Az ember biológiai, kulturális, gazdasági és politikai okokból örökké „összeadásban” gondolkodik. Akkor is, amikor a „kivonás” bölcsebb és előremutatóbb lenne. Helyes dolog-e, ha az egyéni és közösségi morál alapját a felhalmozás adja? Leidy Klotz mérnök-viselkedéskutató a negatív előjelű döntések erejéről írt.
Leidy Klotz figyelemre méltó egyéniség. Nem csupán azért, mert egyszerre mérnök és viselkedéskutató: amerikai létére a labdarúgás szerelmese, tanulmányai alatt első osztályú futballista volt, még könyvet is írt a fociról. Tudományos előmenetele ettől a legkevésbé sem szenvedett csorbát, szerzőnk a Virginiai Egyetem professzora, kezdettől a legmagasabb presztízsű szakmai folyóiratokban, köztük a Nature és Science hasábjain publikál, beválasztották a negyven legígéretesebb negyven év alatti tudós közé. Elméjét egy látszólag modern probléma foglalkoztatja, a felhalmozási mánia. Miért gondolkodik a Homo sapiens örökké „összeadásban”, miért nem képes többször „kivonást” alkalmazni? A téma mindig időszerű volt, ám a szélsőséges materializmus, az információtúlterhelés és a végtelennek tűnő komplexitás korában még inkább azzá vált. Subtract (kivonás) című könyvét egyszerre tartják a viselkedéstudomány, a dizájn, a környezetvédelem, az üzleti irodalom, az oktatás és a közgazdaságtan új klasszikusának.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
