Bár komoly vita övezi, de egyre nagyobb teret nyer idehaza is a Halloween. Ma már nincs október 31-e jelmezes bulik és rémálmokat idéző horrorfilmek nélkül. Íme 10 film, amitől garantált a libabőr.
Krupincza Mariann és Varga Mátyás összeállítása
Ahogy közeledik a Mindenszentek és a halottak napja, évről évre fellángol a vita a magyar közéletben, hogy a Valentin naphoz hasonlóan át kell-e vennünk itt Európa szívében a pogány múltban gyökeredző, angolszász ünnepet, a halloweent. Ez a kérdés úgy tűnik, hogy még évekig megosztja majd a társadalmat, de az tény, hogy szeptember végétől egy hónapon át a kirakatokban és a boltok polcain a narancssárga vicsorgó tökök, a boszorkányok és a szellemek kapják a főszerepet. Október 31-én vagy annak környékén pedig egyre több városban szerveznek beöltözős bulikat, a tévécsatornák és a mozik pedig hideglelős filmekkel rukkolnak elő. Ezekből a sokszor vérfagyasztó alkotásokból ajánlunk most tízet a figyelmükbe. De előre felhívjuk a figyelmet, hogy egyik-másik alkotással csak óvatosan: a képsoraik napokig kísérthetnek bennünket!
Ha valakit vonz a mágia és a boszorkányság világa, akkor mindenképp érdemes erre a thrillerre lecsapnia. A történet hőse négy kitaszított és magányos tinilány, akiket a sors vagy az ördög keze egymás mellé parancsol, és egy 20. századi kovent alkotva egyre mélyebbre merülne a fekete mágia cseppet sem szívderítő világában. Eleinte élvezik a rejtélyes hatalmukat, meghódítják szívük szerelmét, bosszút állnak mindazokon, akik korábban bántották és megalázták őket, de ami kezdetben játéknak bizonyult durvulni kezd. Először csak egy társuk zuhan ki az ablakon, majd valami sötét és baljóslatú megmozdul a sötétben. A Bűvölet 2020-ban kapott egy folytatást is Örökség alcímmel, de az koránt sem vált olyan felkapottá a horrorkedvelők körében, mint a '96-os történet.
A Halálhajó (eredeti címe: Event Horizon) egy olyan kultikussá vált sci-fi-horror, amelynek képsorai jó darabig biztos kísérteni fogják a nézőt. A történet szerint 2047-et írunk. Az Event Horizon nevű felderítő űrhajó, amely évekkel korábban nyomtalanul eltűnt, egyszer csak ismét jeleket kezd sugározni. A jel forrása felé száguldó elit legénység tagjai között helyet kap az Even Horizon tervezője, Dr. Weir is. Küldetésük: megtalálni és megmenteni a legmagasabb fokú technikával készült űrhajót. De amit találnak, az a legmagasabb fokú rettegés, amely felér a pokol legmélyebb bugyraival. S végül, amit menteniük kell az a saját életük, és nem utolsó sorban a józen eszük.
A halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, és eredete a pogány múltba nyúlik vissza. A kelták hajdanán a nyár végét ünnepelték ilyenkor, és testben és lélekben egyaránt felkészültek a hosszú, hideg és sötét téli időszakra. Úgy hitték, Halloween éjszakáján a halandók világát és a holtak birodalmát elválasztó fátyol elvékonyodik, és aki nem vigyázott magára, csúnyán megüthette a bokáját a szellemekkel. Ezért sokan helyeztek ki ételt-italt házaik elé vagy mutattak be áldozatot, hogy ezzel is távol tartsák otthonaiktól az ártó lelkeket. Innen ered a töklámpások kihelyezésének szokása is, melyet a brit szigetlakók, Jack O’Lanternnek is neveznek egy részeges csavargó után, kinek lelke a vigyorgó tökökben lelt menedéket, mert sem az ördögök, sem az angyalok nem engedték be maguk közzé.
A kelta naptár szerint október 31-e az év utolsó napja. Egyes vallási közösségek még ma is megülik ezt a napot, az úgynevezett Samhain Sabbath-ját. Október 31-éről november elsejére virradóan a boszorkánykovenek tagjai közös varázslatokkal és igék mormolásával búcsúztatják az elmúlt évet, és adnak hálát annak eredményeiért.
