Újabb tévhit dőlt meg: mégis érdemes vállalkozni Magyarországon
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
Az ember biológiai, kulturális, gazdasági és politikai okokból örökké „összeadásban” gondolkodik. Akkor is, amikor a „kivonás” bölcsebb és előremutatóbb lenne. Helyes dolog-e, ha az egyéni és közösségi morál alapját a felhalmozás adja? Leidy Klotz mérnök-viselkedéskutató a negatív előjelű döntések erejéről írt.
Leidy Klotz figyelemre méltó egyéniség. Nem csupán azért, mert egyszerre mérnök és viselkedéskutató: amerikai létére a labdarúgás szerelmese, tanulmányai alatt első osztályú futballista volt, még könyvet is írt a fociról. Tudományos előmenetele ettől a legkevésbé sem szenvedett csorbát, szerzőnk a Virginiai Egyetem professzora, kezdettől a legmagasabb presztízsű szakmai folyóiratokban, köztük a Nature és Science hasábjain publikál, beválasztották a negyven legígéretesebb negyven év alatti tudós közé. Elméjét egy látszólag modern probléma foglalkoztatja, a felhalmozási mánia. Miért gondolkodik a Homo sapiens örökké „összeadásban”, miért nem képes többször „kivonást” alkalmazni? A téma mindig időszerű volt, ám a szélsőséges materializmus, az információtúlterhelés és a végtelennek tűnő komplexitás korában még inkább azzá vált. Subtract (kivonás) című könyvét egyszerre tartják a viselkedéstudomány, a dizájn, a környezetvédelem, az üzleti irodalom, az oktatás és a közgazdaságtan új klasszikusának.