„Jussát várja a vaják” – itt a The Witcher harmadik évada

2023. július 04. 18:35

Bár Henry Cavill ezután szögre akasztja a vaják két kardját, előtte még megvívja a maga harcait. De mi köze van ennek a mi János vitézünkhöz? Elstartolt a The Witcher harmadik évada a Netflixen.

2023. július 04. 18:35
Henry Cavill a Vaják (The Witcher) című sorozatban

Krupincza Mariann és Varga Mátyás írása

Hosszas várakozás után június 29-én megérkezett a The Witcher 3. évada, amelyben búcsút kell vennünk a ríviai főszereplőt alakító Henry Cavilltől; a színész már hónapokkal ezelőtt bejelentette, 

hogy utoljára bújik Geralt bőrébe.

Azonban még mielőtt az emberfeletti erővel bíró, bestiákra vadászó vaják szögre akasztaná ezüst- és acélkardját, néhány, a szláv mitológiából átemelt szörnyeteggel megörvendezteti a rajongók szívét.

A woke-szálakban gazdag – fekete bőrű főhős, leszbikus törpe – előzménysorozat, a Witcher – A vér eredete után igazi felüdülésként hatott már a harmadik évadot beharangozó előzetes is. Ebben Geralt és az erejével még jócskán ismerkedő meglepetésgyermek, azaz Cirilla hercegnő szembenéz egy sor kihívással, és egy-egy, a likvidálásukra érkezett orgyilkossal. Mindennek tetejébe ősi szláv szörnyek is rájuk rontanak Andrzej Sapkowski mágiával átszőtt világának adaptációjában. De szerencsére akadnak jócskán segítőik a forrongó birodalomban; többek között Kökörcsin, a bárd vagy Vengerbergi Yennefer, a varázslónő. S bár szemlátomást egyik csata éri a másikat, az emberi érzelmek és kapcsolatok sem szorulnak háttérbe.

A harmadik évad a Vaják-sorozat második könyvére, A megvetés idejére épít,

amelyben alaposan felpörögnek az események: egymást érik az intrikák és összeesküvések. Yennefer és Geralt a maguk módján akarják biztosítani, hogy Emhyr, a nilfgaardi császár semmiképp se kaparinthassa meg az ősi tündevérű Cirit, aki révén az uralkodó erősíteni tudná hatalmát. De nem csak a császár jár szorosan Ciri nyomában. Egy gonosz varázsló, Rience is sok fejtörést okoz szinte az első percektől a már-már „családként” funkcionáló hármasnak. Az első rész végén végül a két fiatal nő a varázslóiskola felé veszi útját, átmeneti biztonságot remélve. Ám hamar kiderül, hogy még a mágikus képeségekkel bírókban sem lehet igazán megbízni többé.

A Netflix egyelőre öt részt tett közzé az új kalandból. A következő adagig július végéig kell várni.

Henry Cavill megy, Liam Hemsworth jön

Cavill távozásának pletykájára sokáig nem érkezett érdemleges válasz, végül az első meglepődés után megeredt pár színész-kolléga nyelve. Sajtóértesülések szerint a korábban Supermant is megformáló színész annyira komolyan vette a munkálatokat, hogy Sapkowski valamennyi művét elolvasta, és teljesen otthonosan mozgott a mitikus entitások világában. (Vélhetően emiatt is tudta hitelesen hozni a kiközösített vaják alakját, de ez már igazán csak megjegyzés). A Cirit alakító Freya Allan úgy fogalmazott korábban, hogy

 

a férfi egy „két lábon járó Vaják-lexikon”.

 

Többször volt rá példa, hogy a forgatások előtt vagy azok szünetében tanácsokkal látta el a „Sapkowski-univerzumban” kevésbé járatos stábtagokat és színészeket.

Mint ismert, az első évad nem aratott osztatlan sikert sem a nézők, sem a kritikusok körében. Sokakat zavart például, hogy a készítők ugráltak a különböző idősíkok között, illetve hogy egy karaktert egy évadon belül több színész is megformált. Henry Cavill alakítása viszont alig kapott negatív kommentet, sokan egyenesen kijelentették, hogy a színész „egyedül vitte a hátán a show-t”.

Cavill valamennyi nyilatkozatából sütött, hogy igazi rajongó, akit a munkálatok előrehaladtával egyre inkább zavart,

 

hogy a producerek és a forgatókönyvírók eltérnek a regényektől.

 

Nem volt könnyű dolga e tekintetben, mert ahogy kiderült, az írók eleve nem szerették Sapkowski Vaják-világát, időnként egyenesen kigúnyolták a lengyel szerző teremtette univerzumot.

