András-nap a keleti és nyugati egyházban, valamint a magyar néphagyományban is kiemelt napnak számít. Advent, roráté, mulatozás vége, disznóvágás, férjjósló praktikák – összeszedtük, mi minden kötődik e naphoz!
Szent András napja van. A keleti és nyugati egyházak egyaránt november 30-án ünneplik András apostolt – Skóciában vagy Romániában például, lévén, hogy ő e két ország védőszentje, ez a nap egyenesen nemzeti ünnep. Szent András napja az egyházi év kezdete, az Advent indítója, így mindig az András-naphoz legközelebb eső vasárnap lesz Advent első vasárnapja. A magyar népi kalendáriumban a november hónapot is Szent András hava néven illették, s számos népszokás és hiedelem tartozik e naphoz.
András apostol, más néven Szent András egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének, majd vértanúságot szenvedtek. A Galileából származó András testvére volt Simon Péter, akit Jézus az egyház alapjává tett meg.
Az Ortodox Egyház a halászok védőszentjeként is tisztelt apostolt a Protocletos (azaz az első meghívott) címmel illeti,
mert ő volt az első Keresztelő Szent János tanítványai közül, akit Jézus meghívott a Jordán folyónál.
András apostol és Jézus első találkozásáról János evangéliuma még az órát (délután négy körül, János 1:39) is feljegyzi.
András Isten-keresésére jellemző, hogy a Jézus szolgálatát előkészítő utolsó próféta, Keresztelő János tanítványává szegődött, majd miután szolgálata csúcsán Keresztelő János rámutatott az „Isten Bárányára”, András azonnal Jézus követője lett.
Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, s míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra.
Így a két testvér otthagyta a halászéletet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig tanúságot tettek szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak.
Szent András apostol Betszaidában született. Az első Pünkösdöt követően Achájában és Görögországban hirdette az evangéliumot, és a hagyomány szerint Petra városában halt vértanúhalált 60. november 30-án X alakú kereszten – amit azóta András-keresztként ismerünk –, mondván, hogy a kivégző eszköz se mutassa őt Jézussal egyenlőnek.
András életéről az evangéliumokból viszonylag keveset tudunk, ám annál többet árul el az András cselekedetei című apokrif könyv, amely elbeszéli, milyen viszontagságok közepette vitte az apostol Krisztus örömhírét Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadékos hegyein át egészen a Fekete-tenger partjáig.
Feltűnt a szkíták földjén is, és hirdette az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban.
Végigjárta Trákiát és Görögországot, végül Achaiában Aegeas prokonzul elé állították. András nagy beszédben tárta föl a kereszt által történt megváltást, amit a helytartó egyre türelmetlenebbül hallgatott, végül börtönbe vettette. Amikor a legválogatottabb kínzások sem törték meg Andrást, Aegeas parancsot adott, hogy feszítsék keresztre. Amikor András megpillantotta a számára készített keresztet, hangosan fölkiáltott: „Üdvözlégy, szeretett kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól. Mert mielőtt az Úr fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most azonban rajtad keresztül az én Uramhoz megyek!”
Miután megfeszítették, két napig függött András a kereszten, s a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon véget értek szenvedései, halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr. Ereklyéit a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték, 1208-ban erőszakkal vitték át Amalfiba. II. Pius pápasága idején, 1462-ben a fejet Rómába vitték. 1964-ben,
a keleti és nyugati egyház kiengesztelődésének jeleként a pápa átadta a konstantinápolyi pátriárkának,
és Petrába, vértanúsága helyére került vissza. Kevéssé ismert tény, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok nagy része Szent András tiszteletére épült.
András napján véget érnek a mezőgazdasági munkálatok. Az advent kezdete előtt eleink ezen a napon még András-napi vigadalmat, mulatságot, disznótorokat szerveztek. Ám ezután elérkezett a csendesség ideje, mint minden nagyobb böjti időszaknak, adventnek is voltak szigorú szabályai: „András bezárta a muzsikát” vagy „bezárta a hegedűtokot”, mondták, ami azt jelentette, hogy véget értek a zajos mulatságok, így „tilos volt a lagzik tartása, a citerára való járás, s minden más vigadalom.”
András-nap után veszi kezdetét a hajnali ájtatosság ideje is, azaz a roráté.
Eleink ilyenkor rendszerint böjtöltek, zsír és hús nélküli, olajjal és tejjel készített ételeket fogyasztottak.
Ugyanakkor ez a nap a legjelentősebb időjárás, illetve házasságjósló, varázsló nap is volt. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfiruhát rejtettek, és egész nap böjtöltek.
„Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján.”
Sok helyütt elterjedt volt az ólomöntés és a gombócból jóslás, amikor a gombócokba egy-egy férfinevet rejtettek el, majd kifőzték a gombócokat. Amelyik először jött a felszínre, a babona szerint az a férfi lesz a lány jövendőbelije. Az úgynevezett András-kalendárium egy ehhez hasonló férjjósló módszer volt, de ereszrázással is próbáltak jósolni. A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: „Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik” tartotta a hiedelem.
A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája is András-naphoz kötődik, ez volt az úgynevezett ólrugdosás.
Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.
Néhol pedig szemétre, trágyadombra állva figyelték, honnan hallják a kutyaugatást, mert azt tartották, hogy abból az irányból jön majd a jövedőbelijük.
Nyitókép: Szent András festmény, galeriasavaria.hu
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Lehet-e szebb és tisztább válasz Isten adventi hívására a tökéletes szeretetnél, amelyben Őt, akit szeretünk, teljességgel azért szeretjük, aki Ő Maga. Nem magunkért, hanem Istenért. Kocsi Lajos írása.
Persze szó nincs arról, hogy a bedugott fülű, képernyőre tapadt szemű ember ne venne észre semmiféle alkalmas pillanatot. A Black Friday-t például nem véti el. Francesca Rivafinoli írása.
Ez, hogy valaki méltó-e valamire, nyugtalanító kérdés. Mintha egyre inkább valamiféle kollektív méltatlanságot látnék, mintha egyre kevésbé érdemelnénk meg, hogy részt vehetünk a létezésben. Győrffy Ákos írása.
A nicea–konstantinápolyi hitvallás minden keresztény felekezet közös hitvallása. Szilvay Gergely írása.
A hét végéhez közeledve főként a keleti, északkeleti tájakon lehet némi napsütésre esély.
Advent, az annak megéléséhez szükséges lelkiállapot privilégium, amely összeférhetetlen a 21. századi kapitalizmussal. Kohán Mátyás írása.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Még neki áll feljebb.