Az Amerikai Horror Story Ryan Murphy és Brad Falchuk 2011 óta töretlen népszerűségnek örvendő, immáron 12 évadot megért horror-dráma sorozata. Antológia jellegű, hiszen minden évad egy, az előzőtől független történetet mesél el, egyfajta minisorozatként. Az évadok során a klasszikus ijesztgetők, mint a vámpírok vagy a gyilkos házban rekedt szellemek mellett fókuszba kerültek már a boszorkánykovenek némi vuduval átitatva, de a szekták titokzatos és cseppet sem ártatlan világába is betekintést nyerhettek a nézők. A legutóbbi, a sorban már 11. évad pedig egy '80-as évekbeli New York-i sorozatgyilkosra fókuszált, akinek áldozatai megnyerő külsejű és fiatal meleg férfiak voltak. Azonban a sötétben egy még nagyobb veszély is leselkedett erre a közösségre.
A 12. évad a Delicate alcímet viseli, és egy készülő könyvet adaptál. A könyv egy nőről szól, aki meg van róla győződve, hogy egy sötét alak mindent megtesz azért, hogy soha ne essen teherbe. A szereplők sora pedig egy valóságshow hőssel is gazdagodik, a vásznon ugyanis megjelenik Kim Kardashian.
A Krakkói szörnyek egy lengyel természetfeletti thrillersorozat, amelyet a Netflix készített és a szláv mitológián alapul. A történet egy Alex nevű lányról szól, aki két végén égeti a gyertyát. Kicsapongó életmódjával azonban csak sötét, átkozott múltja elől menekül. Azonban a jelenét is szörnyek népeítik be, még az őrangyala láttán is megfagyhat a sorozatot néző ereiben vér. Azonban Alexnak nem egyedül kell szembenéznie a Krakkóra leselkedő és egyre elvetemültebb gonosszal. Az egyik egyetemi tanár különleges, paranormális jelenségeket kutató fiatalokból álló csoportosulást vezet, akik felvehetik a kesztyűt a sötét teremtményekkel szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár Henry Cavill ezután szögre akasztja a vaják két kardját, előtte még megvívja a maga harcait. De mi köze van ennek a mi János vitézünkhöz? Elstartolt a The Witcher harmadik évada a Netflixen.
Bár kevés szó esik róla, de „Magyarország múmianagyhatalom”. Mint ismert 1994-ben Vácon, a Domonkos templom – Fehérek temploma – helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak az építők. A fal mögött 264 természetes úton mumifikálódott emberi maradványra, valamint további 40 személy csontjaira bukkantak. Az egész világon ritkaságszámba megy, hogy ennyi természetesen mumifikálódott holttest maradjon fönn egy helyen. Ez a történet adta Kiss Stefán Mónika rendező, forgatókönyvíró filmjének alapját.
A film pedig ezen a ponton válik fikcióvá. A kutatók kalandos történetekbe keverednek, a film nézői pedig hol a 18. századi Vácott, hol pedig a 21. században találják magukat. A Memento mori című kalandfilmben olyan neves magyar színészek tűnnek fel, mint Trokán Nóra, Kamarás Iván vagy Reviczky Gábor.
Kiss Stefán Mónika korábban a Mandinernek arról is beszélt, hogy trilógiában gondolkoznak, és már lázasan dolgoznak a második részen, melynek a tervek szerint ismét váci helyszíneket választanak és a statisztá között is helyet kapnak majd a váci polgárok.
Ezt is ajánljuk a témában
Titkok, múmiák, kalandok, Vác. Röviden így lehetne összefoglalni a nemrég bemutatott Memento mori – a váci legenda című kalandfilmet. A kezdetekről, a forgatásról és a további munkálatokról kérdeztük az alkotás rendező-producerét Kiss Stefán Mónikát.
Miért szeretünk rettegni?
A mozi térnyerése óta többen is próbáltak magyarázatot találni arra, hogy miért tud egy-egy misztikus, netán vérben úszó alkotás kasszasikerré válni, illetve milyen hatást gyakorol a nézők viselkedésére, kognitív, valamint érzelmi reakcióira egy-egy ilyen film. Egy amerikai kutatás többek között azt megállapítást tette a szakirodalom alapján, hogy az alacsony empátia és a félelemérzet összefügg a horrorfilmek nagyobb élvezetével és a horrorfilmek utáni „vágyakozással”. Sőt kiderült, egyértelmű kapcsolat van a szenzációhajhászás, másnéven az adreanlin kergetése és a horror élvezete/preferenciája között. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a férfiak jobban élvezik és horrorokat, mint a nők. A gyengébbik nem képviselői hajlamosabbak az undorra vagy a szorongásra ilyen alkotások láttán. S míg a kisebb gyerekek az úgynevezett szimbolikus ingerektől félnek, addig az idősebbeknél a konkrét vagy realisztikus ingerek váltanak ki ijedtséget.
