Gyógyító hang címmel jelent meg Lovász Irén új lemeze, egy négyrészes sorozat záró albumaként. A Kossuth-díjas népdalénekes, a néprajztudományok kanditátusa ebben foglalja össze mindazt, amit az anyanyelvű népdaléneklés gyógyító szerepéről gondol. A lemezbemutató koncertre október 8-án, 20 órától a Müpa Fesztivál Színházában kerül sor.
„Abba születtem bele, hogy a népdal a kultúra természetes része – a hétköznapoké és az ünnepeké egyaránt. Például édesapám névnapján, Antal napon mindig összejött a család, és együtt daloltunk, még hegedűs is került. De nemcsak jeles napokon, hanem munka közben is daloltunk. Nagy áldás, hogy nem könyvekből kellett megtanulnom, mi a népdal szerepe az egyén és a közösség életében, hanem beleszülettem” – mesélt a mindent meghatározó családi indíttatásról Lovász Irén a Mandiner e heti nyomtatott lapszámában megjelenő beszélgetésben.
A Kossuth-díjas népdalénekes, néprajzkutató Lovász Irén ezt a gyermekként természetesen magába szívott szemléletet vitte és viszi a mai napig tovább, azzal a céllal is, hogy a hagyományainkban gyökerező népdalainkban megfogalmazott életigazságokat, ezek szépségét, gyógyító erejét minél több emberrel megismertesse. Mindennek esszenciájaként született meg az a négy lemez – Égi hang, Belső hang, Női hang és most a Gyógyító hang –,
amelyek az emberi és benne hangsúlyosan a női lét teljességét ölelik fel.
A tudatos koncepció alapján felépített sorozat ihletője egy sok évvel ezelőtti álomkép volt: az énekesnő álmában 2003-ban megjelent, négyzettel határolt, négy részre osztott kör mandala mind a négy lemez borítóján szerepel. Ez az álomkép indította el azon az úton, amin járva ráébredt arra, hogyan használhatja a hangját gyógyításra, és hogyan kell átadnia a tudását, tapasztalatait másoknak. A kör négy része hite szerint a négy elkészítendő lemezre utalt, olyan, számára fontos témák kapcsán, mint többek között a szakralitás, a nőiség és annak megélése, a természeti őselemekhez való kapcsolódás. A negyedik rész pedig egyfajta összefoglalása az egész koncepciónak.
„Ahogy eddig, úgy most is nagyon tudatosan válogattam össze a csoda szép folklórszövegeket. A Gyógyító hangra így kerültek mások mellett a szó teremtő erejébe vetett hitből fakadó archaikus magyar áldások, köszöntő, jókívánságmondó szövegek. Hogy ma is tudjuk velük teremteni, segíteni a testi-lelki egészséget.
Szeretném hinni, hogy a népdalok, archaikus imádságok lassan újra beteljesíthetik az eredeti küldetésüket.
Nagy megtiszteltetés, amikor olyan visszajelzések érkeznek, hogy nagy életfordulókon az én dalaim is jelen vannak, legyen az születés, halál vagy temetés. A régiek is minden ilyen alkalommal énekeltek, az ének végigkísérte az életet a születéstől a halálig, és azon is túl. Mindennél jobban szeretném, hogy az emberek ezt tudatosítsák és ma is használják” – foglalja össze a saját küldetését Lovász Irén. Néprajzkutatóként is a népi vallásossággal, népzenével foglalkozik, vallásantropológiát tanít az egyetemen, és a szakrális kommunikációról írta a disszertációját. Tudományos kutatásai fontos témája a szó, a hang, amely teremt és gyógyít.
Minderről pedig most szombaton, a Müpa Fesztivál Színházában is meggyőződhetünk. A Gyógyító hang lemezbemutató koncerten számos kiváló zenész is jelen lesz, így Lovász Irén, mostani fő alkotótársa, a fiatal tehetséges producer-énekesnő Дeva, valamint Lukács Miklós, Horváth Kornél, Lantos Zoltán, Ágoston Béla, Mizsei Zoltán, Pintér Ágnes.
Nyitókép: Lovász Irén (Fotó: Cseke Csilla)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Javier Milei argentin elnök lenyűgöző éleslátásról, műveltségről és szilárd világnézetről tett tanúbizonyságot egy olyan eseményen, ahol a jelek szerint káosz és tanácstalanság uralkodott a fejekben.
Minden évforduló jó a számvetésre, sőt a magyar kultúra napja arra is, hogy büszkék legyünk a hazára. Petri Lukács Ádám írása.
A magyar kultúra népszerűsége töretlen.
A valódi kultúrának nincs iránya. A művészetnek nincs iránya. Illetve van, de az nem horizontális, hanem vertikális irány. Felülről érkezik, onnan, ahol az istenek élnek. Pont. Győrffy Ákos írása.
Kultfilmtől a közigazgatáson át, Krúdyig minden szóba került.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
