéreinek magyarországi házaiból pedig végül 1757-ben új provinciát, a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Provinciát állították fel.

1900-ban a Magyarország határain belül létező öt provinciából hármat alakítottak ki: a mariánust, az újraalapított kapisztránust és Erdélyben a stefanitát. Az első világháború végére csupán kettő, a mariánus és a kapisztránus maradt meg Magyarországon. A két világháború között a provinciák történetét új alapítások, egyre növekvő lelkipásztori tevékenység, más korszerű kezdeményezések, valamint a hivatások nagy száma jellemezte.

Belvárosi Ferences Templom a Ferenciek terén (Forrás: Pesti Ferencesek)

A kommunisták és a ferences vértanúk

1950-ben a kommunista állam betiltotta a szerzetesi életet, és elkobozta az ingatlanokat. Tizennyolc házuk bezárása után 1950 és 1989 között a mariánus testvérek – akik közül 15-en szenvedtek börtönbüntetést és egy testvér halt vértanúhalált –, szétszóratásban, közös élet nélkül, mint világi papok vagy civil munkások éltek. A kapisztránusok, akik közül nem mindenki kényszerült arra, hogy szétszóratásban éljen – jól lehet létszámkorlátozással, 32 testvér bebörtönzése és több megölése mellett, a korábbi 26 helyett –, három közösségben, két gimnáziumot fenntartva és vezetve legálisan élhettek.

A változás évének, 1989-nek eljöttével lehetőség nyílt arra, hogy a tartományok visszaigényeljék elvett ingatlanjaikat, és ismét megkezdjék a munkát az egykor kényszerűen elhagyott helyeken. A Rend legfőbb vezetése a kapisztránus és a mariánus provinciából 2006. június 24-én létrehozta a Magyarok Nagyasszonyáról Nevezett Ferences Rendtartományt, mint a Kisebb Testvérek Rendjének egyetlen jogi egységét hazánkban. A magyarországi Kisebb Testvérek létszáma jelenleg 95 fő (OFM), közülük hetven pap testvér, tizennégy helyszínen: 

Budapesten négy helyen, ezen kívül Esztergomban, Gyöngyösön, Mátraverebély-Szentkúton, Nagyszőlősön, Sümegen, Szegeden, Szentendrén, Szécsényben, Szombathelyen és Zalaegerszegen. 

Érdekesség:

A Ferences Nővérek (Reguláris III. Rend) egy női szerzetesekből álló apostoli életű társaság, mely eszményei vagy szorosabb lelki kapcsolata révén részesedik a ferences karizmában. Mint „aggregált” tagok társulhatnak a három ferences rend valamelyikéhez. A Ferences Világi Rend regulája és saját konstitúcióik szerint élnek. Legtöbbjük a felebaráti szeretetet gyakorolja: betegeket ápol, árvákat, öregeket, elhagyottakat gondoz; kollégiumokat és középiskolákat tartanak fenn, missziókban működnek, plébániákon segítenek. Részesei az első és második rend kegyelmeinek és kiváltságainak. 

A ferencesek (Forrás: ferencesek.hu)

***

A jubileum alkalmából a ferences rend a honlapján szemelvényeket oszt meg a 800 éves megerősített regulából. Minden pénteken ebből olvasnak fel részletet a kisebb testvérek saját közösségeikben, hogy elméjükben és szívükben hordozzák:„élet a szent Evangélium szerint”.

Ezt is ajánljuk a témában

Megőrizni az egyszerűséget – Kálmán Peregrin a ferences létről

„A katolikusoknak jobban kellene vállalniuk véleményük ütköztetését az ellentétesen gondolkodókkal, csak ehhez a másik oldal készségére is szükség lenne.” Kálmán Peregrin ferences szerzetest, a pasaréti Páduai Szent Antal templom plébánosát, a mátraverebély-szentkúti kegyhely volt vezetőjét kérdeztük a tömött ferences templomok titkáról, az egyházi politizálásról és a szerzetesi élet mindennapjairól.

Nyitókép: Káptalan 2023, A Ferences Rendtartomány Facebook-oldala

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Cserna János
2023. november 29. 13:53
Isten éltesse őket és jó munkát kívánok nekik!
Perczel Éva
2023. november 29. 13:41
Az idén elmaradnak Betlehemben a karácsonyi liturgikus események. Zarándokok sokasága nem juthat el a Szentföldre. Talán egy kis hiánypótlást jelenthet Pécsváradi Gábor (ferences szerzetes ) 1519-ből való első, magyar zarándokoknak összeállított útleírása, kézikönyve. Címe: Jeruzsálemi utazás. Legyen olyan, aki már járt ott, vagy majd egyszer még szeretne eljutni-mindenképpen érdemes elolvasni! Köszönjük, és köszöntjük a 800 éves ferences rendet! Ámen!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik