Amikor egy új technológia, például a mesterséges intelligencia találkozik a régi nyelvekkel, igen izgalmas dolgok keletkeznek. Nemrég brit kutatóknak sikerült a mezopotámiai ékírásos táblák szövegének megfejtésére is felhasználni egy MI algoritmust, igaz felemás sikerrel.
Az emberiség történelme során a kommunikáció és a tudás átadása mindig kulcsszerepet játszott. Az évezredek során, amikor a civilizációk fejlődtek és buktak, az írás formájában hagyott információ gyakran maradt az utókor számára. Az ékírás, az egyik legrégebbi ismert írásrendszer, különösen fontos szerepet játszott a történelem megértésében. Ebben az új korszakban, amikor a mesterséges intelligencia (MI) és az AI gépi tanulás úttörő fejlődéseket mutat be, egy
új lehetőség kínálkozik az emberiség előtt.
Az ékírással írt szövegek fordítása mindig is kihívást jelentett a kutatók számára, mivel ezek a szövegek gyakran régi és nehezen értelmezhető nyelvjárásokban íródtak.
Az MI és a gépi tanulás azonban változást hozott ebbe a képbe. Az AI gépi tanulás képes tanulni és alkalmazkodni a bonyolult és változatos szöveges mintákhoz, amit korábbi módszerekkel nehézkesen, vagy egyáltalán nem lehetett volna elérni.
A kutatók, akik az AI technológiáját használták az ékírásos szövegek fordítására, úgy találták, hogy a mesterséges intelligencia fordítás nagy pontossággal képes megbirkózni a kihívással. Egy speciálisan erre a célra kifejlesztett neurális hálózatot alkalmaztak, amely képes volt azonnal és hatékonyan lefordítani a sumér és akkád nyelven írott szövegeket angolra.
Pár hónapja az Oxford University Press PNAS Nexus című kiadványában publikált vizsgálat során a szakértők az AI-szoftvert használták akkád nyelven írott szövegek precíz átültetésére. Amint azt a tudományos közösség kiemelte, az akkád nyelv egy ősi keleti sémi dialektus, amelyet korábban az ókori Mezopotámia több városállamában használtak, így Akkádban, Asszíriában, Iszinben, Larsában, Babilónia környékén és valószínűleg Dilmun területén is.
Az ékírásos nyelvet Krisztus előtt 2500 körül keletkezett cseréptáblák tartalmazzák, melyeket egy olyan ékírási technikával készítettek, ami a nedves agyag felületébe ékelődő jelzéseket alkalmaz.
A brit kutatók tehát egy mesterséges intelligenciával működő szoftvert alkottak, mely neurális gépi tanulási elvek alapján azonnal képes interpretálni az antik ékírással megírt táblákat.
Az ékírással rögzített cseréptáblák számos formában idézik fel az ókori Mezopotámia állami, közösségi, gazdálkodási és tudományos múltját – tájékoztatták a kutatók a HeritageDaily digitális tudományos portált. Ugyanis az ókori táblák nagy része nem került lefordításra, mivel csak kevés szakértő képes megfejteni őket.
A mesterséges intelligenciával működő program ugyanakkor rendkívül pontosan képes angiol nyelvre átültetni olyan akkád dokumentumokat, mint amilyenek a királyi határozatok vagy specifikus mintázatokat követő jóslatok. Az esztétikai és lírai szövegek, mint például a papoknak írott levelek esetén nagyobb esély mutatkozott a mesterséges intelligenciánál jellemző hamisságra, szaknyelven „hallucinációra”. Azaz a számítógép a kiinduló szövegtől eltérő, pontatlan eredményt hozott létre. E rendszer mégis sok tekintetben támogathatja az ősi dialektusok kutatóit vagy diákjait. Az első tapasztalatokat követően a brit szakemberek mostanában a Babylonian Engine elnevezésű webes eszköz kidolgozásán munkálkodnak.
De miért is olyan fontos a mesterséges intelligencia alkalmazása ebben a területen? Először is, az MI és az AI képességei hatalmas időt és erőfeszítést takaríthatnak meg a kutatók számára.
Az ékírások manuális fordítása éveket vehet igénybe, míg a mesterséges intelligencia fordítás, különösen az AI gépi tanulás segítségével, gyors és hatékony eredményeket hoz.
Másodszor, az MI és az AI révén a tudósok és a diákok, akik a sumér és akkád nyelvet részletesebben szeretnék tanulmányozni, most új eszközökhöz férhetnek hozzá. Elképzelhető továbbá, hogy a jövőben a tantermekben és múzeumokban is alkalmazni fogják ezeket az MI technológiákat, lehetővé téve számunkra, hogy soha nem látott módon foglalkozzunk a múlttal.
Ezen túlmenően, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetőséget kínál arra is, hogy újraértelmezzük és mélyebben megértsük a történelmet. A technológia segítségével azonban a szövegekben rejlő jelentések és összefüggések kerülnek előtérbe, amelyek korábban rejtve maradtak vagy értelmezhetetlenek voltak.
Összefoglalva: az MI és az AI technológiák alkalmazása az ékírásos szövegek fordításában nem csak a történészek és nyelvészek számára jelent új lehetőségeket, hanem az egész emberiség számára is. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás híd a múlt és a jövő között, lehetővé téve számunkra, hogy új szemszögből közelítsünk akár az emberiség történelméhez is.
Nyitóképünk csupán illusztráció. Fotó: Pixabay
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mind-mind együtt ágyaztunk meg annak, ami most a szemünk előtt zajlik. Veczán Zoltán írása.
Az újdelhi AI Impact Summit üzenete szerint a mesterséges intelligencia gyorsan átrendezheti a foglalkoztatási modelleket, főleg ott, ahol a demográfia miatt tömeges a belépés a munkaerőpiacra.
Önvagdosás, durva verekedések, öngyilkosságba kergető csetbot – a kutatások szerint a mai kamaszok soha nem voltak ennyire szorongók, érzelmileg instabilak és elégedetlenek önmagukkal. Pöltl Ákossal, az MCC Ifjúságkutató Intézetének szakértőjével beszélgettünk.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
Egy ukrán újságíró arról számolt be, hogy a Magyarországon lefoglalt jelentős pénzösszegből Zelenszkij mellett a magyar ellenzék is részesült volna.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