Bár még csak a harmadik évad első néhány része érhető el a Netflixen, már most mennek a találgatások, mit tartogat majd a negyedik, amelyben Liam Hemsworth (Éhezők viadala, A függetlenség napja – Feltámadás) folytatja a vadászatot a sötét erők teremtményei ellen. Egyes teóriák szerint a forgatókönyvírók Sapkowski ötödik könyvére, A tó úrnőjére építkezve egy úgynevezett metaszálat szőnek bele a történetbe, amelynek lényege, hogy egy baleset miatt Geralt új arccal tér vissza a saját világába egy mágikus kalandozás után, Ciri társaságában. Ezzel a csavarral szeretnék áthidalni a két színész közötti váltást.

Ismerős helyszínek

A magyar nézők számára bizonyára ismerősnek tűnhetett a Witcher-sorozat első évadában több helyszín is. Nem véletlenül;

 

ezt a szériát zömében Magyarországon forgatták.

 

Többek között az első rész legelején is – amikor Geralt meglátogatja Stregobort, a varázslót otthonában – rögtön feltűnik egy budapesti helyszín: a Jáki kápolna. A Vajdahunyad váránál található különleges épület kerengőjét Alpár Ignác tervezte 1908-ban, román stílusban, hiteles Árpád-kori részletek másolataival. A helyszín átalakításához a sorozat készítői nem használtak számítógépes effekteket: a varázslatos hangulatot a sok növénnyel teremtették meg. A harmadik részben pedig, bár ezt már jóval nehezebb felismerni, megjelenik az óbudai Kiscelli Múzeum mint az aretuzai varázslóakadémia bálterme.

De nem csak Budapest ragadta meg az alkotók fantáziáját. Az ötödik epizód nagy részét a tatai vár környékén forgatták, ami az Öreg-tóval együtt többször is feltűnik később. A számítógépes trükköknek köszönhetően pedig még azt is végignézhetjük, ahogy a vár felső része egy támadás következtében leomlik.

Egy résszel később a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Szelim-lyuk kap szerepet, mint az aranysárkány fészke –a szemfülesebbek a barlang sajátosságaiból mindezt kikövetkeztethették. Több fiktív falusi jelenetet pedig a szentendrei skanzenben vettek fel, felismerhető többek között felismerhető a felső-Tisza-vidéki tájegység a mándi református templommal, a vámosoroszi szárazmalommal és a nemesborzovai haranglábbal.

Ríviai Geraltot és társait Andrzej Sapowski lengyel író álmodta meg még a millennium évei előtt. Hazájában, és immár a Netflix-sorozatnak és a videójátéknak is köszönhetően a fantasyszerző népszerűsége világszerte vetekszik Tolkienével. A könyvsorozat első része, Az utolsó kívánság című novelláskötet igazi csemege azok számára, akik szeretik az olyan, alapvetően az európai folklór szereplőin alapuló tündérmeséket, mint a Rapunzel vagy a Szépség és a szörnyeteg, de attól sem riadnak meg, hogyha ezeket kicsit sötétebb verzióban látják viszont.

Ugyanakkor Sapowski ügyesen operál azzal is, hogy a Gyűrűk ura-univerzumból már ismert tündék és törpök mellett a lengyel és szláv, pogány mitológia alakjait is – strigákat, kikimorákat vagy ruszalkákat – behúzza. De nem csak ebben különbözik a Vaják a Gyűrűk urától. Tolkien műve a jó és rossz csatározásának klasszikus krónikája, Geralt kalandjaiban viszont csak árnyalatok választják el a jót a rossztól. Geralt nem klasszikus hős, nem egy fehér farkas fehér lovon. Bár emberfeletti erővel bír, és küzd a gonosz ellen, – főleg, ha busásan meg is fizetik –, emellett cinikus, arrogáns, és sajátos módon szemléli az őt körülvevő, cseppet sem rózsaszín világot. A regény többi hőse szintúgy nagyon emberi és sokszor esendő, egyeseket nehéz egyértelműen ehhez vagy ahhoz az oldalhoz sorolni.

Az egész világ a középkori Európa lenyomata

Sapkowski még 1986-ban jelentette meg az első Vaják-novellát, amely végül Az utolsó kívánság című novelláskötetben kapott szerepet. Az írónak évtizedeket kellett várnia arra, hogy elérje az áhított népszerűséget, amelyet végül a három – szintén lengyel – videójáték hozott meg.

De mi volt az, ami miatt mindez kiemelkedett a rengeteg fantasytörténet közül? A nyugati olvasónak, játékosnak, nézőnek ismerős fantasyhelyszínek és -toposzok kombinációja a szláv folklórral, s az ezekből a történetekből átemelt ambivalencia. Az egymással szemben álló királyságok közül nem lehetett eldönteni, melyik a jó és melyik a rossz, egyszerűen csak mindegyik próbálta elérni a maga célját. Ezt a motívumot a lengyelek sikeresen adaptáltak a játékokba is: a sztori ténylegesen a játékos döntései alapján változott meg, és minden cselekedetünknek súlya volt. 

 

Egyszerre lehettünk királycsinálók  és királygyilkosok is.