A horrorokkal való megküzdés szempontjából a fizikai megküzdési stratégiák sikeresebbek a gyerekeknél; a félelmet keltő tárgyról szóló információk feldolgozása csökkenti a szorongást esetükben, és növeli a filmek élvezetét – olvasható a kutatásban.
Számon tartanak néhány olyan esetet is, amikor a horrorfilmek olyan szintű stresszt váltottak ki a nézőkből, hogy pszichiátriai kezelésre volt a megtekintésük után szükség. Általában azonban fény derült arra, hogy filmek mindegyike csak katalizátorként működött, vagyis régebbi traumákat hozott a felszínre, amelyekkel az érintetteknek szembe kellett nézniük.
Egy halloweeni filmes lista se lehet teljes John Carpenter műve nélkül, amely címszerepbe helyezte a kelta ünnepet. Ki ne emlékezne Haddonfield gyilkosára, aki tizenöt évvel a húga brutális megölése után kiszökik az elmegyógyintézetből, s ismételten vérbe áztatja a kisvárost?
Kismillió folytatást, könyvet, képregényt, videójátékot és miegymást termelt ki magából a filmsorotzat, ám valahogy mintha nem csak Haddonfield kisvárosán, de a sorozaton is átok ülne: az elsőn és a negyven évvel később játszódó 2018-as folytatáson/remake-eűn kívül egyik se ajánlott – ám az a kettő nagyon is.
Ari Aster filmje a felszínen egy népi horror egy, a nyári napforduló alkalmából megrendezett tradicionális pogány fesztivállal a középpontban – a felszín alatt viszont egy lélekölő dráma, amely előrángatja a szőnyeg alá söpört traumákat, amely már-már kényszeríti a nézőt arra, hogy ne csak átérezze a főszereplőnő problémáit, de nézzen szembe a sajátjaival, s tegyen rendet az életében. Mindezt gyönyörűen s naturálisan tálalva. S talán a rituálék során végbemenő vérontásnál gyomorforgatóbb az, amin a főszereplőnek végig kell élnie, még mielőtt megérkezik Svédországba.
1900. február 14-én az ausztráliai Victoria államban egy leányiskola néhány diákja az éves piknik során elindul a Függő sziklához, hogy megmásszák azt – majd nem sokkal később az egyik leány sikoltozva visszatér, miközben a tanárnőjük és a barátnői nyomtalanul eltűntek.
Peter Weir filmje minden nézőnek új értelmezést nyújt. Egy bizonytalan, ködös, álomszerű légkör hatja át. Valójában az egész film egy hosszú álom – gyönyörű, szomorú s teljesen felfoghatatlan. A fény és a színek használata olyan érzéseket kelt a nézőben, amelyeket szavakkal nagyon nehezen lehet csak leírni. A jelenet, amikor a leányok eltűnnek, egyszerre visszafogott és figyelemre méltóan intenzív – egy tiszta álom, melyet Weir valahogyan megörökített.
Az 1630-as évek Új-Angliájában egy puritán keresztény házaspárt kivet magából az egyházuk, így a vadon szélén tanyáznak le. Egyik nap, viszont eltűnik a házaspár újszülött csecsemője, a termés elmarad, az állatok rosszindulatúvá válnak, a család tagjai pedig egymás ellen fordulnak – míg végül az egyik lányukat boszorkánysággal vádolják meg.
A film nem használja a szokásos horrortrópusokat: nincsenek ugrásszerű vágások, dübörgő hanghatások, vagy épp brutalitás. Inkább szépen, lassan, de folyamatosan szorongatja a nézőt, ahogy halad előre a történet, egyre inkább érezzük a paranoiát, ahogy berágja a bőrünk alá magát.
Egy fiatal nő egy álmos, tengerparti városba érkezik, miután nyugtalanító leveleket kap a művész apjától – a megérkezésekor pedig azt tapasztalja, hogy a város egy különös szekta befolyása alatt áll, a lakói pedig vérkönnyeket hullajtanak és emberi húsra éheznek.
Egy erősen atmoszférikus élőhalott film, amely újfent nem a klasszikus horrorfilmtoposzokkal próbál ijesztegetni. Olyan, mintha a világát kiürítették volna, s egy halálcsapdává alakították volna át, melyet mintha a Halál maga épített volna, a még élők számára. Úgy istenigazából még vér sincsen benne, legalábbis nem annyi, mint amennyit egy átlagos zombi-filmtől elvárnánk. Helyette csak a rémálom van, amely mindent áthat.
Önök terveznek valamilyen hátborzongató filmet megnézni, ezen a „jeles” ünnepen? Írják meg nekünk kommentben!
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A Pán – A belső sziget című film egy sajátos eszközökkel filmre vitt, fájóan aktuális látomás. Győrffy Ákos filmajánlója.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
