Amikor egy új technológia, például a mesterséges intelligencia találkozik a régi nyelvekkel, igen izgalmas dolgok keletkeznek. Nemrég brit kutatóknak sikerült a mezopotámiai ékírásos táblák szövegének megfejtésére is felhasználni egy MI algoritmust, igaz felemás sikerrel.
Az emberiség történelme során a kommunikáció és a tudás átadása mindig kulcsszerepet játszott. Az évezredek során, amikor a civilizációk fejlődtek és buktak, az írás formájában hagyott információ gyakran maradt az utókor számára. Az ékírás, az egyik legrégebbi ismert írásrendszer, különösen fontos szerepet játszott a történelem megértésében. Ebben az új korszakban, amikor a mesterséges intelligencia (MI) és az AI gépi tanulás úttörő fejlődéseket mutat be, egy
új lehetőség kínálkozik az emberiség előtt.
Az ékírással írt szövegek fordítása mindig is kihívást jelentett a kutatók számára, mivel ezek a szövegek gyakran régi és nehezen értelmezhető nyelvjárásokban íródtak.
Az MI és a gépi tanulás azonban változást hozott ebbe a képbe. Az AI gépi tanulás képes tanulni és alkalmazkodni a bonyolult és változatos szöveges mintákhoz, amit korábbi módszerekkel nehézkesen, vagy egyáltalán nem lehetett volna elérni.
A kutatók, akik az AI technológiáját használták az ékírásos szövegek fordítására, úgy találták, hogy a mesterséges intelligencia fordítás nagy pontossággal képes megbirkózni a kihívással. Egy speciálisan erre a célra kifejlesztett neurális hálózatot alkalmaztak, amely képes volt azonnal és hatékonyan lefordítani a sumér és akkád nyelven írott szövegeket angolra.
Pár hónapja az Oxford University Press PNAS Nexus című kiadványában publikált vizsgálat során a szakértők az AI-szoftvert használták akkád nyelven írott szövegek precíz átültetésére. Amint azt a tudományos közösség kiemelte, az akkád nyelv egy ősi keleti sémi dialektus, amelyet korábban az ókori Mezopotámia több városállamában használtak, így Akkádban, Asszíriában, Iszinben, Larsában, Babilónia környékén és valószínűleg Dilmun területén is.
Az ékírásos nyelvet Krisztus előtt 2500 körül keletkezett cseréptáblák tartalmazzák, melyeket egy olyan ékírási technikával készítettek, ami a nedves agyag felületébe ékelődő jelzéseket alkalmaz.
A brit kutatók tehát egy mesterséges intelligenciával működő szoftvert alkottak, mely neurális gépi tanulási elvek alapján azonnal képes interpretálni az antik ékírással megírt táblákat.
Az ékírással rögzített cseréptáblák számos formában idézik fel az ókori Mezopotámia állami, közösségi, gazdálkodási és tudományos múltját – tájékoztatták a kutatók a HeritageDaily digitális tudományos portált. Ugyanis az ókori táblák nagy része nem került lefordításra, mivel csak kevés szakértő képes megfejteni őket.
A mesterséges intelligenciával működő program ugyanakkor rendkívül pontosan képes angiol nyelvre átültetni olyan akkád dokumentumokat, mint amilyenek a királyi határozatok vagy specifikus mintázatokat követő jóslatok. Az esztétikai és lírai szövegek, mint például a papoknak írott levelek esetén nagyobb esély mutatkozott a mesterséges intelligenciánál jellemző hamisságra, szaknyelven „hallucinációra”. Azaz a számítógép a kiinduló szövegtől eltérő, pontatlan eredményt hozott létre. E rendszer mégis sok tekintetben támogathatja az ősi dialektusok kutatóit vagy diákjait. Az első tapasztalatokat követően a brit szakemberek mostanában a Babylonian Engine elnevezésű webes eszköz kidolgozásán munkálkodnak.
De miért is olyan fontos a mesterséges intelligencia alkalmazása ebben a területen? Először is, az MI és az AI képességei hatalmas időt és erőfeszítést takaríthatnak meg a kutatók számára.
Az ékírások manuális fordítása éveket vehet igénybe, míg a mesterséges intelligencia fordítás, különösen az AI gépi tanulás segítségével, gyors és hatékony eredményeket hoz.
Másodszor, az MI és az AI révén a tudósok és a diákok, akik a sumér és akkád nyelvet részletesebben szeretnék tanulmányozni, most új eszközökhöz férhetnek hozzá. Elképzelhető továbbá, hogy a jövőben a tantermekben és múzeumokban is alkalmazni fogják ezeket az MI technológiákat, lehetővé téve számunkra, hogy soha nem látott módon foglalkozzunk a múlttal.
Ezen túlmenően, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetőséget kínál arra is, hogy újraértelmezzük és mélyebben megértsük a történelmet. A technológia segítségével azonban a szövegekben rejlő jelentések és összefüggések kerülnek előtérbe, amelyek korábban rejtve maradtak vagy értelmezhetetlenek voltak.
Összefoglalva: az MI és az AI technológiák alkalmazása az ékírásos szövegek fordításában nem csak a történészek és nyelvészek számára jelent új lehetőségeket, hanem az egész emberiség számára is. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás híd a múlt és a jövő között, lehetővé téve számunkra, hogy új szemszögből közelítsünk akár az emberiség történelméhez is.
Nyitóképünk csupán illusztráció. Fotó: Pixabay
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Töltse ki kvízünket!
Erdő Péter a jövőbeli terveiről is nyilatkozott.
Havasi szerint a miniszterelnök összevissza beszél.