 

Dönthettünk faluk sorsáról, legyőzhettük a lakosok életét megkeserítő bestiákat. Ha akartuk persze, mert lehet, hogy pár nappal korábban épp azon falu fő lovagja rontott nekünk, mivel mindenki ellenszenvvel viseltetett a vajákokkal szemben, féltek tőlük azok különféle, hátborzongató mutációi miatt.

Az egész világ a középkori Európa lenyomata, csupán mágikus elemekkel teliszőve: törpék és manók próbálják aláásni a szerintük rosszul működő feudális rendszert, a királyok királykodnak, a lovagok lovagolnak, a parasztok művelik a földeket, a strigák és egyéb bestiák pedig az élőkre vadásznak – a vaják pedig a bestiákra, a hátán két karddal, az acéllal emberek számára, ezüsttel a bestiáknak.

S akkor ott a letagadhatatlan szláv ihlet is, hiszen a történetekben említett és előforduló mitikus bestiák többsége számos helyi népmesében előfordul,

 

amelyekből minden szláv nemzetnek megvan a maga verziója.

 

Vannak ugyan eltérések, de a legtöbb szláv felismeri a striga/stryga (női vámpírszörny), a rusalka (női vízi lidérc) vagy a leshy (erdei szellem) alakját, mivel ezek mind a közös folklórjukból származnak – ahogy a vasorrú bábát is, amivel többször összehozza a sors Sapkowski szörnyvadászát. A szörnyvadász szintén ismerős karakter, bár nem kizárólag a szláv világra jellemző. Maga a vaják lengyel eredetije (Wiedźmin) is olyan varázslóra utal, amely valamilyen titkos tudás birtokában van – ahogy a magyar elnevezés szintén, ez a vajákolni ige származéka, amely pedig annyit tesz, varázsszavakat kiabálni.

Nem Sapkowski találta fel a spanyolviaszt

Korántsem érdemes azt gondolni, hogy Sapkowski volt az első író aki a szláv folklórhoz nyúlt. És nem is ő volt a legelső, aki ezzel futott be, elvégre Puskin még 1820-ban megírta a Ruszlán és Ludmíla című eposzát, megalkotva ezzel valószínűleg az első szláv népmeséken alapuló fantasyt. Fodor András, a mű magyar fordítója ezt a János vitézünkhöz hasonlította, hiszen abban is a bátor és rendíthetetlenül szerelmes vitézlovag menti meg az elrabolt leányt, népmesei kalandokba bonyolódva.

Dvořák pedig még 1901-ben írta meg a Ruszalka című operáját, amelyben a cseh romantikus írók által összegyűjtött és átdolgozott szláv meséket vette alapul.

 

Hans Christian Andersen műveit meg ne is említsük...

 

Nyitókép: Netflix
 

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Langyos hurkazsír
2023. július 05. 08:38
Ha már a Star Trek is tele van b...kal ...... Na ott már baj van
faramuci
2023. július 05. 07:59
Nemcsoda hogy Cavill lépett,énis leléptem eme sorozat megtekintése után. Az alapművekben nem emlékszem korbácsolásos szado-mazo-ra,leszbi és homo szálra sem. Érzékenyítse az alkotó gárda a kedves édesanyját! netflix csupa kisbetűvel!
Dixtroy
2023. július 05. 00:28
Jó, maradjunk a witchernél, ez a vajákozás olyan tudatlanság, hogy siralmas. A vajákos egy füvesember, egy gyógyító, valami gyógysegéd muki, egy kurva patikus, a witcher, meg boszorkányvadász, ebben az univerzumban pedig egy olyan harcos, aki a mágia szülte lényeket öli karddal, hogy a normális emberek újra normális életet élhessenek, egy csótányirtó. Ezt így lehet szeretni, vagy faszságnak gondolni, és akkor itt kiszállás, mindenkinek szíve joga. Ha belemész a játékba és ez a képzeletvilág oké, akkor utána basszák meg a forgatókönyv írók, elmennek a picsába, ne akarjanak happy tree friendset extra történetekkel csinálni a dologból, Sapkowsky maga is szépen öli a karaktereket úgy a natúr sztoriban is. A második évad már töltelék volt, ezt oké, el lehet fogadni, haladjon valamit az amúgy vontatott történet, ami gyakorlatilag Geraltra és kalandjaira amik arra viszik amerre volt felfűzve, és az ő szörnyöléseire. Na, ebben az évadban akkor mi nem volt? Hát ez a baj. Oké, ez még csak a fele
blackpuli
2023. július 04. 23:56
A filmet nézve elméláztam azon, hogy mit keres egy ennyire üdítően férfias férfi egy Netflix-sorozatban. Erre olvasom, hogy az alkotóknak elegük volt Cavill "toxikus maszkulinitásából", nem marasztalják. Toxikus maszkulinitás! Sírok!!! Egy karizmatikus férfi ma toxikusan maszkulin.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik